1843-1844 Főrendi Napló 7. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 248. ülés
CCXLYI1I iilés Fő-Ml naplója October 18-án 1844. 31 képesség iránt. közigazgatási hivatalokra kívánnák a’ hivatalképességet kiterjeszteni. Illy felhívásra a’ in.Fö-RR részükről is mind- 2-ikm.d.iic járt elfogadák a' hivatalképességnek nemnemesekre leendő kiterjesztése elvét; de keltőre szóliták fel a’ t. KKat net a’ hivatal RRet: hogy t. i. magyarázzák meg, mit értenek „a’ közigazgatási“ kifejezés alatt? mi leginkább úgy történik meg, ha világosan megnevezik azon hivatalokat, mellyeket inneniül a’ nemnemesek által is viseltetni óhajtanak- ’s másodszor kivehető a’ válaszizenetböl, miszerint ez általános elv lépcsönkint jöjjön életbe. — A’ tek. KK és RR ime most e’ második izenetben megfordítják a’ dolgot, ’s nem azon hivatalokat nevezik meg, mellyeket viseltetni óhajtanak a’ nemnemesek által is, hanem mintegy az általános hivalalviselhetést mondják ki, ’s azon hivatalokat nevezik meg, mellyekről az meggyőződésük, hogy azokat a’nemnemesek még most nem viselhetik; ’s illyeneknek állítják az alispán, szolgabiró és eskülti hivatalokat. A’ két tábla tehát magában az elvben megegyezett; de elég van a’ főméit. RR kívánságának is annyiban téve, miszerint most már határozottan kimondák a’ t. KK és RR mi értelemben vették a’ közigazgatási hivataloknak kifejezését, t. i. szerintök a’ nemnemes lehel a’ nádortól kezdve lefelé minden a’ alispáni hivatalig; azon alól azonban szolgabiró ’s eskütt nem; ’s kétségtelenül ha már csakugyan ez volt a’ tek. KK és RR nézete , ezt könnyebben leliete illy módon kifejezni, mint történhetett volna akkor, ha a’ m. Fö-RR felszólítása nyomán azon számtalan hivatalokat nevezték volna meg, mellyekre a’ hivatalképességet kiterjeszlhetönek vélték. Nem gondolom azonban, hogy az elvnek lépcsönkinti életbe-léptetését a’ főméit. RR közül bárki is olly értelemben gondolta volna a’ tek. KK és RR által vétetni, miszerint az felülről lefelé történjék. Más nemzeteknél legalább megfordítva volt a’ dolog, mint ennek közelebben Anglia példája; mint hiszem a’ t. KK és RR eljárása ’s első izenetökben tett nyilvánítása szerint, mikép még most ők sem akarnak általánosan rendelkezni további kifejlődése a’ dolognak lépcsönkint úgy történnék, ha majd idővel alispán is lehet a’ nemnemes, de még akkor szolgabiró ’s eskütt nem, még később majd szolgabiró is, de eskütt csak akkor, ha általánosan leend a’ hivalalképesség honunkba behozva; ’s itt akarat ellen is azon értelmezés jut az embernek eszébe, mellyel az eskülti hivatalról tréfásan szoktak mondani: „quod sit oiTicium, cum quo parum, sine quo nihil“; mert ha épen ezen mindenüvé szőtt elemben végfogytig megakarnák a’ nemesi mérsékletet a’ t. KK és RR tartani — nem lehet ugyan is azt tennünk fel a’ t. KK és RRröl, hogy a’ hivalalképesség javait kiterjesztése mellett minden más tisztséget le akarlak volna nyomni, ’s csak a’ kiszemelt számot sugároztatni a’ nemesi előjogok segedelmével legtöbb tekintélyek körül. De nem azt sem, hanem tárt kaput nyitnak a’nemnemeseknek a’vagyonosabb hivatalokra, de nehezíteni kívánják az odajuthatást az által, hogy a’ kisebb hivatalokat elzárják előlük; mert vagyonosabb állású tisztviselőink rendszerint nem épen azon hivataloknál kezdették-e meg pályájokat, mellyekre a’ t. KK és RR javaslata szerint a’ nemnemesek igényt nem tarthatnának? Azonban bárhogy legyen is a’ dolog, a’ t. KKnak és RRnek e’ hármas kivételt magában foglaló javaslatát az elv lépcsönkinti alkalmazásának komolyan nevezni nem lehet, és igy e’ tekintetben a’ főméit. RR felszólításának, melly azonban eredetét a’ t. RR első izenetében vette, elég téve nincs; ’s az volna tehát a’ kérdés: mit kelljen a’ főméit. RRnek a’ dolog jelen helyzetében lenniök? Felfogásom szerint csak kettő történhetnék: vagy fel kellene a" KKat és RRet szólítanunk, hogy a’ hivatalképességet alulról, és ne felülről kezdjék meg; vagy pedig az, hogy reáállanánk ugyan az általuk javait kivételekre, de viszont mi is állitnánk illyen kivételeket fel; részemről azonban sem egyikre, sem másikra nem hajolhatnék; én e1 törvényt, melly minden esetre csak diszleni fog rendelkezéseink sorában, nem akarom félszegüen alkotni, nem akarok olly javaslatot tenni, mellyre a’ t. KK és RR oligarchiárai hajlam színét foghassák: mi könnyen megtörténhetnék, ha a’ tek. KK és RR példáját követve, mi is kivételeket próbálnánk tenni; de nem fogom soha e’törvényt úgy alkotni, hogy azon a' helyhatósági érdekeknek vétethessék észre szaguk. Ugyan mit mondanánk, ha a’városok olly törvényt indítványoznának, — feltéve, hogy netalán egykor a’ papi rend lenne a’ honban túlnyomó, mi nem újság már más országban, — hogy a’ nemes lehessen minden, csak polgármester, kapitány és senátor nem? Illy lélszeg törvényre részemről soha nem állanék, ’s azt hiszem, hogy ép az egyik legszebb feladata táblánknak, miszerint az ehhez hasonló, az elfogultságnak némi jeleit magukon viselő törvényjavaslatokat kellőleg kiegészítse, ’s e’ kiegészítést itt e’ helyen abban inditványozem, miszerint ezennel mondjuk ki az általános hivatal képességet. Igaz, hogy ekkint nem lépcsönkint fogunk eljárni; de azért ne gondoljuk mégis, hogy valami gyors rohanást fogna ebbeli megállapodásunk maga után huzni; sőt inkább azt hiszem, hogy ha van törvény, melly lassan fog életbe lépni, ez általam indítványozott egyike lesz azoknak, eszmei hatása lesz, de gyakorlati eleinte kevés, évekig a status quo fogíenmaradni a’ fökormányszékeknél ’s kinevezésektől függő hivataloknál; mert avvagy ma is nincsenek-e azoknál nem nemesek is alkalmazásban, ’s van e’reá példa, hogy egy különben alkalmatos egyén csak a miatt mellöztetett volna el, hogy ö nemnemes szülőtől származott? tudtomra nincs; de ellenben arra van, hogy ha hivatalos paljáján eljutott azon fokozatra, mellyen tulpolgári állásánál fogva nem mehetett volna, az által nyerte meg a hivatalképességet, miszerint előbb megnemesitletett; a’ választásoktól függő hivataloknál pedig még tovább fog tartani az átalakulási idő; bisz a’tapasztalás mutatja, hogy megyei nemeseink, mielőtt elválasztanak valakit, még pergamentje régiségét is megvizsgálják, és egy újonnan teremtett nemesnek fia megyékben csak ritkán nyer alkalma zást, sőt a’megyékben annyira egyedáruzzuk a'hivatalokat, miszerint csak a szomszéd megyéből áttelepedell egyéneknek is — úgy szólván — meg kell uj helyükön honosulni, hogy nemeseink által hivatalokra emeltessenek, és bizony messze még az az idő, melly ben illy alkalmazásokra a' nemnemesek számot tarthatnak. Ámde e törvény megszületésétől fogva legjobb hatást fog a’hon minden polgáraira gyakorolni, ha a nemnemesek, hogy nyitva elöl tűk a’ tér minden hivatalok elnyerhetésére, küzdeni fognak azokért, miglen a nemes ivadék verseny ezni foe ve lök, ha látandja, hogy képesség, érdem ’s igyekezel többet fognak inneniül érni e honban, mint puszta szii etés. Szeretem én is kiváltságos polgártársaim előjogait, ’s úgy tekintem azokat, mint őseink jólszerzett hagyor ny ? örömest megóvom azokat maradékaim számára is, de elsánczolni többé magamat polgártársaimtól nem kívánom, sót S
