1843-1844 Főrendi Napló 7. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 264. ülés
240 CCLXIV ülés Fö-RR naplója November 5-én 1844. Vallás,joleicnsokról — törvény soha nem rendelkezők, — az felelelem: hogy ha ezt forma szerint nem lehet is, de lehet jövfire * Tor'" °Hy valamit eltiltani, mi törvény ellen jölt létre. — ’S végre ha áll az, mikép azért szükségtelen a’ reversalisok eltörlését kimondani, mivel ö Felsége második resolutiója által magában értetődik azoknak innentuli megszüntetésük, — kérdem: nem jobb-e azt világosan kimondani? ’s elismervén a’ k. k. resolutio illy értelmét, szentesitettnek tekinteni e’ lörvényczikket.? Gr. Zay Károly: — „Clara pacta, boni amici“ — a’ t. KKkal és RRkel szavazok. Gr. Forgách Antal: — A’ reversalisokat illetőleg én gróf Széchen Antalt pártolom: mert ha a’ törvény kimondja, hogy illy kötelezéseknek nincs sem politicus sem juridicus birájuk, megvallom, egészen feleslegesnek tartom még azon törvény rendeletét, hogy olly reversalist, mellynek úgy sincsen bírája, kötni nem szabad. Mit egyébiránt gróf Pálffy József mondott, azt igen csudálom: mert ö méltósága tudja, hogy mind a’ t. RR, mind a’ mélt. Fö-RR elfogadták a’ k. k. leiratot; pedig ezen leiratnak főelve az, hogy illy reversalisnak nincsen bírája; azért gróf Széchen Antal indítványa nemcsak a’jelen törvényjavaslatban, de az előbbi k. leiratban is fenekük. Gr. Majlálh János: — Rorsod megye tisztelt helyettese kérdi előadásában, hogy mi jobb: egyenesen kimondani-e, hogy a’ reversalisok eltöröltetnek, vagy azt mondani, hogy szabad ugyan kölni reversalisokat, de azoknak betöltésére sem politicai, sem bírói utón senki nem kényszerittethelik? E’ kérdésére ö mltga azt feleli: hogy jobb a’ reversalisokat eltörleni; én pedig azt mondom: hogy sokkal jobb, hogy magok a’ felek léphessenek egyezkedésre a’ nélkül, hogy a' törvényhozás be elegyedjék: mert én e’ részben mindenkinek szabadságát kívánom fentartani; a’ mllgos urnák észrevétele szerint pedig ezen szabadság elöletik. Gr. Cziráky János: — Azon kijelentésekhez, mellyeket eddig, midőn a’vallásos tárgy szőnyegre került, tettem, — ragaszkodva, az országgyűlés jelen stádiumában egyedül csak szavazásra szorítom előadásomat, és igy gr. Széchen Antal ö mltgának előadását pártolom. Lonocics József, Csanádi megyés püspök: — Feleslegesnek találom ezen §-t azon oknál fogva is, mellyet gr. Széchen Antal ö mltga előadott. — Midőn a’ reversálisokról először volt szó, azt mondták az ország Rendei, hogy a’ reversalisok eszméje nem foglaltatik az 1791: 26 törvényczikkben, és hogy azok a’ kormányszéknek egyoldalú magyarázatai által jöttek létre: igy tehát egy részről az mondatott, hogy a’ törvényczikkben a’ reversalisoknak nyoma nincsen, és mégis másrészről az mondatik, hogy töröltessenek el a’reversalisok, mellyek két félék. Jövendőre nézve már eltöröltettek; a’ múltra nézve pedig a’ t. RR magok mondják, hogy ezen tárgy még a’ két tábla közti értekezés tárgya lehet. — Igaz, a’ reversalisoknak jövendőre való eltörlésében megegyeztek a’ m. Fö-RR, és ö Felsége is k. kir. leiratában, midőn azt mondotta: hogy az olly egyezkedések, mellyek a’ vegyesházasságokban az illető felek által egymás között fognának tétetni, sem via juris, sem via politica nem biráltathafnak meg. — ezen intézkedése által az ország Rendéit megnyugtatni akarta. Borsod megye tisztelt föispáni helyettesének Erdélyországról való előadása azért nem alkalmazható ide, mert Erdélyben paraucsoló törvény van, melly azt mondja, hogy: „proles religionem sexus sequantur“. Azért én a’ parancsoló törvénynek szükségét most sem látom. — Gr. Almássy Móricz: — Ismétlésekbe ereszkedni nem kívánván, röviden kinyilatkoztatom: hogy nagy nyomatékot nem helyzek abban, hogy a’felolvasott törvényjavaslat megmaradjon-e, vagy ne? Annyival inkább, mert azok, mellyek a’ dolog velejére mondathatnak, a’ következő czikkekben fel fognak olvastatni; azonban miután ismételéseket törvényben nem szeretek, szívesen járulok ahhoz, mit gr. Széchen Antal ö mltga kijelentett. Ha pedig megkivántatik tartatni ezen §, én abban nagy nyomatékot nem helyzek. Ocskay Antal, kassai megyés püspök: — A’ reversalisok iránt nézeteimet e’ jelen országgyűlésen bővebben nyilvánítván, azok iránti előadásomat jelenleg csak e’ következőkben öszponlosítom. A’ t. KK és RR azon kívánatéhoz, hogy az 1840-ik évi majus 7-röl felterjesztett törvényjavaslatnak l-ö §-a, melly igy szól: „a’ vallásos reversalisok, vagy is a’ születendő gyermekeknek melly vallásban neveltetésük iránt ezentúl kötendő kötelezések erőnélkülieknek nyilatkoztatnak“ — továbbá is megtartassák, nem járulhatok már azon oknál fogva sem: mert ezen szakasz amaz általános parancsoló rendeletet feltételezi, mellynek erejénél a’ vegyeshazasságokból született mindkét nemű gyermekek apjok vallásában minden kivétel nélkül nevelendök. Ezen általánosan parancsoló törvényjavaslattól maguk a’ t. KK és RR a’ tárgyalás alatti izenelükben elállanak, miután az 5. §-nak a) pontjában azt javasolják: hogy a’ szülőknek szabadságukban álljon gyermekeiket nem mindenkor az apa, hanem bármilly más törvényesen bevett vallásban is nevelni. E’ szerint a’ gyermekek melly vallásban neveltetésük iránti egyezkedések, szerződések a’ szülőknek fenhagyatnak; és illy nemű szerződéseket nem lehet erönélkülieknek tekinteni: mert habár a’ k. kir. válasz értelménél fogva azoknak teljesítését sem törvénykezési sem közigazgatási utón követelni nem lehet, azért ezek mégis érvényesek, a’ mint országunk mélyen tisztelt bírája a’ múlt országgyűlésen a’ 94—ik országos ülésben nyilvánította, azon egyszerű törvény szerint t. i. „contractus contrahentibus legem ponit‘*. Azt mondá m. gr. Zay Károly „clara pacta boni amici“. Én pedig viszont mondom: vpacta paciscentibus legem ponunt“. A’ szerződéseknek ezen a’ természet törvényén alapult érvényességét semmi polgári törvény meg nem semmisitheti, és maga a’ kegy. kir. válasz a’ gyermekek vallásos nevelése iránti szerződéseket érvényteleneknek nem tekintette, mert azoknak fentarlását nem a’ szülőknek szeszélyes önkényére, hanem bonae fidei, vagy is jó hiszemökre és lelkiisméretökre bízta. A’ szülőknek gyermekeik vallásos nevelése iránti kötelezései reversalisoknak neveztetvén, a’ k. kir. válasznak, melly a’gyermekeknek vallásos nevelése iránti parancsoló rendeletet kizárja, elveivel ellenkezik a’ t. KK és RR által továbbá is fentartatni kívánt l-ö szakasz, melly szerint a reversalisok erönélkülieknek lennének tekintendők. Továbbá a’ reversalisok lényege nem annyira a’ polgári törvényhatósági foganatosításon, mint maguknak a’szüléknek gyermekeik vallásos nevelése iránti egyezkedésnek szentségén alapul.
