1843-1844 Főrendi Napló 7. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 245. ülés
4 CCXLV ülés Fö-RR naplója October 14-én 1844. Rendi izencl és törvényjavaslat a’ hi tel intézet iránt. CCXLV ORSZÁGOS ÜLÉS A’ MÉLTÓSÁGOS FŐRENDEKNÉL October 14-én 1844 reg-. 9y2 órakor. Tárgy: Izenete és törvényjavaslata a’ t. KKnak és RRnek a’ hitelintézet iránt. — Izenete a' t. KKnak és RRnek a’ községi jegyzői hivatalok rendezése iránt. — 2-ik izenete a’ t. KKnak és RRnek a’ mélt. Fö-RRhez Fiume és Buccari szabad kerületek elrendezése tárgyában. — > álaszizenete a’ mélt. Fő-KRnek a’ Pesttől Ausztria széléig és Debreczenig vezetendő vasút tárgyában. — Válaszizenetc a mélt. Fö-RRnek az országos sérelmek és kivánatok tárgyában közlött 4-ik izenetre. — Válasza a’ mélt. Fö-RRnek némelly törvényhatóságok állal pótlólag előterjesztett sérelmek és kivánatok tárgyában közlött 3-ik izenetre. Nádor ő cs. kir. fensége: — A1 mai ülésnek tárgya a’ t. KKnak és RRnek izenete a’ hitelintézet tárgyában; ’s miután az a’ mélt. Fő-RR előtt tudva van, valamint szintén ismeretes az országos választmánynak e’ részbeni jelentése, úgy az ahhoz csatolt különvélemények is, — legczélszerübb lesz mindjárt a’ törvényjavaslatra menni át, ’s azon észrevételekre, mellyeket a’ KK és RR e’ részben tesznek („Helyes!“). Tessék tehát, itélömester ur! a’ törvényjavaslatot szakaszonkint felolvasni, hogy a’ mélt. Fö-RR netaláni észrevételeiket minden § után külön megtehessék. Ennek következtében kir. személynöki itélömester Hubay József olvassa a’ hitelintézet iránti törvényjavaslatot. — Az 1, 2, 3, 4 és 5. §§-ra észrevétel nem volt. Olvastatik 6-ik §-a az országos választmány munkálatának, és a’ KKnak és RRnek erre tett észrevétele („Helyes!“). Nádor ő cs. kir. fensége: — lTgy látom, hogy a’ mélt. Fö-RRnek a’ KK és RR ezen előadására észrevétélök nincsen. — Gr. Teleky László: — Nekem csupán ezen 6-ik pontra van észrevételem, miszerint az mondatik, hogy semmi ollynemü jószágokra, mellyek perrel terhelve vannak, kölcsönt adni nem lehet; ezt erős megkülönböztetésnek látom, mert oda vezeti a’ dolgot, hogy az uzsoráskodók, kik ezen hitelintézetet nem szeretik, valaki ellen pert indítanak csupán azért, hogy pénzt ezen hitelintézetből ne kapjon; és igy az illy földbirtokosoknak egyezkedniük kellene illy emberekkel: minek következtében utoljára játékká válnék a’ dolog; — de nem is látom azt helyes cynosurának az országra nézve, mert az egész intézetet haszontalanná teszi. Gr. Zay Károly: — Méltóztassanak a’ Fö-RR legalább úgy módosítani a’ szerkezetet, hogy olly perek értessenek, mellyekben actoratus slabilitoria sententia hozatott; különben — mint mondani szoktuk — juxból is indíthat valaki pert más ellen, csupán csak azért, hogy pénzt a’ hitelintézetből ne vehessen fel. B. Vay Miklós: — A’ szőnyegen levő kérdés czélszerü megoldása sokat foglalatoskodtalá magát az országos választmányt, valamint azonban ez, úgy a’ t. RR is, kik a’ választmány javaslatát e’ pontra nézve elfogadák, nem valánk képesek középutat találni fel; ezen — mint ismételve mondom — fontos kérdés tekintetéből azt határozák ugyan is, hogy a’ felállítani szándoklott hitelintézet olly birtokra, melly ellen per van folyamatban, kölcsönt nem adhat, ’s e’ végzés hozatalára — nem kétlem — a’ RRel is ugyan azon okok bírták, mellyeket a’ választmány többsége eldöntőknek talált. Ugyanis ez intézet a’ földbirtokosok felsegélése tekintetéből hozatik ugyan; de miután mégis az egyes kölcsönökért az összes törvényhozás ’s az egész ország áll jót, némi megszorításokkal kell az intézetet életbe léptetni: illy megszorítás p. o. egy maximum ’s minimum meghatározása, ’s illyen az is, hogy per alatti jószágokra pénz nem adalhatik ki. Ez utolsó nemét a’ megszorításnak más körülmények is javasolák; ugyanis mig az ösiség fenáll honunkban, azon kiváltsági elsőbbség, mellyel a’ hitelintézetnek ’s az ez által kiadandó hitelleveleknek törvényileg óhajtunk minden követelések elölt nyújtani a’ törlesztési évek eltöltéig mindenkor, ez egy harmadiknak sérelmével — praejudicium — történhetik. — Értem a’ dolgot úgy: ha én ma egy még per alatt nem levő jószágomra a’hitelintézettől pénzt veszek fel, ’s már holnap pert kezd valaki a’hitelintézetnek hypothecául lekötött jószágomra nézve, — ehhez, habár a1 pert 10 — 12 év múlva megnyerné is, a’ törlesztési évek eltöltéig — mintegy 36 esztendeig — nem juthat, és igy úgy szólván 24 évig tartozik várakozni, mig birtokába jöhet itó-
