1843-1844 Főrendi Napló 6. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 238. ülés
344 CCXXXVIII ülés FÖ-RR naplója October 5-én 1844. Rendi izenet a’ ncmneineseknek közhivalalokrai alkalmazása iráni. 4 az 1741: 13. t. ez. világosan azt mondja az udvari Canccllnriára nézve: „Sua Majestas provisura sit de aptis, idoneis subjectis ex omnibus Regni partibus et possessionalis Hungaris.“ Törvényeink szellemében nemtelenek birtokképességgel nem bírván, következik: hogy a' Cancellariánál is a' hivatalnokok nemesek legyenek. Mi pedig azt illeti: valljon a’ t. RR állal közlőit törvényjavaslat határozott-e, vagy sem? megvallom, hogy én azt határozatlannak tekintem: mert nem az mondatik, hogy: „közhivatalokra,“ hanem: „közigazgatási hivatalokra;“ márpedig hazánkban — mint itt helyesen előadva volt — több hivatalok vannak, miilyen szélesen a’ szolgabirói hivatal is, hol igazgatási és bírói tisztek kapcsolatban vannak: olly határozatlan törvényhez tehát nem járulhatván, tárnok ö nagyméltóságának indítványát pártolom. Rudics József, bácsi főispán: — Én csak azt jegyzem meg, hogy a’ t. RRnek sem volt szándéka ezen törvényjavaslat által egyáltalában az országnak minden hivatalaira a’ nemnemeseknek képességét kijelenteni, mert az izenetben ki van egyenesen léve: „az alkotmány kedvezményeit lépcsőnkint kiterjeszteni,“ — továbbá: „miy a' törvényhozás «' hivatalképességről általánosan rendelkezni fog.u Ezeknek világos értelménél a’ t. RR sem akarták — fogalmamkint — általánosan kijelenteni a1 hivatalképességet, hanem azt csak némelly hivatalokra szorítani. Ennélfogva — mint kijelentéin — tárnok ö kegyelmessége véleménye mellett tovább is maradok. B. Wenkheim Béla: — Azt szeretném mégis kimondani, hogy az alapelvre nézve a’ m. Fö-RR járulnak a’ t. RR véleményéhez, legalább erre nézve legyünk tisztában. Egyébiránt még azon észrevételt bátor vagyok lenni, hogy ennek is megvan az oka, miért van itt Helytartótanács és udvari Cancellaria kitéve? azért, mert a’ t. RR a’ hivatalképességet a’ közigazgatási hivatalokra szorítani kívánják, t. i. olly hivatalokra, mellyek bíráskodással kapcsolatban nincsenek; már pedig ezen dicasteriumoknál levő hivatalok is némikép bíráskodással kapcsolatban vannak; igenis a’ Helytartótanácsnál az úrbéri perek, az udvari Cancellariánál a’ repositionalis kérdések forognak fen, ’s épen ezért tartották szükségesnek a' tek. KK és RR kiterjeszteni a’ törvényt ezen dicasteriumokra; mert különben azt mondhatná valaki, hogy ezen dicasteriumoknál is bíráskodás történvén, ezen dicasteriumoknál levő hivatalok nem esnek ezen törvény rendelkezése alá. Minden esetre czélszeriinek tartanám — mint fentebb érintém _ a’ t. RRbez küldendő izenetben világosan kimondani, hogy a’ mélt. Fö-RR az elvet elfogadták, és ezen kérdést semmi szín alatt elhalasztani nem kívánják. Kiss Pál, magyar tengermelléki kormányzó: — Én is, megvallom, úgy vagyok meggyőződve, hogy a’ közhivatalok viselésében az érdemre, képességre és az erényekre, nem pedig a’ születésre kell fötekintettel lenni, és eszembe jut egy hires franczia költőnek azon mondása: „ki jól szolgálja a’ hazát, annak nincs szüksége ősi elődökre.“ Mind a’ mellett, ha hazám körülményeit tekintem, én a’ rögtönözéseket hazánkra nézve egyáltalában üdvöseknek nem tartom; egyébiránt a’ RR [maguk is kinyilatkoztatják, miszerint lépcsőnkint kívánják a’ nemnemeseket hivatalokra alkalmasoknak kijelenteni és azokban részesíteni; és igy — mint azt tárnok ö nagyméltósága már érintette — én is azt vélem, hogy ezen elv a’ jelen tárgyban, valamint sok másokra alkalmaztatva, csakugyan igen üdvös, és bátor vagyok a’ mélt. Fö-RRel figyelmeztetni: gondolják meg egy kissé, minő bonyolódást fogna tenni a’ nemességre, hogyha most egyszerre általában minden hivatalokra a’ nemnemesek is alkalmasoknak jelentetnének ki? — most, midőn a’ köznemesség más privilégiumainak csonkítását vagy sejdíti, vagy talán sajnosán érezni fogja. Én azokat, miket Lipló főispánja előterjeszteni méllóztatott, magaméivá teszem; de arra nézve, hogy idöelötti volna az elvet kimondani, mielőtt a’ KK és RR határozottan és specifice kijelölik, mellyek volnának azon hivatalok, mellyekre a’ nemnemeseket is alkalmazhatóknak vélik, — részemről egészen tárnok ő nagyméltósága első indítványához járulok. Gr. Andrássy Károly: — ügy látom, hogy hímezünk hámozunk a’ dologgal, és a’ színnel egyenesen nem jövünk ki. Ha magam állok is ezen teremben azon értelemben: illy lépéseknek — mint azt az elöltem szólott magyar tengermelléki kormányzó előhozta — barátja nem vagyok; mert non datur saltus in natura, nec fiat saltus in politica, — minden ugrás káros következést von maga után. Kérdem: elkerülhetlenül szükséges-e, hogy most egy lépést tegyünk? valóban nem látom át ennek szükségét; mert ha körülnézzük magunkat: papi, katonai hivatalokra, sőt majd nem minden hivatalokra — néhányat kivéve — alkalmaztatnak a’ nemnemesek is, e’ részben is gr. Széchenyi István ö méltóságával egy vélekedésben vagyok, hogy a’ nemzetiségről is gondoskodnunk kell, hacsak a’ nemzetiséget nem akarjuk kivetni e’ hazából, és nem gondolunk vele; de addig, mig a’ magyar nemességben gyökerét látom a’ nemzetiségnek, idegen elemeket behozni ide nem akarok, mert előrelátható, hogy ez által csak idegeneket hozunk be; ennek szükségét pedig most, ba magam állok is e’teremben, ezen szempontból át nem látom; ha egyszer nemzetiségünk ótalmazva lesz: akkor nem akadályoztatom a’ hivatalképességnek kiterjesztését a’ nemnemesekre is; de mostani körülmények között sem szükségét sem politicáját nem látom, hogy a’ mindenfelől létező zavart még azzal is bonyolódottabbá tegyük. Gr. Pálffy József: — Ha valaki, én bizonyosan tisztelem az elöltem szólott gr. Andrássy Károly ö méltósága előadását, mert tisztán, nyilván és határozottan mondá ki, miszerint ö hivatalképességgel a’ nemteleneket felruházni nem akarja. — Én más vélekedésben vagyok, és épen azért kívánom, hogy a’ mélt. Fő-RR többsége is nyilván mondja ki azt, a’ mit akar. Én, midőn tárnok ö nagyméltósága indítványát tévé, megvallom, hogy az ö liberalis ideáját csudáltam: mert mindenkor azt hittem, hogy ő nagyméltósága a’ nemtelenekre a' hivatalképességet kiterjeszteni nem akarja; azonban igen tévedtem, mert épen ö nagyméltósága és némelly előttem szólott méltóságos urak, kik a többséghez tartozni szoktak, ezen dolgot elhalasztatni kívánták, azt mondván, hogy nem világos a’ törvény, de az elvnek igazságát átlátják. Kérdem tehát: miért nem akarnak megegyezni abban , hogy az elvnek elfogadása kimondassák a’ RRhez küldendő izenetben? és más részről, miután az elvben megegyezőnek a’ mélt. Fö-RR és csak a’ törvényt nem tartják világosnak: természetesnek találnám a’ RRet felszólítani, hogy adják elő:
