1843-1844 Főrendi Napló 7. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 245. ülés
CCXLV ülés Fö-RR naplója October 14-én 1844. 5 izenet lel által immár őt illető jószágának; mit, hogy sérelem reá nézve, tagadni senki sem fog. De még nagyobb lenne Rendi a’ sérelem, ha illyesmi azokra nézve történnék, kik már megkezdők a’ pert, kiknek talán már néhány kedvező iié—és ,örvépyJa- Ieteik is vannak abban, ’s ez vala tehát oka, miért az országos választmány, ’s azzal együtt a’ KK és RR is most iránt* már a’ per folyamatban létét a’ levátától számítják; mind ezek alkalmasint arra nézve is elegendő okul szolgálnak hogy a’ leváta helyett az actoralust megállapító Ítélet tétessék; ide alkalmazható t. i. azon ok, hogy ekkint is szaporittatnék azok száma, kik sérelmet kénytelenitlelnének szenvedni az általunk javaslatba hozott kiváltsági elsőbbsége által a' hitelintézeti követeléseknek. De e’ tekintetben megfontolandó az is, hogy a’ perek különbféle minőségeihez képest az actoratust megállapító Ítéleteknek különbféle a’jelentöségük; hány per van ugyan is, hol az illyne— mii közbeszóló Ítélet által érdemileg hatóroztatik el a’ pernek sorsa! ’s illy esetekben nemde úgy állana a’ dolog? hogy noha a’ felperesnek az alperes javai már odaitéltellek, mégis ez azokra amannak tetemes sérelmével pénzt szedhetne fel. Igaz az, hogy honi földünk nagy része per alatt van: mert való, hogy csak % része az egész nemesi fekvő birtoknak az, melly ellen nincs per folyamatban; ámde ez mégsem olly megszorítás, miszerint attól kellene tartani, hogy ennyi hypothecára, melly statistical adataink szerint mintegy 26 millió hold földre számittathatik fel, elegendő pénz ne folyhasson be az országba; mert hisz ennek becsára, csak igen középszerű számítás mellett is, 5 — 600 millió forintra menne, és igy arra azoknak birtokosai mintegy 200 millió forintot vehetnénk fel kölcsön; azt hiszem pedig, miszerint ennyivel megkezdeni lehel egy olly intézetet, mellynek — hiszem — ha egyszer szilárduland állása, lehet majd tágitni mind azon megszorításokon, mellyekre fentebb emlékezém. Ide járul még az is, hogy a’ választmány javaslata szerint fentartatott lehetősége annak, hogy a’ peres jószágot biró tulajdonos is az ellene pertfolytatóknak megegyezésével vehet fel pénzt, ’s ez eset kétségkívül gyakorta elő fog állani ’s bárhányszor megtörténni, hogy ép e' módon fognak számtalan perek megszüntetni, meri az ingatag joggal biró jelenlegi tulajdonos a’felvett pénzekkel a’jószág eredeti tulajdonosát kifizetvén, meggyökeresíti jogát per alatti jószágában. B. Barkóezy László, székesfejértári megyés püspök: — A’ magyarországi földbirtokosoknak legnagyobb része el van adósodva, és fájdalommal kell mondani, hogy ritka család áll e’ részben tisztán, — ezeknek van legnagyobb szükségök kölcsönre, mert azoknak, kiknek adósságaik nincsenek, úgy szólván kölcsönre szükségük nincsen: annálfogva azt kívánom, hogy csak azok, kiknek jószágai per alatt vannak, ne kapjanak kölcsönt, — ellenben az adósok — ha különben elég bátorságot nyújtanak — kaphassanak: mert a’ betegnek és nem az egészségesnek van orvosi szerre szüksége. Gr. Andrássy György, sárost főispán: — Ha jól értettem a’ mélt. püspök urat: ö méltósága azt kívánja, hogy a’ földbirtokosok ha adósak is kaphassanak pénzt; ez a’ törvényjavaslatban foglaltatik, miszerint azok is, kiknek adósságaik vannak, ezen hitelintézetből pénzt kaphatnak; kivannak véve egyedül azok, kiknek jószágai per alatt vannak, ‘s e’ részben egyetértek mélt. b. Vay Miklós úrral, ki azt mondja, hogy per alatti jószágokra kölcsönt adni nem lehet; mert mi azt illeti, hogy kijátszások történhetnének, és valamelly roszakaró csupán vexából valakit perbe idézhetne: ezen indokot megforditni is lehet, miszerint valakinek szüksége van pénzre, és már per alatt van jószága; de úgy hiszem, hogy azon urak, kik azt mondják, hogy lehet adni az illy földbirtokosnak pénzt, bizonyosan az elsőbbséget ezen hitelintézettől megtagadni nem fogják; ’s igy, ha exequálni kell a’ jószágot, mindenesetre a’ hitelintézetnek elsőbbséget kell engedni. Ha tehát per alatt van azon jószág: látván az alperes , hogy a’ felperesnek igazsága van, és hogy el fogja veszteni a’ jószágot, cum maximo detrimento actoris felvehetne pénzt, és a’ felperesnek legigazságosabb keresetét orra előtt exequálná. B. Vay Miklós: — A’ fejérvári püspök ö méltósága a’ felállittatni szándékloft intézet jótékony hatását megszorittatva lenni véli az által, miszerint ha a’ kölcsönt felvenni kivánó adóssággal terheltetik, abból segedelmet nem nyerhet. Ezen aggodalma azonban ö méltóságának nem áll, mivel gondoskodva van arról, hogy az intézettől nyerendő pénzekkel ki fogja fizethetni az adós régibb tartozásait — nem csak, de miután az intézet a' maga hypothecául leköttetni kívánt jószágnak csak y3-ához tartja ideiglenesen tulajdonosi jogát, a’ javaknak másik 2/3-ára szedhet fel pénzt, sőt csőd alá is eshelik bármelly adósa is a’ hitelintézetnek, csakhogy tsrmészelesen ennek követlése elsőbbséggel bir minden mások elölt, ’s a’ csőd költségeiben résztvenni nem tartozik; ’s legfelebb az oly— lyan adósokra lehelne ezt mondani, hogy az intézettől pénzt nem nyerhetnek, kiknek terhei többet mint kétharmaddal múlják felül fekvő javaik értékét, ’s már az igaz, hogy ez intézetnek más feladata ’s czélja van, mint az illyeneken segíteni. Általában megjegyzendő, hogy ha úgy akarjuk magunknak a’ számítást tenni, hogy miután ennek tartaléktőkéjéhez az itt javaslatba vett 200,000 pengő forinthoz némileg mindnyájan fogunk lerhelöleg járulni egyenkint, ’s egyénileg mi hasznunk lesz ez intézetből, ’s attól mérjük iránlai rokonszenvünkel, úgy annak létre— jövetele igen kétes lenne; mert ha p. o. azoknak volna túlnyomó számuk, kik ellen perek vannak folyamatban, vagy kik a’ 200,000 forintos maximummal be nem érnék, vagy a’ kiknek az 500 forintos minimum sem lenne elég csekély, vagy a’ kik nehezen fognak valaha ez intézet segedelmére szorulni, vagy ha talán azok döntenék el a dolgot, kiknek — mint a’ capitalistáknak — kárukra lehet az intézet, úgy — mondom nehezen jönne az valaha létre; azonban ne e’ szempontból vegyük fel a’ dolgot; hanem tekintsük azt úgy, mint egy nagy közhasznú vállalatot, mellyre közvetlenül adózunk ugyan, hasznát azonban egyenkint kétségtelenül nem fogjuk közvetlenül venni, sőt némellyeknek kárukra is lehet: mind a’ mellett is azonban ollyan lesz maga az intézet, melly bői az egész honra csak üdv és haszon háromolhat; illy előrelátható általános hasznai az intézetnek: a kamat-leszállás, mert ugyan ki fog még ezentúl 6-ot fizetni száztól, ha lesz hely, hol neki törlesztéssel együtt adnak illy kamatlábra pénzkölcsönt? mi haszna lesz az országnak abból, ha nem csak több milliók jöhetnek ez utón kebelébe, de ezek olly módon feklettelnek be a’ földbirtokosok javaiba, miszerint a’ befektetési pénzértéke is forgásban marad? Fő-Rendi Napló VII. köt. ^
