1843-1844 Főrendi Napló 7. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 245. ülés
CCXL\ ülés Fö-RR naplója October 14-én 1844. 7 adott, hogy t. i. ellenkező esetben is kijátszások történhetnek, állana akkor, ha azt javasoltam volna, hogy ne Rendi iienet legyen tekintet arra, hogy valakinek jószága per alatt van-e, vagy nincsen? De ez iránt javaslatot nem tettem •és törvé,nyj*' mert azt látom, miszerint szükséges, hogy cynosura állittassék fel. Borsod megye tisztelt föispáni helyettese magaTM^ráí is átlátta azt, valamint mélt. gr. Apponyi György is, hogy itt valami cynosurát felálllitani szükséges volna, és csak azt tette hozzá az egyik, hogy nehéz, — a’ másik pedig azt, hogy lehetlen illy cynosurát felállítani. Hogy nehéz, azt magam is átlátom; de lehetlennek nem tartom, mert csakugyan lehetne a’perekre különböztetést tenni, úgy hogy ha nem is az actoratus stabililoria sententia vétetnék fel cynosurául, más különbség is gondolható volna. Azt kívánom tehát, hogy ne hozzunk most olly határozatot, melly állal megkötnék magunkat; mert ha most a’mélt. Fő-RR minden megjegyzés nélkül elfogadják a’ 6. §-t, akkor azon többé változtatni nem lehet, mivel ez által az már országos határozattá vált volna. — Azt vagyok tehát bátor javasolni, hogy mintán a’ mélt. Fö-RR közül sokan átlátják azt, hogy ez csakugyan olly dolog, melly felett kétség van, az eddig felállított cynosuránál czélszerübbre volna szükség, ’s igy izennök meg a’t. KKnak és RRnek, miszerint kívánatosnak látják a’ mélt. Fö-RR, hogy ezen általános szabály helyett valami más cynosura állíttatnék fel, — e’ szerint legalább a’ dolognak ezen ága függőben maradna és ha a’ t. KK és RR azon nehézségeket, mellyeket Borsod megye tiszt, föispáni helyettese a’ dologban látott, csakugyan meg tudnák győzni, és találnának valamelly a’jelennél helyesb javaslatot, legalább módjuk volna a’ mélt. Fö-RRnek e’ részben változtatást tenni. — Ila pedig most úgy marad ezen § mint szerkesztve van, akkor — mint mondám — többé a’ bajon segíteni nem lehet. B. Perényi Zsigmond, ugocsai főispán: — Őszintén megvallom, hogy én ezen hitelintézetet sokkal szélesebb hasisra alapítottam volna; azonban ettől elesvén, csak arra szorítkozom, mi előttem van, t. i. azon §-ra, melly kizár mindennemű per alatt levő jószágokat ezen hitelintézetböli kölcsönadástól. Méltánylom mind a’ két részről előhozott okokat, és jelesül magam is elismerem, hogy vannak olly körülmények, mellyekben a’per alatt levő jószágokra lehetne pénzt kölcsönözni; magam is ismerek olly körülményeket, például, ha a' zálogban lévő jószágon nem nagy summa fekszik, és vannak még esetek, hol régi juris per foly, a’jószág nagy, és az investitiók millióra mennek. Attól nem igen tartok, hogy juxból kezdjen valaki pert, mert az költséggel jár; hanem attól tartok inkább, hogy sok nemesek, kiknek ládájokban hevernek az oklevelek, és elhitetik magukkal, hogy bizonyos jószágokhoz jussaik vannak, ha tudják, hogy a’ hitelintézet részére megállapított 36 év után azon reménytől megfosztalak, hogy pert indíthassanak, ezen körülmény a’pereket szabadítani fogja; reményiem, hogy idővel a’ hitelintézet szélesebb hasisra fog alapittatni; most magam is a’ szerkezet mellett szavazok, és leginkább azon okból, hogy kivált eleinte szükséges, hogy ezen hitelintézetnek hitelét megtartsuk, és azt emeljük; mert ha eleinte csak legkisebb kifogást lehet tenni ezen intézet ellen, a’ dolognak többet ártottunk mint használtunk; és b. \'ay Miklós ö méltóságának tökéletes igaza van, hogy azon határvonalt a’ perekre nézve eltalálni bajos volna. Egyébiránt a’ hitelintézetnek kifejlődését látván, a’jövő országgyűlés szükséges változásokat tehet; most azonban e’ részben változást tenni szükségesnek nem találom („Maradjon“!). Nádor ö cs. kir. fensége: — ügy látom, hogy a’ inéit. Fö-RRnek többsége már is a’ t. RR kívánsága mellett nyilatkozott („Helyes!“). Lonotics József, Csanádi megyés püspök:— Bátor vagyok visszatérni a’ 3. §-ra, hol ez van: „a' hitelintézet mindennemű, ’s igy mind nemes, mind kerületi, mind szabad kir. városi földbirtokra“ — e’ szerint ezen § az úrbéri földeket kiveszi: annál fogva kihagyni kívánom a’ szerkezetből ezen két szót: „és igyu, és azt mondanám: „a’ hitelintézet mind nemes, mind kerületi“ ’st. b. Továbbá: „a’ szabad községekben a’ földbirtok szintolly szabad, és ugyanazon categoriába esik, mellybe a’kerületi föld.“ Nem látom tehát, miért kelljen különbséget a’szabad községekben létező földbirtok és a’ kerületi birtok között lenni? ’s igy ha ezen észrevételnek helyt akarnának adni a’ méll. Fö-RR, ekkint kívánnám pótolni a’ szerkezetet: „mindennemű nemes, kerületi, szabad kir. városi és szabad községi földbirtokokra“ ’stb. Gr. Barkóczy János: — Csanádi püspök ö nagyméltóságának indítványára bátor vagyok megjegyezni: hogy a’sz. községi birtokokat itt megemlítsük; de az úrbéri birtokokat megemlíteni nem kívánnám, miután itt kétszáz ezer forint mint minimum van kitéve; ’s igy ha az úrbéri birtokra terjesztetnék ki a’ hitelintézet, alig lehetne reményleni kölcsönt úrbéri birtokra, miután az úrbéri birtok értékének ötezer forinlra rúgni kellene. Lonotics József, Csanádi megyés püspök: — Nem szándékom az úrbéri birtokra kiterjeszteni az intézkedést, hanem javaslatom csak az volt, hogy a’ „mindennemű“ szó után kihagyva ezen szót: „és igy“, igy mondassák, „mindennemű nemes, kerületi, sz. kir. városi és sz. községi birtokokra.“ Gr. Barkóczy János: — Még bátor vagyok tenni észrevételt arra nézve, mit gr. Teleky László ö méltósága előadott; t. i. ha ez ezen táblának határozatává válik , akadályul szolgáland arra , hogy jövőre változtatást tenni lehessen. Bátor vagyok e’ részben figyelmeztetni a’ mélt. grófot, hogy ezen intézkedés, hogy a per alalti jószágokra nem fog kölcsönözni, elenyészik, mihelyt rendes telekkönyv hozatikbe; mert ezen megszorítás, melly terveztetik, semminemű országokban nem létezik, és mindenütt, hol hitelbankok felállittatnak, pénzüket a földbirtokokra kiadják, és „conditio sine qua non“-nak egyedül a’ telekkönyv tekintetik, és a birtokra tekintet nincsen; — ha a’ telekkönyv országunkba lassankint behozatik: ekkor ezen kivétel meg fog szűnni; s igy ezen in tézkedés legszorosabb összeköttetésben van a’ telekkönyv eszméjével, és mihelyt telekkönyv lesz, magától az egész § el fog enyészni. Nádor ő cs. kir. fensége: - Csak azon észrevételt teszem, hogyha visszamegyünk azokra, mik mar elvégeztettek, akkor tanácskozásunknak vége nem lesz; és igy tessék észrevételét a határozat kimondása előtt e ő terjeszteni. — ^
