1843-1844 Főrendi Napló 7. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 265. ülés
CCLXV ülés Fft-RR naplója November 6-án 1844. 259 Gr. Keglecich Gábor, fötárnokmester: — Ezen egész tárgyat három fö kérdésre oszthatni. — Az első: Rendi jIcn t valljon epittessék-e országház és minő alapból? — Midőn a’ financiális munkálatot a’ mélt. Fö-RR tanácskozás alá Pes,en éPilenvették ; akkor az országház építésére megkívántaié költségeket a’ mélt. Fö-RR nem sorolták azon közszükségek ' °Wm?,a* közé, mellyek a’ közpénztárból fedeztessenek, e’ szerint mór magában az egész kérdés eldőlne, miután a’ mélt. Fö-RR határozata következtében már nem volna alap, miből az orszógház építtessék. — A’ 2-ik kérdés az országos választmány munkálatát illeti. Az való, hogy az országos választmány az összes ország rendei által küldetett ki Pestre oliy végre, hogy ott a’ hely színén értekezzék Pest városával, ’s telket keressen ki, és azután a’ szükséges terveket és előkészületeket, mellyek olly nagy épület felépítésére kívántainak, az illető szakértők által elkészíttesse, — ebben az országos választmány tökéletesen eljárt, mint az jelentéséből kitetszik: észrevételem tehát csak az, hogy vélekedésem szerint nem volt ugyan azon országos választmány feljogosítva az ország rendei állal jutalmat ajánlani: azonban tudnivaló, hogy mihelyt csőd hirdettetik ki, és felszólittatnak nem csak a’ honbeli, hanem külországi művészek is, azok bizonyosan olly terveket ingyen készíteni nem fognak: azért vélekedésem az volna, hogy most a’ 1000 arany kifizetése az ország pénztárából ne nehezleltessék. — Azonban azt mégis a’ m. Fö-RRnek kegyes bírálata alá bocsátom, hogy jövendőre nézve tegyünk az iránt valami óvast: hogy midőn országos választmányok küldetnek ki, azok minden utasítás ’s megbízás nélkül pénzbeli kiadásokról ne határozzanak. — Az 5-ik kérdés, melly itt előfordul, abban sarkallik: hogy november utójára volt határozva a’ tervek elkészítésének beküldési ideje, és a’ t. RR most egy országos választmányt javainak, melly azon terveket megvizsgálja, és a’jutalmat oda ítélje annak, ki a’ legezélszerübb tervet készítette. Az országgyűlésen már többször nyilváníttatott resensus az országos választmányoknak országgyűlésen kívüli munkálkodása iránt; itt azonban nem volna az országos választmánynak több teendője, mint a’beküldött terveknek megbirálása.— E’részben tehát vélekedésem az, hogy a’ t. RR szólittassanak fel az iránt, hogy azon tervezett országos választmánynak kiküldésétől elül— lani szíveskedjenek. Mi pedig a’beküldendő terveknek megbirálását illeti: én öcs. kir. Föherczegségét vélném egész alázattal megkérendönek, hogy azon terveket illető szakértő emberek által megvizsgáltatni, és az ezer aranyat az illetőnek assignáltatni méltóztatnék („Helyes!“). Gr. Keglecich János, föpohárnokmesfer: — Vélekedésem szerint igen czélszerüen és helyesen osztotta fel ezen tárgyat három kérdésre előttem szólott fötórnokmester ö nagyméltósága. Mi az l-ö kérdést illeti, hogy valljon szükség-e az országháznak építése? ez már meg van előzve, miután minap a’ mélt. Fö-RR a’ közszükségek kitűzésekor az országház építését a’ sorozatból kihagyták; — én köszönettel veszem ö nagyméltóságának azon kijelentését, hogy az országos választmány kötelességében tökéletesen eljárt; de a’ mi azon észrevételét illeti, hogy valamivel lulhágotl megbízásán, midőn pénzbeli jutalmat határozott annak, ki legjobb tervet készít: erre egy pár szóval kívánok felelni, ’s e’ tekintetben bátor vagyok hivatkozni a’ RRnek a’ 76—ík szám alatti izenetökre, melly a’ december 7—ki ülésben készült, és a’ mélt. Fö-RRhez marczius 16-án küldetett, hol az mondatik, hogy az országos választmány a’szükséges terveket és költségvetést tér-és helyzethez alkalmazotlan müértök által elkészíttesse, és az adatokat az előmunkálatokkal együtt a’ dolognak kijelelése után a’ jelen országgyűlésre a’ legrövidebb idő alatt mutassa be: e’ szerint tehát az országos választmány fel volt jogosítva terveket készíttetni, arra pedig legczélszerübbnek vélte a’ versenyt, miután tudjuk, hogy Pesten csak egynéhány müértök vannak, és azok között is a’ hires Hild nem dolgozik, ’s igy — mint mondám — csődhöz kellett folyamodni, hogy a’ külföldi építészek is tervek készítéséhez járuljanak, és hogy e’ részben czélszerüen munkálkodott az országos választmány, bátor vagyok hivatkozni a’ t. RR utólsó izenetére, melly ben ez van (felolvassa). lTgy vélem tehát, hogy e’ tekintetben jól sáfárkodtunk, mert hivatkozom alsó-Ausztriának példájára , hol Ausztriának rendei az országház tervének készítéséért 4500 frtot fizettek; hivatkozom a’Pesten építendő magyar színházra, hol szinte a’terv készítőjének 1500 forint ajánltatott. Úgy tartom tehát, hogy ezzel meg van felelve azon szemrehányásnak, mellyel az országos választmány illettetett. Végre mi a’ 3-ik kérdést illeti: én is mély alázattal vagyok bátor ö cs. kir Föherczegségét megkérni az iránt, hogy e’ részben az itélethozást magára vállalni méltóztassék. Gr. Pálffy József: — Őszintén megvallom, hogy tárnok ö nagymélfóságának nyilatkozatát az országos határozattal nem igen látom öszhangzónak, miután a’ mélt. Fö-RR a’ t. RRkel egyelértöleg megkérték ö Felségét arra, hogy a’jövő országgyűlést Pesten tartani méltóztassék. Kérdem: mi lesz ö Felségének válasza? Bizonyosan azt fogja mondani, hogy: „előbb gondoskodjatok arról, hogy lehessen tartani Pesten országgyűlést, azaz építsetek országházat.“ Én ezen feleletet igen természetesnek találom, miután ő Felségének a’ legjobb akarattal sincs hatalmában az országgyűlést Pesten tartani, miután alkalmas termek nincsenek, hol az ülések tartathatnának; és igy ha a’ közpénztárnak jövedelme nem elégséges az országháznak felépítésére, gondoskodni kell más alapról. Mi tárnok ő nagyméllósága által felhozott azon indokot illeti, hogy nem elég az országház építésére az ország rendei által megajánlott pénzalap, kérdem: mikép lesz elégséges az a’jutalomul kitűzött 1000 arany kifizetésére? és ha nem elégséges, ismét a’ dolog természetéből foly, hogy az országos választmány, vagy annak elnöke azon 1000 aranyok kifizetését magára vállalja addig is, mig pénzalapról gondoskodni fogunk. És ezt annyival inkább gondolnám, miután maga tárnok ö nagyméltósága is azt mondá, hogy az országos választmány hatáskörén lúlmenl. Es igy — mint mondám — a’ dolog természetéből foly az, hogy ö nagyméltósága gróf Keglevich János ur, mint az országos választmány elnöke, szíveskednék azon ezer darab aranyat kifizetni (Köztetszés). Gr. Károlyi Lajos, abauji főispán: *— Elismerem, hogy a’ mostani körülmények között mást tenni nem lehet, mint u’ mit tárnokmester ö nagyméltósága indítványozott. — Igen jól mondá gr. PálfTy József ur, hogy a választmány fizesse meg az 1000 darab aranyat, és ha én volnék elnöke azon választmánynak, igen szívesen elvállalnám a’fizelést; de azután én volnék tulajdonosa a’legjobb tervnek is, ’s azt annak idejében jó áron és nyereséggel adnám 65 *
