1843-1844 Főrendi Napló 6. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 238. ülés
CCXXXYJII ülés Fö-RR. naplója October 5-én 1844. 345 mit értenek ezen törvény állal? Megvallom, én sem tartom világosnak ezen törvényt, azért, mert egyáltalában Rendi izenct a’nemnemeseknek minden hivatalokra való képességet adni akarok’s azért meg nem foghatom, miért említik itt a’ t. "eknekközl RR a’ Helytartótanácsot és a' Cancellariát? De miután a’ t. RR — mint hallottam — a’ biráskodási hivatalokra a’ h'vataiokrai képességet kiterjeszteni nem akarják, világos elöltem, miért említik meg a’ Helytartótanácsot és udvari Cancella- Vaiít’ a riát, miután mind a’ két dicasterium némikép bírói tisztel gyakorol; és igy ha a’ mélt. Fő-RR nem akarnak vádollatni azzal, hogy csak halasztani kívánják a’ dolgot, mert már nem sokára vége lesz az országgyűlésnek , és remélik, hogy többé ezen tárgyban felelni sem kell, és igy a’ dolgot boldogabb időre elmellőzik, — ki kell jelenteni a’ Fő-RRnek, hogy elvileg megegyeznek a’ RRkel, mert azt, mit Liptó tisztelt főispánja előadott, miszerint ez szoros kapcsolatban van más választási dolgokkal, megismerem; de ha azon időre halászijuk, czélt nehezen érendünk mert látjuk, milly nehéz a’ nemtelenekre a’ képviseleti rendszert kiterjeszteni, mellyet a’ városok dolgában alig tudtunk keresztülvinni; és talán nem rósz jósló leszek, midőn azt mondom, hogy ez országgyűlésen keresztül sem viszszük azt, hogy a’ királyi városoknak szavazaljog fog adatni. Ila tehát igazságosak akarunk lenni, a’ nemnemestöl a’ hivatal képesseget semmikép sem tagadhatjuk meg; meri azt, mivel valaki kiváltságos osztályhoz tartozik, csak ő legyen képes hivatalt viselni, semmikép át nem látom. Én azt mondom: akár legyen valaki nemes, akár nemnemes, csak esze és tanultsága legyen, hivatalra alkalmassá tétetik, és azt hiszem, hogy maguk a’ mélt. Fö-RR is ezt át fogják látni, és miután ezt átlátniok keli, az elvet is ki kell mondani a’ RR-hez küldendő izenetben. Egyébiránt, miután a’ KK és RR a’ biráskodási hivatalt kiveszik, reáállok arra, hogy szólítsuk fel a’ RRet ezen törvényjavaslat felvilágosítása végett. Nádor ő cs. kir. fensége: — Az elöltem szólott grófot figyelmeztetnem kell, miszerint előadására meg volt felelve a’ Fő-RR részéről tett több kijelentések által. Ugyanis a’ RR izenetében az van, miszerint a’ RR a’ hivatalokra való képességet a’ nemnemesekre lépcsönkint kívánják kiterjeszteni; és igy nem mondják a’ RR azt, hogy általános törvényt akarnak hozni: miután tehát ez igy áll, és azonkívül mindnyájan tudjuk, hogy a’ RR milly nagy fontosságot helyeztetnek abban, hogy náluk legyen az initiativa, igen alaposnak tartom azon előterjesztést, hogy a' RR szóliltassanak fel, miszerint világosan jelentsék ki, milly hivatalok azok, melljekben a’ nemeseket is részesíteni kívánják? — Egyébiránt, ha a’ KK és RR máskép szerkeztették volna izenelöket, és általánosan szólanának: akkor lehetne a’ Fő-RR részéről is ezen általános elv iránt nyilatkozni; de igy az e’ részbeni kijelentést a’ mélt. Fö-RR részéről elégségesnek tartom, és ezt azon viszonynál fogva, melly a’ két tábla közt áll, megegyeztetni nem lehetne. Gr. Teleky László: — Mivel minden ember kijelentését azon értelemben veszem, mellyben tétetett: lehetetlenség, hogy azon kijelentésbe, mellyet tárnok ö nagyméltósága tett, ne lássam beléfoglalva azt, hogy ö nagyméltósága a’ t. KK és RR által felállított elvet a’ hivatalképességnek kiterjesztésére nézve elfogadta; sőt épen abból, miszerint azt mondotta, hogy ezen törvény határozatlan azon hivatalokra nézve, mellyek egyszersmind biróiak és közigazgatásiak, és hogy ezen kétséget határozott törvény által el kell oszlatni, következik az: hogy ö nagyméltósága a’ RR által felállított elvet elfogadta; mert hisz ennek ellenkezője épen ollyan volna, mintha a’ mélt. Fö-RR, kijelentve azt, hogy a’ városok rendezésének némellyrészleteire nézve aggodalmaik vannak és azok felett módosításokat javasolva, meg nem állapodtak volna az iránt, valljon kell—e egyáltalában a’ városoknak coordinatiójába belé-ereszkedni, vagy sem? Ez pedig teljes lehetlen! ’s e’ szerint ki egyszer kimondotta azt, hogy ezen törvénjjavaslatot nem látja eléggé kimerítőnek, mert némelly hivatalokra nézve annak szerkezetéből kétség támadhatna, és ki ezen törvényezikket módosítani és kijavítani kívánja, az a’ legnagyobb következetlenség nélkül többé nem teheti azt, hogy magát a’ törvényezikkbe foglalt főéi vet ellenezze, mert kijelentésébe annak elfogadása már belé van foglalva. Annálfogva csak illy értelemben nem ellenzem én tárnok ö nagyméltósága javaslatát, t. i. hogy kérjük meg a’ t. KKat és RRet: jelentsék tisztán ki, a’ közigazgatási hivatalok alatt mit értenek? és hogy a’ jelen törvényjavaslatot csupán a’tekinletböl küldjük vissza a’ RRhez azon kéréssel, hogy helyette határozottabb czikket készítsenek. Az igaz, hogy a’m. Fö-RR közül egy — kettő talán más szempontból indul ki, és ezt már tetemes véleménykülönbségnek tekintem, mert ki azt mondja, hogy alkotmányunkban rögtön illy nagy változást tenni nem lehet, természetesen nem pártolhatja tárnok ö nagyméltósága javaslatát, a’ ki az elvet elfogadta, és csupán az elvnek alkalmazására úgy szólván a’ törvényjavaslat szavaira nézve különbözik a’ RRtöl; azonban igen örülök azon, hogy azok, kik elvre nézve különböztek meg a’ RR-töl, nálok is isoláltan állanak. Én nem értem ellenvetéseiket, mi itt a’ rögtön , ’s mi az ugrás? Olly országban, mellynek már 800 éves alkotmánya van, mellynek minden terhét eddig a’ nemtelen hordozta, mellynek minden jótéteményét egyedül a’ nemes élvezte, nem láthatom által, mi tekintetben lehet ugrásról szó, ha 800 évek után a’ hazának eszébe jut, hogy talán némelly kisebb jótéteményekben, mint például a’ hivatalképességben, már valahára részesíteni kell a’ nemnemest is? Ha ez helytelen ugrás volna, úgy a’ reformok mezején soha elöhaladni nem lehetne, ’s ha mindent csak kapcsolatban akarunk felvenni, ha egyes reformoktól óvakodva, kizárólag csak codificatiók utján akarunk elöhaladni, kérdem: annak mi lehet következetessége? egy — kettő közül vagy az, mi eddig volt, t. i. hogy mindent rendszeres munkálatokra utasitván, utoljára minden elöhaladást lehellenné tettünk; vagy az, hogy az, hogy maga az országgyűlés fog határozatai és törvényei által revoluliót csinálni, mert végre az egész alkotmányt rendszeres munkálatok nyomán egyszerre megkellend változtatni; ez pedig nem egyéb, mint az alkotmány felforgatása ’s revolutio, mit törvényhozó testnek előidézni soha sem szabad. Ezekből kiindulva tehát, minthogy fel nem tudok hagyni azon reménnyel, hogy ezen alkotmánynak lassan-lassan a’ népérdekében az idő ’s kor kivánatához képest át kell alakulni, nem fogom soha pártolni azoknak vélekedését, kik a’ részletes reform kérdéseit örökké későbbre kívánják halasztani: mert — mint mondám — ez nem jelent egyebet, mint vagy örökké akadályoztatni a’ haladást, ’s azt lehetetlenné Fő-Rendi Napló VI. köt. 87 ik
