1843-1844 Főrendi Napló 6. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 238. ülés
CCXXXVIII ülés Fö-RR naplója October 5-én 1844. 343 ’s hol egyedül csak a’ közigazgatási hivatalokról szólónak, világosan kitűnik, hogy a’ t. KK és RR nem minden Rendi iienet hivatalra akarják a’ nemnemeseket alkalmazni, és a’ megyebeli hivatalokból kiakarnák zárni; ennek azonban véle-*^"^^“®" kedésem szerint nincs hasisa, nem lehet arra semmi helyes okot előhozni: miért kelljen minden más hivatalt oda Wvautokr»í adni a’ nemnemeseknek, egyedül a’ megyebelit nem; ha pedig ismét ezt kiterjesztjük a’ megyebeli hivatalokra, ak- alk“‘'annatzaia kor más törvényes intézkedésekre is van szükség, miután t. i. az 1723: 67 t. ez. azt rendeli: hogy a1 megyebeli hivatalnok csak jó birtokos lehessen, — azon esetre, ha nemnemesek is lehetendriek megyebeli tisztviselők, ezeknek pedig a’ birhatási jog még nincs megadva, az a’ képtelenség következhetik, miszerint a’ nemesnek jó birtokosnak , a1 nemneinesnek pedig birtoktalannak is lehet lenni: erről tehát mindenesetre gondoskodni kell. Ezekhez képest tehát felszólitandóknak vélném a’ f. KKat és RRet úgy, mint azt tárnok ö nagyméllósága előadta: nyilatkoznának t. i. a’ t. KK és RR határozottan, minő hivatalokra kívánják a’ nemnemeseket is alkalmazni? Gr. Péchy Emánuel: — Azok után, miket Liptó megye tisztelt főispánja előterjesztett, csak röviden nyilatkozom. Részemről igen óhajtottam volna, ha a' t. RR illy lényeges, illy fontos, alkotmányba vágó kérdést nem akkor küldöttek volna át, midőn illy tárgynak megfontolása, melly sok más tárgyakkal kapcsolatban van, és kellő figyelembe vételére több idő lett volna, mint az országgyűlés jelen stádiumában; azonban miután a’ t. RR az országgá ülésnek jelen stádiumában küldölték át ezen kérdést, arra nézve röviden csak azon körülményi jegyzem meg: hogy' a' mélf. Fö-RR maguk közölt ezen törvényjavaslatnak értelme felett egy vélekedésben nincsenek, és véleményeik szétágazvák, és ha ezen törvény igy marad, bizonyosan az országban még nagyobb szétágazásra fog alkalmat nyújtani, és ezen nem világos és határozatlan törvény által azon kellemetlenségben lesznek a’ megyék, hogy nem fogják tudni ezen törvénynek tiszta értelmét, és nem fogják tudni, hogy tulajdonkép az országos rendeknek mi volt hasisa, melly re ezen törvényt építették ? Kívánom tehát a’t. RRet e’ részben felszólítani, és ha tudni fogjuk azon hasist, mellyre a’ t. RR ezen törvényt építették, könnyebb lesz a’ mélt. Fö-RRnek hozzászólani, mint olly törvény felett tanácskozni, melly felett a’ vélekedések a’ mélt. Fö-RR között különbözők. Én tehát tárnok ö nagy méltóságának vélekedését osztom, és azt hiszem, hogy a’ t. RR felszólilandók volnának: miszerint érlelmöket világosabban mondják ki; addig pedig nem lesz megkötve a’ mélt. Fő-RR keze, és megmarad szabadságukban vélekedésöket kimondani. Gr. Teleky László: — Én azt, hogy a’ tek. KK és RR ezen törvényjavaslatot a’ megyékre ki nem akarták volna terjeszteni, fel nem tehetem, mert ez igen helytelen ’s következetlen volna; de különben is magából a’ törvényjavaslatból ellenkező sült ki. Itt ugyanis a’ t. KK és RR ezen kifejezést javalják: „ide értre a' Helytartótanácsot, és Cancellariát.u Ebből az következik, hogy ezen kívül még más közigazgatási hivatalokra is kívánják terjeszteni a' törvényt; ’s igy a’ t. KK és RR a’ törvényjavaslatot minden bizonynyal a’ megyékre is értik. Egyébiránt az elvre nézve, miután a’ m. Fö-RR a’ hivatalképesség kiterjesztésének eszméjét már elfogadták, közlünk különbség nincs. Mi azon ellenvetést illeti, hogy a’ kir. kinevezés eddig nem volt törvény által korlátolva, ’s igy a’ Hely tartótanácsra és Cancellariára nem lett volna szükséges ezen törvény javaslatot kiterjeszteni: ez véleményem szerint nem áll; mert egyenes törvényünk van, mellyben az parancsoltatik, hogy a’ kir. tanácsnoki kívatalokra kizárólag nemesek neveztessenek ki: erre nézve tehát a’ kir. kinevezés is korlátolva van; ’s igy a’ nemnemeseket a’ hivatal viselésre a’ Cancellariánál ’s Helytartótanácsnál is feljogosítani akarván, szükségesnek látom az eddigi korlátokat eltörülni, és e’ részben is törvény t hozni. Ezt akartam gr. Cziráky Jánosnak felelni. Miután már a’ mélt. Fö-RR az elvre nézve egyetértenek, hogy l. i. olly törvény, melly az általános hivatalképességei kimondja, czélszerü és a’ korkivánatival megegyező, ’s miután a’ mélt. Fö-RRnek aggodalma abban áll, hogy ezen törvény nem eléggé határozott, ’s a’ miatt lehetséges volna, hogy ezután a’ megyék nem fognak tudni, mihez tartsák magukat: szükséges volna az elvnek elfogadása mellett a’ t. RRnek ebbeli aggodalmunkat megizenni, ’s az iránt szólítani fel a’ t. KKat és RRet, hogy mivel több megyei hivataloknál a’ bírói és közigazgatási tisztség összeköttetésben van, ez iránt határozottabb és minden kétséget eloszlalóbb kifejezéssel élni méltóztassanak, ’s minthogy ezenkívül a’ mélt. Fö-RRnek nem igen van nagyobb aggodalmuk, mert minden eddig tett megjegyzés egyedül csak azt érdeklette, hogy a’ bírói és közigazgatási hatalom némelly hivataloknál egyesülve van, csak annyit említve meg, mennyit mondtam, az elvnek elfogadása mellett küldeném vissza a’ t. KK és RRhez a’ törvényjavaslatot. Gr. Keglecich Gábor, főtárnokmester: — Igen röviden kívánok gr. Teleky László ö méltóságának felvilágo— sitáskép válaszolni arra nézve, mit említett, hogy a’ t. RR a’ megyéket ide értik. Abban van az aggodalom, mélt. gróf ur! hogy nem mondják ki a’ t. RR, milly hivatalokat értenek? mert az izenetben ezen kifezejés foglaltatik: „lépcsönkint,“ — miből az gyanítható, hogy a’ t. RR mégis valamelly hivatalból ki akarják zárni a' nemnemeseket; és épen ezért kívántam, hogy a’ törvény világos legyen és mondassák ki, milly hivatalok értetnek itt? Gr. Cziráky János: — Figyelmemet el nem kerülte azon törvény, mellyet gr. Teleky László ö mltga idézett; de azon törvény egyedül csak a’ Helytartótanácsról szól; én pedig első előadásomban észrevételemet csak a magyar udvari Cancellariára szorítottam, és e’ részben bizonyosan tudom, és példákat idézhetnék elő, hogy ezen dicasteriumnál a’ kinevezés minden korlátok nélkül egyedül ö felségétől függ, valamint szintén annak minden részbeni berendezése iránt mindig ö Felsége szabadon tetszése szerint intézkedett: mert a’ Corpus Jurisban nincsen törvény, melly azt kívánja, hogy a’ Cancellariánál egyedül nemesek alkalmaztassanak. Miután tehát én nem a' Helytartótanácsra, hanem egyedül az udvari Cancellariára teltem észrevételemet, a’ inllgos ur által előidézett törvénynyel előbbi előadásomat gyengítve nem látom. Oeskay Antal, kassai megyés püspök: — Ott kezdem előterjesztésemet, hol az elöltem szólott gróf ur bevégezte. Azt mondá ugyanis ö mltga, hogy az egész Corpus Jurisban nem létezik ollyan törvény, melly azt rendelné, hogy az udvari Cancellariánál a’ hivatalnokok nemesek legyenek; e’ részben kénytelen vagyok megjegyezni, hogy 86 *
