1843-1844 Főrendi Napló 6. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 236. ülés
CCXXXVI iilés Fö-RR naplója October 3-án 1844. 315 és hogy fenlartván az egyes részletek iránti észrevételeiket, olly javaslatot, melly mellett a’ főfelügyelő a’ városi 7-ik rendi lepárlók befolyásától függene, melly miatt a’ közigazgatásra való minden egyenes befolyásból kizáratik, és a’ kijelö-“^^,,',4" lési jog tőle mintegy teljesen megtagadtatik, — einem fogadhatnak. — Még egyet vélek megjegyzendőnek: — a’ t. KK és RR figyelmeztetik a’ mélt. Fö-RRet azon kijelentésökre, hogy a’ főfelügyelőnek általuk kijelölt hatáskörükhöz nem ragaszkodnak, — és ezen kijelentés mellett most is maradok: sőt ezt a’ l. KKnak és RRnek ismételve kijelenteni kívánom; de nem tudom ebből azon következtetést vonni, mikép a’ mélt. Fö-RRnek akármelly hatáskör megállapításához hozzájárulniok kellene. Elvek mellett küzdöttek a’ mélt. Fö-RR, az elveket a’ színnek feláldozni sem a’ mélt. Fö-RR állásával, sem törvényhozói feladásukkal össze nem egyeztethető. Gr. Andrdssy Károly: Ámbár a’ méltóságos grófnak sok részben igaza van, mert én is meg vagyok győződve, hogy a' központosítás, vagy jó rend érdekében kell valakinek lenni, ki a’ városokra felügyeljen, — ennek szükségét onnan is látjuk, hogy eddig mindig a’ kir. biztosokra szorultak a’ kir. városok; de hogy azon mód, mellyet a’ mélt. Fö-RR javaslónak, azon út volna, melly czélra vezethetne, azt elejétől fogva mindig tagadtam: mert meg vagyok győződve, hogy ez nem az igazi út, és most is azt hiszem, hogy ennél drágább, és mind a’ mellett haszontalanabb és szerencsétlenebb módot feltalálni nem lehet. Én tehát most is egyenesen a’ főfelügyelő ellen nyilatkozom, és az okát is előadom. Akár liberalismus szempontjából nézem a’ főfelügyelőket, akár ellenkezőleg, — azoknak felállítását hasznosnak nem látom: mert nem szeretném, hogy uj módja nyíljék a’ kormánynak a’ 16 városi voksot a’ maga részére csábítani, és ezen uj hivatalokkal vesztegetéseket véghezvinni; ha kormány embere lennék szinte nem szeretném azért, mert a’ hivatalok szaporítása költséges, és ezen főfelügyelők oily sine curák lesznek, kiknek egész éven keresztül dolguk nem lesz, de mégis fizetésüket húzni fogják, — ez bizonyosan a' kincstár javát nem növelendi; más részről pedig a’ kir. commissariusok által csak úgy el lehetne érni, sőt sokkal jobban a’ czélt, ’s e’ részben a’ kormánynak a’ választás mindig kezében marad, t. i. választani azt, kit arra legalkalmasabbnak gondol. De az is egy fő ok, miért nem kívántam soha a’ főfelügyelői hivatalt felállítani, mivel előre látható volt, hogy a’ t. RR annyira kívánják megszorítani a’ főfelügyelőnek körét, hogy utoljára fajankó lesz belőle, mi a’ kir. méltóságnak csakugyan derogál— ’s igy nem tudom, kinek van olly nagyon érdekében a’ főfelügyelőnek feállitása ? legfölebb azoknak, kik azon hivatalokra speculálnak, vagy azoknak, kik azon hivatalokat elosztani kívánják; és ez azon édes méreg, melly bennünket mindig elcsábít, miszerint mindenütt, hol csak lehet, hivatalokat akarunk felállítani. Abban, mit gróf Széchen Antal ö méltósága mondott, hogy ezen táblának erős, szilárd akarattal feli kell lépni az illyenckben, és hogy hivatása az, hogy a’ nemzetet tartóztassa vissza olly dolgoktól, melly ekre nézve előrelátható, hogy ártalmasak, — nagy igazsága van a’ mélt. gróf urnák, — és adja Isten!, hogy mindig ezen szerepet játszhassa a’főrendi tábla; azonban eddigi tapasztalás után indulva, azt látom, hogy a’ mélt. főrendi tábla a’ hazára nézve nemcsak ártalmas, de a’ leghasznosabb, és az ország meggyőződése szerint legjobb intézetek tételét gátolni szokta, ’s a’ mélt. főrendi táblának többsége épen ezen szerepnek játszása által depopularizálta annyira magát! Én tehát a’főrendi felügyelőknek egészeni kihagyására voksolok, és a’ minap előadott csekély vélekedésemre visszamegyek, miszerint jobb volna, ha az illető megyei főispánok a’ megyék kebelében fekvő kir. városokban a’ föfelügyelést vinnék: mert az által egy kis egyetértés állana be a’ polgárok és megyei RR között, ámbár más részről attól tartok, hogy a’ főispánoknak ezzel több dolguk lévén, hivatalaik helyes folytatására alkalmatlanok lesznek; arról azonban nem tehetvén, mégis ezen intézkedést a’ mostani körülmények között legjobbnak tartom. Gr. Zay Károly: — Már múlt alkalommal nyilvánitottam, hogy álarezos satrapa , mandarin, pasha, azaz városi felügyelő nem kell, ’s igy a’ t. RR izenetét el nem fogadom; hogy pedig a’ t. RR ezen felügyelőt elfogadták, ez a’magyar nagy panaceának, a’ dicső utasítások annyira magasztalt használatának, iidvteljes eredménye. Ezen szomoritó esemény mindinkább bizonyítja, hogy hazánk jelen viszonyaiban az utasítások inkább szabadságunk felforgatására , mint fentartására szolgáló eszközök már azért is: mert lepléül szolgálhatnak egyesek apostasiájának. Tartson az országgyűlés még egynéhány hónapig, majd következendnek még pótlóutasitások, mellyek korbácscsal és hóhérpallossal látandják el a’ városi felügyelőket. Valóban nagyszerűbb lett volna, ha a’ kormány azon sárga indokokat, mellyek által a’ városi felügyelők melletti szerencsétlen pótlóutasitásokat eszköszlötle, a’ honi müipar előmozdítására, a’ kutyaböröket pedig a’ szegény vakok és siketnémák bocskoraira szánta volna. Ha valaha, mainapon hálát mondok a’ gondviselésnek, hogy engem születésem e’ nagyméllóságu tábla tagjai közé sorozot, meggyőződésem pedig elvbarálim díszes koszorújába fűzött, minek következtében sem a’tömegek rivalgásainak, sem a’ bureaucratismus csábításainak hódolni nem kénytelenittetem, hanem meggyözetve ugyan, de koránsem megtörve, előbbi véleményemhez szilárdan ragaszkodván , hogy városi felügyelő nem kell, derült homlokkal e’ szavakra fakadhatok: „victrix causa Diis placuit, victa Catoni“. Gr. Pálffy József: — Én ugyan felhiva nem érzem magamat a’ t. RR pártolásra felszólalni, miután a’ t. RR, kik annyi ideig vivtak a’ főfelügyelő ellen, maguk engedtek, — feleljenek ők arról, mit cselekesznek és annak következéseiről. Én akárkitől jő a’ jo, azt minden bizonnyal elfogadni fogom, a’roszat semmi tekintetben elfogadni nem fogom. Már több Ízben kijelentettem e’dolog felett nézeteimet, mellyeknél ezúttal is maradok: mert a’föfe ügyelőt — mint számtalanszor mondám —mindig akadálynak tekintem és tekinteni fogom minden szabadságnak, minden alkotmánynak kifejtésére nézve a’ szabad kir.városokban, — ’s azért énmindig a’ főfelügyelő ellen szavaztam, és jövőben is, mig a’ tanácskozásokban résztveendek, azt tenni fogom, mert én a’ hivatalokat szaporítani nem akarom, miután tanúságot ad a’ mostani országgyűlés is, miután ludnillik az emberek hivatalok után vágyódnak és annyira törekednek uj hivatalokat felállítani. Nem akarom tovább vitatni e’ tárgyat; de valóban én országos scandalumnak, égbekiáltó véteknek tartom, hogy illy tárgy felett vitatkozik ezen két tábla, és melly miatt tarlóztatik olly dolog, 79 * I 14
