1843-1844 Főrendi Napló 7. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 245. ülés
10 CCXLV ülés Fö-RR. naplója October 14-én 1844. Rrndi irenct kéknek egy negyedét, leszámitási díj fejében pedig 2 procentet tartalék-alaplökének öregbitésére a’ kölcsönadott vasuTa-Titéltőkék leolvasásának alkalmával vissza tartóztasson; ez 1 millió pengő forintnál 20 ezer pengő forintot tesz, a’ tek. intéietiránt. rr módosítása szerint pedig csak 15 ezret, mi olly csekély summa, hogy ha összehasonlítjuk ezen mennyiséget más országok hitelintézeteinek fizettetni szokotl pcenlekkel, azt lehet mondani, hogy a’ magyar birtokos olcsóbban fogja kapni a’ pénzt, mint akárhol a’ világon. A’ summának ezen csekélységére a’ t. RRet figyelmeztetni lehetne; mind a’ mellett a’ tárgyat tartóztatni nem kívánom („Maradjon!“). Nádor ő cs. kir. fensége: — Úgy látom, hogy a’ m. Fö-RR a’ t. RR észrevételeit elfogadják. Gr. Zichy Ferencs: — Nem tudom, elfogadják-e a’ m. Fö-RR ezen észrevételt? mert én a’ tartalék-pénztárt a’ dolog lényegének tartom. Majláth György, országbíró: — Komoly megfontolás után alapította ezt az országos bizottmány; e’ részben a' t. RRet figyelmeztetni lehetne; de ha szinte ez iránt nem egyeznek meg, a' miatt a’ dolgot ne akadályoztassuk. A’ 30, 31, 32 és 33. §§-ra nézve észrevétel nem volt. Olvastatik a’ 34. §—tói a’ 47. §-ig. Lonovics József, Csanádi megyés püspök: — Ezen kifejezés mellett: „nem köteles“ — úgy kívánnám módosítani: „csődület ügyekben a’ hitelintézet nem vesz részt. Gr. Zichy Ferencz: — Azt kívánnám, hogy soha ne vegyen részt a’ hitelintézet a’ csödületi ügyekben. Majláth György, országbirája: — Épen azt akarja Csanádi püspök ö nagyméltósága („Helyes:“). Olvastatik a’ 48. §-tól a' 64-ig. B. Yay Miklós: — A’ mellyeket a’ javak mimódon és kiáltali megbecsléséről mondék, ide a’ végrehajtási tárgyra még inkább alkalmazhatók, ’s a’ t. RRhez intézendő izenelünkben ismétlendök lennének. Ugyanis igaz, hogy a’ t. RR a’ hatósági tisztviselőket anyagilag maguk is felelősekké teszik a’ keletkezhető károkért; de csak igaz az is, hogy az ellenök majdan váltótörvényszékileg kimondandó ítéletek végrehajtása átküldő levél mellett ismét csak hatósági tisztviselőkre bizatik; ép az vala pedig a’ választmánynak nézete, hogy a’ végrehajtások, mint megint föfeltélelei annak, miszerint az intézet semmi módon ne károsuljon, ’s az ország jótállása ne veszedelmeztessék,olly személyzetnél maradjanak, azon tapasztalásra is, miszerint a’ váltóügyekben rakásra halmozvák a’ panaszok az iránt, hogy a’ hatósági tisztviselők, noha azok felelőssége a’ törvényben világosan ki van téve, eljárásukkal zavarba hozzák az igazság gyors kiszolgáltatását; — és csak igaz, hogy soha egy szolgabiró is cautio-adásra nem kötelezi magát, ’s ölet a’ törvény nem vetné a’ centrális directio alá, annyira, hogy bár mikor is felfüggeszthesse hanyagságáért; mit pedig az ülnökök ’s becsüsök iránt lesz joga tenni a’ középponti igazgatóságnak; de teendői is olly nagy halommal vannak már hatósági tisztviselőinknek, hogy ám csak azt bírják elvégezni. Ezeket tehát — mondom — figyelmeztetöleg ismét előadnám a’ t. RRnek: de mégis a’ miatt, ha netalán e’ felett a’ két tábla közt egyesség nem történhetnék, a’ dolog felterjesztését nem gátolnám. A’ 65. és 66. §§-ra észrevétel nem volt. Olvastatik a’ 67. §. és a’ t. RR részéről arra tett észrevétel. Gr. Barkóczy János: — Ezt bővíteni a’ t. RRnek egészen felesleges; mert a’ 36 és fél év alatti eltörlesztés ki van mondva az előbbi §§-ban. Egyébiránt azt kell reményleni, hogy ezen öt 100-tóli kamat nem fog mindig fenállani, és igy nem lesz szükséges azon kamatlábat fentartani. Úgy hiszem, hogy itt sorshúzás gyorsítása által czélt érhetni: azért felszólitandóknak vélném a’ t. RRet, hogy ezen bővítést kihagyni méltózlassanak. Széli Imre, nádori itélömester jelenti, hogy ezen észrevétele a’ t. RRnek az országos ülésben kihagyatott, és csak tévedésből nem töröltetett ki az észrevételek sorából. A’ 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. és 77. §§-ra nézve észrevétel nem volt. Olvastatik a’ 78. §. és a’ RRnek arra tett észrevétele. Gr. Zichy Ferencz: — Itt ismét — mint báró Vay Miklós ö méltósága az imint mondá — egy tökéletlen pótlást látunk, — azt, mi az országos bizottmányi munkálatnak §-aiban határozottan és czélszerüen javasoltatik; mert hol akad meg leginkább a’dolog? a’végrehajtásnál. Megfogja ítélni a’ pesti vállótörvényszék; de ha végrehajtásra kerül a’ dolog, ez ki által fog történni? a’ törvényes bizonyság által, és akkor ott fogunklenni, hol most vagyunk, hol tapasztaltuk, hogy a’ kárpótlásnak sanctiója ugyan van a’ törvényben, de sem az institutum, sem a’ hatóság ki nem lévén mondva, a’ végrehajtás az illető megyére fog bízatni. Reményiem azonban, hogy a’ gyakorlat fogja ezen határozatlanságot bebizonyítani, vagy tán ö felsége ezt megorvosolni kegyeskedendik. A’ 79. 80. és 81. §§-ra nézve: Gr. Zichy Henrik: — Ezen §§-ra a’ mélt. Fö-RRnek elöbbeni határozata kiterjedett. A’ 82. 83. 84. 85. 86. és 87. §§-ra nézve észrevétel nem volt. A’ 88. §§-ra nézve: Gr. Barkóczy János: — A’ t. RR javaslata abban áll, hogy ha a’ földbirtokos 36 év alatt fel akarja a’ tőkét mondani, könnyen megtörténhetnék, hogy a’ hitelintézet az által károsulna. E’ részben csak egyre figyelmeztetem a’ t. RRet, hogy a’ hitelintézetnek mindig szabadságában fog állani sorshúzásokat gyorsítani, t. i. a’ helyett, hogy név szerint egy vagy két levelek huzalnának, mindig szabadságában áll 2 helyett 3, 4, 5, 6, 7-et is, mint azt a’ körülmények mutatják, és annyi leveleket kihúzatni, a’ mennyit czélszerünek lát, ’s igy kár e’ részben nem forog fen; ’s igy a’ t. RR arra íigyelmeztetendök volnának, hogy a’ hitelintézetnek szabadságában álland a sorshúzást gyorsítani, mi által az egész nehézség megszűnik. A’ 89. 90. és 91. §§-ra nézve észrevétel nem volt. A’ 92. §-ra nézve:
