1843-1844 Főrendi Napló 7. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 248. ülés
32 CCXLVIII ülés Fő-RR. naplója October 18-án 1844.-szeretem megadni módját annak, miszerint eszök és szivük után mások is élvezhessék azt, mit a’ kiváltságosok közül sokan — csak valljuk meg igazán — kirekesztőig őseik érdemeinek köszönhetik. — Vagy tán Németországra mulat valaki, ’s annak alkotmányos kisebb herczegségeire? hol a’ jelen időben bűn már kiváltságosnak lenni, hol — néhány udvari ’s erdészeti hivatalokat kivéve — minden tisztségek a’ polgárok kezei közt vannak, ’s azt jósolja, hogy nekünk is ez lesz sorsunk; részemről azt hiszem, hogy épen az általam indítványozott törvény óv meg bennünket hasonló eseményektől; ha ott is maga idejében eszmélt vala fel a’ nemesség, nem hanyagolta ’s jobban nevelte volna gyermekeit, nem támadtatotl volna meg az összes műveltebb polgári rend által, melly erővel vette el tőle azt, ’s egyszerre, mit mi most annak önként ajánlunk, ’s mire nálunk e’ szerint békés utón lesz eljuthatni módjában. Ismétlem, főméit. RR! lassankint fog e’ törvény a’ gyakorlati életbe átmenni, — lassabban, mint ama’ másik általános képességi, mellyel pedig csak kevéssel azelőtt fogadánk el egyhangúlag. Sokat gondolkoztam rajta, mi birhatá a’ t. KKat és RRet ezen általam mellöztetni kívánt kivételekre, ’s még többet azon, mi okokkal tudhatnám pártolni általam minden tisztelettel fogadott izenetöket; de — megvallom — alapos okokat sem egyikre sem, másikra nem találék. Mert ha ez lett volna oka a' kivételeknek, mit fentebb már érinték, mikép bajos feltenni, hogy a’ választók, kik mindannyi nemesekből állanak, bárki nemnemest megválaszszanak megyei hivatalra, úgy ez ok minden más megyei hivatalra is állana, mellyektöl pedig nem kívánják a’ tek. KK és RR a’ nemnemeseket elzárni; mert hisz választatnak sok helyen a’ megyei jegyzők, a’ tiszti ügyvédek pedig mindenütt, valamint az adószedők, és más egyéb hivatalok is, mellyeknek fontosságát senki kétségbe nem veendi, azt legalább nem állitandja, hogy az eskültség előttük elsőbbséggel bírjon. — Továbbá mindjárt az első izenetben kimondák a’ t. KK és RR, mikép a' közigazgatási hivatalokra a' nemnemeseket is óhajtják alkalmazni; de hát a’ most kivettek nem közigazgatásiak? — szerelném én azt a’ végrehajtó hatalmat látni, melly ezek segedelme nélkül csak egy lépést is tehetne honunkban. De ha ezek nem is, a’ föispánság csak közigazgatási hivatal, ’s ha hát ebben mellőzhető a’ character indelebilis, miért nem az annyiszor említett ’s kivett hivataloknál?! — Igen de — mondhatná valaki — az annyiszor említett triumvirátusban a’ bírói minőséget kell tiszteletben tartani. Ezt okul azonban ismét nem hozhatják fel a’ t. KK és RR; mert a’ táblabirákban nem kívánják meg a’ kirekesztöleges nemességet. — De továbbá nem maguk mondák-e, mikép a’ Cancellárianál ’s Consiliumnál a’ legfelsőbb hivatalokig mindenre alkalmazhatók a’ nemnemesek? Ugyde hiszen ezek a’ kormányszékek akárhányszor működnek bírói téren, miután az úrbéri, nemesitési, ’s visszahelyezési perek oda szoktak felküldetni, ’s ha mind ez nem lenne is, a’ Hétszemélyes és királyi tábla tagjai csak kirekesztöleg bírák: miért hát ezekben nélkülözhető a’ nemesi minőség? — Mind ezen okoknál fogva tehát — hogy kelletintul ne éljek vissza cs. kir. Föherczegséged és a’ m.Fö-RR türelmével — indítványomat ime a’ következőkben központosítom: mondjuk meg a’ t. KKnak és RRnek válaszunkban, mikép első válaszunk alkalmával a’ hivatalképesség életbe-léptetését némi megszorításokkal azért javaslók mi is, mivel a’ t. KK és RR is azt látszattak első felszólításukban kívánni; látván azonban a’ tek. KK és RRnek előttünk fekvő javaslatából, milly nehézségekkel lenne e’ megszorítás meghatározása egybekötve, de magát a’ megszorítást is olly csekélynek tartván, hogy e’ miatt nem lenne méltó az úgyis már közösen elfogadott elvet egész általánosságban nem igtatni törvénybe, — részünkről óhajtjuk, hogy e’ tekintetben a’ t. KK és RR velünk kezet fogni szíveskedjenek. Busán Hermán, horvátországi követ: — Minthogy utasításom megengedi, miszerint a’ nemnemesek is némelly közhivatalokra alkalmaztathassanak, azt hiszem, hogy küldőim szellemében járandok el, ha e’részben — kivéve az alispáni, szolgabirói és eskütti tisztségeket, kik egyedül ítélhetnek csak a’ nemesek fölött — egyéb megyei hivatalokat a’ nemnemesek által is viselhetöknek nyilatkoztatom, és e’ szerint a’ t. KK és RR véleményéhez hozzájárulok. Mi a’ királyi hivatalokat illeti: minthogy e’ tekintetben semmi utasításom nincs, a’ fenálló rendszernek megváltoztatásában nem egyezhetem meg; azon kitételt pedig, melly a’ t. KK és RR törvényjavaslatában következő szavakban foglaltatik: „törvényesen bevett vallások— azon értelemben veszem, meliyben a’ birtokképességi törvényjavaslatnek a’ sz. kir. városok, valamint Fiume és Buccari kerületek elrendezésében vétetett, hol az áll: hogy Magyarországban a’ törvényesen bevett vallásunk, Dalmát, Ilorvát és Slavonia országokban pedig csak a’ jelenleg ott divatozó vallásuak, vagy is római catholicusok, és görög nem-egyesültek alkalmaztathatnak a’ közhivatalokra. Gr. Széchenyi István: — Hogyha e’ tekintetben Borsod megye igen tisztelt föispáni helyettesének indítványa elfogadtatik, hogy t.i. általánosan a’ hivatalképesség elve mondassák ki: akkor egy szót sem fogok mondani. (Közfelkiáltás: „Elfogadjuk!“) Mert megvallom, hogy igen bánom, és egyébiránt azt fel sem lehel tenni, hogy mit egy igen hires iró mondott a’ németekről: „Sie sind entweder Alle Hofräthe, oder wollen es werden!“ — reánk is alkalmazni lehelne, t. i. hogy azon két osztályba osztatnék a’ magyar nemzet. Gr. Batthyányi Lajos: — Bár én is a’múlt alkalommal a’ megszorítás mellett szavaztam, de nem tettem azt meggyőződésemnél fogva: mert szerettem volna akkor is általánosságban elfogadni a’ hivatalképesség elvét; hanem teltem azt azon elvből, mellyböl igen jó kiindulni, hogy a’ conto mindent el kell fogadni, és ezen megszorítás mellett kívántam a’ hivatalképességnek nagyobb fokozatát biztosítani; de miután örömmel látom, hogy egészen reményen felül az általános hivatalképesség elvének elfogadására kilátás van, részemről szívesen módosítom voksomat, és — mint mondám — nagy örömmel szavazok Borsod föispáni helyettesének indítványára. Gr. Pálffy József: — Midőn múlt alkalommal ezen tárgy tárgyalás alatt volt, én valók első, ki felszólítottam a mélt. Fö-RRet, hogy a’ hivatalképességet általánosan a’ nemnemesekre kiterjeszteni méltóztassanak, és szólítsák fel a’ t. KKat és RRet, hogy az általános hivalalképcsséget a’ nemnemesekre terjeszszék ki: akkor a' mélt. Fö-RR a lépcsönkinti hivatalképességnek a’ nemtelenekre való kiterjesztését akarták, és felszólításomra reá nem állottak; most azonban, midőn a’ t. KK és RR a’ mélt. Fö-BRnek felszólítására egyes hivatalokat neveznek, a’ mélt. Fő-RR
