Az 1840. évi V. törvényczikkely által a' büntető törvénykönyvvel válhatlan kapcsolatban lévő büntető 's javító rendszer behozása iránt kimerítő véleményadás végett kiküldött országos Választmány üléseinek jegyzőkönyve / [Buda] / [A Magyar Királyi Egyetem betűivel] / [1843]
B. Büntető törvénykönyv
137 jelentést akárkitől ugyan elfogadni, de azt nyomban az illető bünvisgáló bíróra átszállítani, addig pedig azon eljárási lépéseket megtenni tartoznak, mellyek veszély nélkül nem halaszthatók. 97. §. Illy átszállításnak van helye akkor is: a) midőn a’ panasz vagy jelentés nem azon bünvisgáló bírák előtt történt, kik a’ fennforgó esetben az illetők; b) midőn a’ bünvisgáló bíró hivatalos foglalatosságán kívül az elkövetett bűntettnek tanúja volt, és mint ollyan kihallgattatni fog. — Mind a’ két esetben azonban a’ bűnvisgálók azon eljárási lépéseket megtenni kötelesek, mellyek tiszttársaiknak a hely szinén megjelenéséig, veszély nélkül nem halaszthatók. 98. §. Felségsértés, hűtelenség, pénzhamisitás és a’király személye elleni sértő kifejezések iránti jelentéseket mindenik tisztviselő, mihelyt azok a’ 93 és 94 §§-ban érintett módon tudomására jöttek, minden további eljárás nélkül, a’ közbejött irományokkal együtt a’ törvényhatósági közvádlónak, ez pedig a’ szent korona ügyvédének , mint ez esetekben közvádlónak azonnal bejelenteni tartozik. 99. §. Az illető bünvisgáló bírák, mihelyest valamelly bűntett a’ 93 és 94. §§-ban érintett módon tudomásokra esik, azonnal a’ hely színére kimenni, az elkövetett bűntett valóságát megállapító körülményeket, vagy is a’ tényálladékol nyomozni, a’ bűntettet felvilágosító ismeretforrásokat haladék nélkül felkeresni, és mind a’ vád bizonyító jeleit, mind a’ vádlott védelmére szolgáló körülményeket egyenlő pontossággal kinyomozni tartoznak. 100. §. Ugvan azért mindenek előtt a’ bírói szemlét, hol szükséges, műértők hozzájárulásával megtenni, az illető tanúkat és a’ vádlottat kihallgatni, az okozott kárt megbecsülni, és a’ törvény által kijelelt esetekben a' vádlottat kihallgatni, az okozott kárt megbecsülni, és a’ törvén}' által kijelelt esetekben a’ vádlottat letartóztatni kötelesek. Midőn pedig egyházi személy vagy szabadsággal elbocsátott katonák ellen történik a’ bünvisgálat, akkor a’ bünvisgáló bíró eziránt az egyházi vagy katonai felsőbbséget értesíteni köteles, hogy ez a’ bűnvisgálathoz maga részérül egy egyént kiküldhessen, és egyéb szükséges lépésekről gondoskodhassék. Ezen kiküldött egyén a’ védőnek jogaival élhet. A’ szemléről. 101. §. A’ szemlét mind azon esetekben, midőn a' bűntett, vagy annak bár melly körülménye altala felvilagosithato , megtenni kelletik. 35
