1843-1844 Főrendi Napló 7. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844

1844 / 245. ülés

CCXLV ülés Fö-RR. naplója October 14-én 1844.

9

Gr. Andrássy György: — Úgy kell mondani: „királyi vagy báni tábla.“ Rendi iiene{

fíudics József, bácsi főispán: — Fentebbi módosításomhoz ragaszkodom; mert lehel olly esel, hogy a’ki-és ,örvé.nyja" rályi és báni táblától kell a’bizonyságlevél, és ekkor nem állana helyén: „királyi vagy báni tábla“ („HelyesI“). int^etVén'

Busán Hermán, horvátországi követ: — Az 1825: 14 türvényczikkben ezen czímmel emlittetik a’ horvátországi ítélőtábla : „dalmát-, horvát- és tótországi ítélőtábla“, annálfogva ezen czímet ezen törvényben is megemlíteni kívánom („Maradjon!“).

A’ 12, 13, 14 és 15. §§-ra nézve észrevétel nem volt.

Olvastatik a’ 16 §-lól a’ 23-ig.

fíudics József, bácsi főispán: — A’ felolvasott 20 §-ra nekem csak a’ tiszta magyarságra volna észrevételem, hol az mondatik: „az által a’ kiadandó kötelezvény mintájának átküldése mellett tudósítja“; ezen szót „minta“ conceptus helyett használni nem lehet, és ezen szót „conceptus“ ezen szóval „fogalmazat,“ vagy „vázlat“ kell kitenni („Helyes!“).

Ocskay Antal, kassai megyés püspök: — Borsod megye tisztelt föispáni helyettesének imint említett észrevétele következtében is figyelmeztetendök volnának a’ f. RR.

Nádor ő cs. kir. fensége: — Minthogy ezen §-ok is azon szabály alá esnek, Borsod megye tisztelt föispáni helyettese által a’ fentebbi §-ra tett észrevétel ide is alkalmazandó léven, a’ t. RR felszóliltatni fognak, hogy a’ mélt. Fö-RR kívánságához járuljanak, de ezért a’ mélt. Fö-RR a’ dolgot tartóztatni nem kívánják.

A’ 24 és 25 §§-ra észrevétel nem volt.

Olvastatik a’ 26. §. és a’ t. RR erre tett észrevétele.

Gr. Zichy Ferencz: — Ez egyik a’ legfőbb pontok közül, mellyre a' t. RR észrevételt teltek, és a’ mellyre nem kívánok állani; azonban az országgyűlésnek mostani stádiumában a’ dolgot késleltetni nem kívánom. Itt bizonyos minimum- és maximumról van szó, mellyel mind az országos bizottmány, mind a’ t. RR elfogadnak. A’ maximumra nézve a’ t. RR nem tettek észrevételt, és megegyeznek abban, hogy két száz ezer forint legyen; azonban a’ minimumra nézve eltávoznak az országos bizottmány véleményétől, miszerint két ezer forinton alól kisebb summát is kívánnak megállapítani, t. i. 500 forintot. Az indok, mellyböl kiindulva az országos bizottmány a’2000 forintban határozta meg a’ minimumot, az volt: hogy mindenek előtt szükséges, hogy felügyelés gyakoroltassák azon földekre és bypothecákra, és azon tárgyakra, mellyek hypothecául szolgálnak az intézet követeléseinek biztosítására. Mentül csekélyebb a’birtok, annál nehezebben lehet azon felügyelést gyakorolni, és annál kevesbbé van biztosítva az intézet követelésére nézve; már pedig ha valaki 2000 forintos követeléssel tartozik, a’ birtokosnak — fundus inslructust hozzá véve — 7000 forintnyi vagyonának kell lenni, erre nézve ’s kiváltkép az intézet első éveiben már is nagy nehézséggel fog járni a’ felügyelés; ha pedig azon pénz 500 forintra szállillatik le, akkor kérdem: mikép lehet az eíTéle csekély hypolhecákat szemmel tartani, és arra felügyelni? valljon nem deteriorállatik-e, és mikép adminislráltatik , és hogy azon jószág nem csak azon idő pontban, mellyben leköttelelt, hanem tán évek múlva is olly karban van-e, hogy a’ lekötött adósság biztosítására az tökéletesen elégséges? — Ez volt tehát azon fő elv, mellynél fogva eleinte 2000 forinton alól nem kíván az országos bizottmány kölcsönt kiadni: mindazáltal a’ mennyire a’ tek. RR úgy látszik, hogy ezt el nem fogadják, azért a’ dolgot késleltetni nem akarom; de más részről ezt gyakorlatilag kivihellennek tartom; mert leginkább azon kérdés forog fen, hogy olcsó kamatra lehessen pénzt kapni; a’ legnagyobb hypothekák beigtatás,rnál, valamint a' legkisebbeknél vannak bizonyos formalitások és költségek, mellyek úgy szólván egyformák lesznek; illyenek lesznek az irászati költségek és bizonyos fokozatok, valamint a’ végzési költségek; illyen a’ becslési költség a’ becsüsöknél, a’hely színére menendők úti költségei ’stb.,

— mindezek költséggel fognak járni, és ezek a’ legnagyobb summáknál nem lesznek arányban a’ kisebb summákhoz; már pedig ha 200,000 frt kölcsön kívántatik, a’ költség 500 forintra esnék; ha pedig ötszáz forintnyi kölcsön kívántatik, ezen költség 60, 80, sőt 100 forintra is fogna rúgni, — kérdem: milly roppant kamat lenne mindjárt eleinte fizetendő? melly megemésztené az intézetnek minden jótékonyságé ? de ide járulna azon körülmény is, hogy még azon ember, ki csak 500 forintnyi kölcsönt biztosíthat, még igen szegény ember, mert 1500 forintnyi értéknél többet nem bir; már kérdem: az, kinek 1500 forintnyi értéke van, és kinek egyebe nincsen, mikint képes a’ kamatokat biztosítani, miután az 1500 forintnyi értékből magát és családját kénytelen fentartani? — ’s így szívemből kívántam volna, hogy a’ t. RR a’ 200 forintra — kivált ezen hitelintézetnek első alkotásában — reáállottak volna; azonban ezt csak figyelmeztetésül kívánnám a’ t. RRnek megizentelni; különben pedig az 500 forintnyi minimumnak megalapítását akadályoztatni nem akarom; de úgy hiszem, hogy nem fog találkozni vállalkozó, és ollyan, ki 500 forint kölcsönt kérjen.

A’ 27 §-ra nézve észrevétel nem volt.

Olvastatik a’ 28 § és a’ t. RR által tett észrevétel.

Gr. Zichy Henrik: — Ezen §-nak módosítása természetes következése a' 23 § módosításának, miután ott a t. RR a’ minimumot 2000 forintról 500 forintra szállították, szinte ennek 100 pengő forintra való elosztását apodictice elhatározták, mint az az országos bizottmány munkálatában csak permissive van kimondva. Ugyanazon indokok állván e’ részben is, mellyeket gr. Zichy Ferencz ö mltga az imint előadott, e részben is alkalmazhatók.

(Széli Imre nádori itélömester megjelen).

Nádor ő cs. kir. fensége: — Tessék nádori itélömester ur! a RRnek észrevételeit felolvasni; a kir. személynöki itélömester ur pedig csak az országos választmányi munkálatot fogja előadni.

Olvastatik a’ 29 § és a’ t. RRnek arra tett észrevétele.

Gr. Barkóczy János: — Az országos bizottmánynak vélekedése az volt, hogy a' hitelintézet kölcsönadott lö- Fő-fíendi Napló VII. köt. 3