Az 1840. évi V. törvényczikkely által a' büntető törvénykönyvvel válhatlan kapcsolatban lévő büntető 's javító rendszer behozása iránt kimerítő véleményadás végett kiküldött országos Választmány üléseinek jegyzőkönyve / [Buda] / [A Magyar Királyi Egyetem betűivel] / [1843]
B. Büntető törvénykönyv
135 eljárásba belé ereszkedett, az illető itélőszéknek jelentést tenni, raelly a’ panaszt valónak találván , a’ fennforgó ügyet a’ közvádlói hivatal más tagjára bizza. Illy esetben azonban a' közvádlú a’ feleknek a’törvényszék által meghatározandó kárpótlással tartozik. 86. §. A’ visszavetési joggal élhet mind a’ közvádló, mind a’ vádlott, mind a’ sértett fél; de a’visszavetés okait előadni, és bebizonyitani tartoznak. 87. §. A’ visszavetés okai felett ítél: a) midőn bünvisgálati bíró , vagy törvényszéki jegyző ellen tétetik kifogás, az első bírósági! törvényszék; b) midőn az első bírósági!, a fel-, vagy a’ főtörvényszék egy vagy több tagjai ellen, úgy mindazonáltal, hogy a’ fennmaradt tagokból az itélethozásra megkívántain szám kitelik, kifogás tétetik, illetőleg maga az első bírósági!, a’fel-, vagy főtörvényszék ítél; c) midőn az első bírósági! törvényszék elnöke, úgy midőn valamennyi vagy annyi tagjai ellen, hogy a' fennmaradt tagokból az itélethozásra megkivántató száraki nem telik , kifogás tétetik, akkor a’ fel törvényszék, — midőn pedig hasonló eset a’ feltörvényszéknél fordul elő , — a’főtörvényszék Ítél; d) midőn végtére a’ főtörvényszék elnöke, úgy, midőn valamennyi vagy anynyi tagjai ellen, hogy a' fennmaradt tagokból az Ítélet hozására megkivántató szám ki nem telik, kifogás tétetik, ezen kifogások felett ő Felsége határoz. 88. §. Midőn a’ most érintett kifogásoknak nevezetesen: a) midőn a’ bűnvisgáló bíró , vagy a' törvényszéki jegyző visszavelésének adatik bely, az illető itélőszék helyükbe más bűnvisgáló bírót, vagy más jegyzőt rendel; b) midőn az itélőszék egyes tagjai visszavetésének adatik hely, akkor az első bírósági! itélőszéknél az elnök a’ helyettes bírákból a választás rendsora szerint annyit hí meg, mennyi vissza vettetett; — a feltörvényszéknél, nevezetesen a' királyi ítélő Táblánál, a Tabla polgári osztályának ülnökeiből — a’ Báni Táblánál pedig Morvát, Tót, és Dalmát országok ítélő Táblájának ülnökeiből — a’ főtör vényszéknél végtére e’ Tábla polgári osztályának ülnökeiből az illető elnök a' kinevezés rendsora szerint anynyit hí meg, mennyi visszavettetett; c) midőn az egész törvényszék, vagy annyi tagjai ellen tett kifogasoknak adatik hely, hogy a’ fennmaradt tagokból az Ítélet hozására megkívántaié szám ki nem telnék, akkor a’Dfel tör vényszék , midőn Y kifogások felett Ítéletet hoz , egyszersmind más szomszéd , illetőleg megyei, kerületi vagy városi törvényszéket jelel ki; ti) midőn véare a’ fel - és főtörvényszékeknél fordulnának elő a c) pont alatti esetek, akkor más feltörvenyszek alakilasara az első birosagu töninjszekik elnökeiből és legidősebb ülnökeiből a lötörvenyszek, — ennek hasonló alakilasara pedig ő Felsége annyi számú tagot nevez ki, mennyi ezen törvényszékeknél az itélethozásra törvényesen megkivántatik. 34*
