1843-1844 Főrendi Napló 7. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 263. ülés
CCLXIII ülés Fö-RR naplója November 4-én 1844. 231 Gr. Szécken Antal: — Nem úgy ériem a'dolgot, mint ö méltósága; mert a’ felosztás a’ megyékben azon sza- Koisiúksébályozat szerint fog történni, melly itt behozatik; ’s midőn itt a’ halászatnak tiszta jövedelme vétetik fel. abból r,Pm«ckreai:inl8nkövetkezik: hogyha a’ földesurnak tava, vagy olly vize nincsen, mellyben halászata volna, a’ fizetés a’ földesur- vctesét Urnali más földbirtokaira rovassák. ifániuon'ény-Gr. Zichy Ödön: — Itt egyenesen ez mondatik: „azon földek, mellyek a’ halászaton kívül semmi egyéb jö- javasll,u vedelmet nem hoznak,az összeírásból hagyassanak ki“: áll tehát fentebbi okoskodásom, és az ellenmondást továbbá is látom. Gr. Széchen Antal: — Bátor vagyok figyelmeztetni a’ mélt. grófot, hogy ezen tiszta jövedelem a’ megyében és nem a’ megyék közt vétetett fel a’ felosztásnak básisán!; ’s igy azon Balaton vidéki birtoktól a’ földesur csak annyit fog fizetni, mennyi valóságos hasznot nyer a’ halászatból, és helyette más földesur terheltetni nem fog. Gr. Zichy Ödön: — Még sem győződtem meg az ellenkezőről; csak ugyan azon 18 raértföld a’ Balaton vidékén három vármegyére fog felosztatni, és több vármegyének lakosai fogják a’ terhet vinni, minthogy egy földesurat azzal terhelni uem lehet. Tihanyi Ferencz, temesi gróf: — Az elv ki lévén mondva: hogy az összeírásból semmit kihagyni nem lehet, tehát természetesen a’ felhozott 18 mértföldet sem, ebből világosan következik, hogy az e’ részbeni teher a’ többi megyei lakosok közt eloszlik. Elnök: — A’ megyék közti felosztásban tekintetbe vétetett, ha egy megyében sok haszonvehetetlen föld van, ide sorozlatott a’ viz is, ha jövedelmet nem hoz. Mi azt illeti, hogy a’ megyében mikép történjék a’ felosztás: ha semmi jövedelmet nem hoz, akkor az utólsó osztályba tétetik; különben pedig a’ tiszta jövedelemtől fizettetik. A’ 30. §-ra nézve: Gr. Andrássy György, srírosi főispán: — Nem látom igazságosnak, hogy az épület kiigazítása fejében 10% lerovatik, ’s erre nézve módosítást kívánnék. Tihanyi Férencz, temesi gróf: — Én a’ szerkezetet jónak látom („Maradjon!“), azért azt megtartandónak vélem. A’ 34. §-ra nézve : Gr. Zichy Ödön: — A’ tek. KK és RR felteszik azt, hogy valakinek tizenkettőnél több legénye nincsen; de lehet olly eset is, hogy valaki több legénységgel dolgoztat. Én ezen intézkedést tehát mint a’ müipár elfojtására szolgálót nézem: azért a’ szerkezetei nem pártolom. Elnök: — Az országos választmány itt a’ 12 számol nem maximum hanem minimumkint állapította meg. (Felolvassa a’ szerkezetet.) A’ 38. §-ra nézve : Gr. Cziráky János: — Azt hiszem, hogy a’ méll. Fő-RR szintúgy, mint a’ tek. RRnek kivánata: ezen munkálat iránt fogékonyságot gerjeszteni és eszközölni azt, hogy a’ közös teherviseléshez szívesen járuljanak az ország lakosai. — Megvagyok győződve, hogy az ezen §-bani intézkedés azok közé számítandó, mellyek az ország lakosainál e’ részben rokonszenvet gerjeszteni nem fognak: azért az elv miatt nem akarván koczkáztalni az egész munkálatot, indítványom az: hogy a’ méltóságos főrendi tábla ezen § kihagyásában megegyezni méltóztatnék. Gr. Zichyi Ödön: — A’ nemesi praerogativáért 20 krt fizetni igen kevésnek tartom, miután tudjuk, hogy a’ honosítás díja 2000 arany. Tihanyi Ferencz, temesi gróf: — Gr. Cziráky János és gr. Zichy Ödön ö mltságuk előadása egymással ellenkezik, mert gróf Cziráky János leszállítani kívánja a’ fizetést, gr. Zichy Ödön pedig felebb emelni. — Én a' szerkezet mellett kívánok maradni; mert ha ebben csakugyan kell valamit tenni, inkább leszállítani kívánnám, miután az országos választmány a’ 20 krt 3 millió évenkinti fizetés mellett ajánlotta; a’ mélt. Fö-RR pedig a 3 milliót 1 millióra szállították le. („Maradjon!“) A’ 41. §-ra nézve: Cr. Cziráky János: — Nekem csak az az észrevételem: hogy a’ hol az irgalmasbarátok és szenterzsébeti szüzekről említés történik, említendők volnának azon szüzek is, kik az országban a'sinlödö emberiség részére szolgálaltétel végett hozatnak be, és ezeket is kivenni lehetne, mint a koldulásból élő szerzeteseket; minthogy ezek a’ vallás előmozdításában tetemesen közremunkálnak, és semminemű vagyonnal nem bírnak. Ocskay Antal, kassai megyei püspök: — Megnyugszom gróf Cziráky János ö méltóságának előadásában, mert bizonyos az, hogy több szerzeteseknek nincsenek jószágaik, p. o. franciscanusoknak, minoritáknak ’s a’ l. ’s a t., ’s ezeket adófizetéssel terhelni nem lehet. Gr. Forgách Antal: — Talán ezen szó után: „irgalmasbarátok“ azt lehetne tenni: „és koldulásból élő szerzetesek.“ Elnök: — Nem tudom, mi szándéka a’mélt. Fö-RRnek? miután indítvány tétetett, méitózlossanak hozzá szólani. A’ kérdés az: maradjon a’ szerkezet úgy, mint van, vagy kivétessenek-e azon szerzetesek, kik alamizsnából élnek? Aczél Antal, tornai főispán: — Én az indítványhoz hozzájárulok. Gr. Károlyi Lajos, abauji főispán: — Azt tartom, hogy az országos választmány olly körülményeket vett fel, mellyek most is divatban vannak: azért fogadjuk el az országos választmány véleményét. B. Orczy Lőrincz:'“— Eddig szokásban nem volt, hogy a’ koldulásból élő szerzetesek adóztak volna. Ne* kívánok újságot behozni; ’s azért elfogadom az indítványt. 58 *
