1843-1844 Főrendi Napló 7. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844

1844 / 260. ülés

CCLX ülés Fő-RR. naplója November 2-án 1844.

225

Marich Dávid, győri főispán: — Az igazság mellett kénytelen vagyok felszólalni, bármit végezzenek a’ m. Fő-RR, és csak azt kérem, hogy a’ törvényhozásnak igazságból kell kiindulnia, kivált uj terhekben, mellyeket az ország magára vállal. — A’ régi kivetés ugyan hiányos, de ne nyúljunk adatok nélkül uj hibához: azért tartsuk meg a’ régit. („Maradjon !“).

Elnök: — ügy látom, hogy a’ nagy többség megmaradni kíván a’ szerkezet mellett.

Gr. Batthyányi Lajos: — Őszintén megvallom, hogy ezen kulcsot jónak és igazságosnak nem tartom, mert abban felette sok hibák vannak, és szeretném, ha azokon javítani lehetne; ha az időből ki nem fogyunk ám tegyük, nem bánom; de ha látják a’ m. Fő-RR, hogy ezen felosztást módosítani nem lehet, kész vagyok azt inkább úgy, mint áll, elfogadni.

Elnök: — Nyilvános többsége a’ m. Fö-RRnek a’ tervezett felosztás mellett nyilatkozik.

Tihanyi Ferenci, temesi gróf: — Annál inkább elfogadható ezen osztályzat, minthogy azon záradék köttetik hozzá: hogy a’ jövő országgyűlésig ’s minden következtetés nélkül fogadtatik el.

Marich David, győri főispán: — Ezen záradék — az eddigi tapasztaláson indulva — nem igen nyugtat meg.

Elnök: — Bátor vagyok a’ m. Fö-RRet figyelmeztetni arra, mit Horvátországnak t. követe előadott. A’ dolog eddig úgy állott, — mint azt az országgyűlési iratok is mutatják, — hogy minden közteherböl mind az, mi Horvátországnak törvényhatóságaira osztatott, egy summában vettetett ki Horvátországra, és azután Horvátország a’ maga tartományi gyűlésén telte a’ subrepartitiót a’ törvényhatóságok közt; nem tudom, hogy e’ tárgynál el akarnak-e a’ m. Fö-RR állani attól, mi eddig törvényes szokás volt?

Közszükségekre ajánlandó summa kivetését tárgyszó kulcs iránti törvényjavaslat.

Gr. Haller Ferenci, horváforsiági bán: — Midőn e’ dolog előhozatott, azt véltem , hogy a’ m. főrendi tábla helyeselte azt, mit Horvátországnak t. követe felhozott. — A’ dolog érdemére nézve nincsen mit szólani, mert nincsen arról szó, hogy mennyi fizettessék? hanem csak a’ felosztásról. — Mivel az eszme úgy is uj, és mind alólról, mind felülről a’ kivehelösége elleni akadályokat inkább elgörditeni, mintsem halmozni kellene, és másfelől sem okol sem méltányosságot nem látok abban, hogy midőn a’nemesség uj terhet vállal el, annak felosztására nézve uj mód indilványoztassék, melly felsőbb helyen a’ megerősítést nehezíti, Horvátországban pedig az ellenzéket nagyobbítaná, — azért az eddigi szokást fentartani kívánom.

Busán Hermán, horvátorsiagi kövei: — Midőn legnagyobb hálával fogadom a’ mélt. Fö-RR abbeli kegyességét, miszerint javaslatomhoz hozzájárulni méitóztatlak, azon óhajtásomat nyilvánítom ki, hogy Varasd megyét szinte mint Zágrábot és Körösi 7-ik osztályba tenni, és eddigi szokás szerint fél rovással terhelni méltóztassanak, annyival inkább, minthogy igy is reá nagyobb teher esik mint a’ többi megyékre. Melly két rendbeli kivánatom, ha süker nélkül hangzanék el, ünnepélyes óvást teszek, nehogy innen jövő országgyűléseken valami következés vonassék, és ezen sérelmes kivetés sinórmértékül vétessék.

Elnök: — Ezen 2-ik észrevételt a’ t. követ ur előhozta az országos választmánynak ülésében is; de az iránt az országos választmánynak tagjai közönségesen azon vélekedésben voltak, hogy itt más arányban a’horvátországi törvényhatóságokat mint a’ magyarországiakat venni nem lehet. Felteszem a’ m. Fö-RRröl, hogy nem igen lesz valaki, ki ezt pártolná. — A’kérdés, mellyröl tanácskoznunk kellene, az első kívánsága a’ horvátországi követ urnák. — A’dolog úgy áll: az országos választmánynak ki kellett dolgozni, hogy ezen rendszer szerint mi jutna egy egy törvényhatóságra? — Már most a' kérdés az: mi fel van osztva egyes törvényhatóságokra, egy summában vettessék-e ki Horvátországra, és Horvátország az eddigi szokás szerint ossza-e fel a’ törvényhatóságokra? Az tény, hogy eddig úgy volt, mint azt a’t. követ ur mondd, a’ kérdés tehát az: hogy czélszerü-e e’ részben jelenleg valamelly újságot behozni?

Gr. Pálffy Jóisef: — Hogy eddig Horvátországban ez igy volt, mindnyájan tudjuk; de miután Horvát- és Magyarországnak egy törvényhozása van, midőn most uj törvényről gondoskodunk, azon kell lennünk, hogy intézkedéseinkben egyenlőség legyen a’ két országban, annyival inkább, mert látjuk, hogy a’ horvát urak magokat Magyarországtól elkülönözni akarják, ’s igy a’törvényhozásban is, mert tartományi gyűléseiket ollybá tekintik, mintha a’ magyar országgyűlés nekik törvényt nem is szabhatna, és miután látjuk, hova megy a’ törekvés, — világosan kívánom kimondani, hogy a’magyar országgyűlésen történjék a’felosztás a’ horvátországi törvényhatóságokra is.

Ócskái Antal, kassai megyés püspök: — Elkülönözésröl, mint azt m. gróf PálfTy József emlité, szó nincsen,

— eddig is úgy volt, — nem arról van a’ szó, hogy Horvátország ne fizesse azon adót, mellyet az országgyűlés rendel, hanem hogy az eddigi szokáshoz képest — mint azt horvátországi bán ö nmlga érinteni méltózlatott — a’ Horvátországot illető adómennyiség reá általánosan vettessék ki, és a’ felosztást a’ tartományi gyűlés tegye meg.

— Azért Horvátország tisztelt követének előadását pártolom.

Gr. Teleky László: — („Maradjon!“) Hamarad, nem szólok; ha azonban folytatjuk a’vitatkozást, akkor bátor leszek véleményemet előterjeszteni. (Tihanyi Ferenci lernest gróf : „Méltóztassék szólani, mert én szolási jogomtól el nem állok.“) — Csudálkozom azon, hogy e’ tekintetben ususra és anlecedensekre hivatkozunk, midőn most egészen uj dolgot állapítunk meg, mellynek antecedense nincsen. — Egy állandó, eddig nem létezett fundus publicusnak alakításáról van szó: meg nem foghatom tehát, mikép lehet régi szokásra hivatkozni?— Igen sajnálanám, ha épen az, mi haladásra mutat, ha azon lépés, mellynek szép jövendője lehet, épen arra használtatnék, hogy Magyarország és Croatia közt illy elkülönözés hozassák létre; mert a’ felhozott municipalis jognak a’ jelen esetben tulajdonkép értelme nincsen. Mivel tehát e’ dolognak antecedense nincsen, mivel uj dolog, mivel nem köthet bennünket az usus, arra szavazok, hogy maradjon meg a’ t. KK és RRnek szerkezete.

Tihanyi Ferenci, temesi gróf: — Azoknak következtében, miket országbíró ö nagyméltósága felhozott, fel— Fő-Rendi Napló VII. köt. 57