1843-1844 Főrendi Napló 7. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 263. ülés
232 CCLXIII ülés FÓ-RR. naplója November 4-én 1844. Köisiuksé- Kopácsy József, herczeg-primds és esztergomi érsek: — Én is elfogadhatónak tartom gróf Cziráky János ö df summa ki- méltóságának indítványát. (Helyeslés.) vetését tár- Elnök: — Tehál az fog a’ szerkezeibe lételni: „azon alamizsnából élő szerzetesek.“ gyszó Kulcs iránti törvény- Ocskuy Antal, kassai megyés püspök: — Ha elfogadjuk gr. Cziráky János ő mllgának indítványát: akkor az javaslat. jrga]masszüzek is emliltessenek meg. (Helyeslés.) A’ 45. §-ra nézve: Gr. Zichy Ödön: — Ha sarczoltuk a’ nemességet, másokat sem kell kihagyni; pedig azt hiszem, hogy vonnak még olly személyek, kik innen kimaradlak, és a’kik figyelmet érdemelnek; például vannak sok társaságok, miilyenek a’ gőzhajózási és vasúti társaságok, ezenkívül a’ tőkepénzesek, kik nem tudom, miért nejárulhatnának szinte a’ közös teherviseléshez? holott azt veszszük észre, hogy épen azon urak azok, kik igen könnyen élnek: mert jószágaikat eladván, gond nélkül vannak. — Én tehát, hogyha sarczoljuk a’ nemességei, nem látom át: miért ne lehetne azon urakat is teher alá vetni? — A’ kivitelnek nem is fogna üdvös eredménye lenni: mert azon uraknak példáját többen is fogják követni, ’s csak nem minden ember jószágait eladná, és tőkepénzes kívánna lenni. Más országokban minden tőkepénzes köteles kölcsöneit betábláztatni, és ha azt nem teszi kölcsöneit elveszti. Ha ez nálunk is behozatnék, mindenki betábláztatván kölcsöneit, tudva volna, hogy kiki mennyi pénzt bir, ’s nem kerülhetné ki a’ közterhekbeni részvételt. — Azt megfoghatom: miért vannak a’ világon sz. simonisták és más társaságok, kik azért alakulnak, hogy semmijük sincs, ’s azután a’ többieket sarczolják; — de hogy a’ felhozott társaságok a’ közteherviselés alól miért mentessenek fel akkor, midőn a’ nemességet adóztatjuk? ezt nem értem. („Maradjon!“) Gr. Széchenyi István: — Arról nem lehet szó, hogy uj munkálatot készítsünk, mert azt hiszem, hogy az országgyűlésének e’ vég-stadiumőban kár volna az időt Hívesekkel vesztegetni. Vélekedésem tehát az, hogy menjünk tovább, mert különben az időből végkép kifogyunk. Elnök : — A’ mélt. gróf megnyugtatására azt adom elő, hogy az országos választmány is tárgyalta ezen kérdést, és különösen a’ capitalislákra nézve szinte in thesi igazságosnak találtatott, hogy ők is megrovassanak; de két tekintet vezette az országos választmányt, mellynél fogva mégis jelenleg a’ tökepénzeket nem vélte teher alá vonandóknak, 1-ször azért, mert azt vélte, hogy Magyarország épen azon állapotban van, miszerint a’ capitalis— tákat inkább az országba édesgetni kell, mint elidegeníteni, a’megadóztatás pedig ez utóbbit eszközlené; 2-or azért, hogy egy neme sincs az adóztatásnak, mellyet olly könnyen kilehetne játszani, mint ezt („Maradjon!“). Gr. Zichy Ödön: — Ha tetszik, hogy maradjon, vox faucibus haeret, többet nem szólok. A’ 46. §-ra nézve: Elnök: — Úgy látszik, azért tették a’ t. RR azon változtatást, mert subsidiumkép teszik az ajánlatot. Az itélömester megjegyzi, hogy a’ t. RR mindig „országos ajánlat“ szóval élnek. Elnök: — A’ m. Fö-RRnek mégis hivatkozni kell előbbi határozatukra. Az 55. §-ra nézve: Gr. Zichy Ödön: — Az ezen §-ban levő intézkedést terhesnek és rögtönzöttnek nézem, ’s azért azt kihagyatni kívánom. Elnök: — Az országos választmány ki kívánja jelelni azon peripheriát, mellybe a’ felmérés szorittassék. Gr. Andrássy György, sárosi főispán: — Jó volna határidőt szabni a' mérésekre nézve, és nem találom heyesnek, hogy a’ birtokos kénytelen legyen a’ maga költségén felméretni a’ peripheriát. Ocskay Antal, kassai megyés püspök: — Én is osztom azon véleményt, hogy nem lehet terhelni a’ birtokost. — Az egy országban sincs, mi itt a’ szerkezetben foglaltatik, hogy t. i. maga a’ birtokos kénytelen legyen minden birtokát önköltségén felméretni. Gr. Cziráky János: — Pártolom Sáros megye tisztelt főispánjának indítványát, mert ezen intézkedést igen súlyosnak találom a’ földbirtokosra nézve. Gyürky Pál, krassói főispán: — Engem leginkább az nyugtat meg, hogy ezen kulcs és felosztás módja csak 3 évekre használandó, különben számos észrevételeim lennének annak megmutatására, hogy az igazságosan nem használható. Azon határokra nézve, mellyek felmérve még nincsenek, javasollatik azoknak akár a’ választmány, akár a’ földesuraság által rendelendő felméretése: ez szintén nem igazságos, de nem is czélravezető; nem igazságos azért, mert a’ földesuraságot, melly megrovatik, az állal tetemes költségbe merítené; ha pedig a felmérés röglönöztetik, úgy sok önkénynek nyujtatik alkalom; de nem is czélszerü, mert, hogy lehet azt képzelni, hogy illy fel nem mért határok, mellyek leginkább a’ hegyes- völgyes vadonerdöségekben találtatnak, jövő évi november hónapig, a’ hol már az ajánlatok beszedése következik, kellőképen felmérethetnének. Azért is én ezen javaslathoz nem járulhatok; és azt akkép módosíttatni kívánom, hogy illy határokra nézve csak az összes jövedelmek számíttassanak fel. Tihanyi Ferencz, temesi gróf: — Az országos választmány, mennyire lehetett, az önkényt elkerülni akarta. Olt, hol purum a’ dominium, nincs nehézség; de a’ hol compossessoratus van, ott a’ dolog sok nehézséggel jár: pártolom tehát Sáros megye tisztelt főispánjának indítványát, hogy bizonyos határidő tétessék a felmérésekre nézve („Helyes!“). Elnök: — Úgy látom, hogy a’ m. Fö-RR elfogadják Sáros megye tisztelt főispánjának indítványát, miszerint hozzátenni kívánja e’ §-hoz: „hacsak magok a’ birtokosok nem teljesítik a’ küldöttség állal kitűzendő határidő alatt“. A’ 60. §-ra nézve:
