1843-1844 Főrendi Napló 6. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 234. ülés
310 CCXXXIV ülés Fö-RR naplója October 1-én 1844. ik iránti midőn az izraeliták olly könnyen szerzett jobbágy telkeknek hasznát a’ legnagyobb mértékben élvezendik, és a* föld— nyjavas- muVelésnek terhétől a’jobbágyleleknek haszonbérbe kiadása által felmentetvén, a’ korcsmáltalás könnyebb életmódját továbbá is folytatandják. Ennek gátlására ezen törvényes intézkedés szükséges: hogy az izraeliták jobbágytelket szerezvén, azt ők maguk vagy hitsorsosaik által műveljék. Azt monda gróf Andrássy Károly 5 méltósága: attól, hogy a’ zsidók a’jobbágylelkeket megszerezvén, és azokat maguk vagy hitsorsosaik által nem művelvén, hanem haszonbérbe kiadván , több helyeken a’ keresztény lakosok csak az izraeliták haszonbérlői leendenek, — nem lehet tartani: mert az úrbéri törvény nem engedi, hogy egy egyén több mint egy vagy két telket bírhasson. Erre bátor vagyok megjegyezni, hogy az úrbéri törvény szerint egy egyén négy telket is szerezhetvén, és bírhatván, könnyen történendik, hogy több zsidócsalád egyenkint négy jobbágy telket ugyanazon helységben megszerezvén, a’johbágytelkcknek legnagyobbrészét sajátjává teendi, és azokat haszonbérbe kiadván, leendenek több helységek, mellyeknek lakosai nagyobbrészint csak az izraelitáknak haszonbérlői leendenek.— Mi a’zsidó mesterembereket illeti: én tovább is az 1840: 29. türvényczikknek azon rendeletét, hogy ők mesterségöket csak vallásukbeli legényekkel gyakorolhassák, fentartatni kívánom; mert ha megengedtetik, hogy ők keresztény legények segítségével dolgozhassanak, ez a' keresztény mesteremberekre nagyon nyomasztó leend, mert keresetük módja annálinkább csökkeni fog: mert midőn a’ keresztény egyén minekelőtte mesterré lenne, több esztendeig inaskodni, vándorolni, és remekelni köteles, mindezekre a’ zsidó nem kötelezetvén, bármelly mesterséget sokkal könnyebben gyakorolhat. Ha tehát még a' kereszténylegények segítségével is a’zsidók mesterséget gyakorolhatnak: akkor azoknak sorsa sokkal kedvezőbb leend, mint a’ keresztény mesterembereké, kik legtöbb esetekben mesterségöket nem is üzendhetik, mert a’ keresztény legények a’ zsidómeslcremberek részére dolgozandanak. Igaz ugyan, hogy a’ javaslóit türvényczikk azt rendeli, hogy a’ zsidómesteremberek is mind azon kellékeknek, mellyek a’ keresztény mesterembereknél megkívántainak, elegettegyenek ; de kérdem: azon zsidó mesterembereket, kik már most mesterségeket gyakorolnak, lehet-e kötelezni, hogy mesterségük gyakorlatával felhagyván, vándoroljanak és remekeljenek? ha pedig erre nem kölelezletnek, hogyan lehet ezeknek megengedni, hogy keresztény legények segítségével mesterségeket folytassanak ? Ezeknél fogva ismételve nyilvánítom azt, hogy én a’ zsidómesteremberekre nézve az 1840 : 29. t. ez. rendeletét továbbá is fentartatni kívánom. Gr. Zichy Oltó: — Én emberi érzelem tekintetéből nem érthetek egyet az előttem szólott kassai püspök ö méltóságával, hogy a’ zsidók maguk műveljék a’ telkeket és más embereket ne fogadhassanak hozzá, mert ez annyi volna, mint őket a’ földhöz csatolni; ez sokkal nagyobb zsarnokság lenne, mint a’ mellyet Bács megye főispánja ö méltósága említett; mert kérdem: hogyha a’ paraszt meghagyta magát csalni, és arra kötelezte magát, hogy a1 telket különös szerződés mellett művelni fogja, nem volna-e a’ legnagyobb zsarnokság itt is kényszeríteni a’ zsidót, hogy egyedül maga művelje a’ telket, és senkit mást ne fogadhasson; ez-e negyobb zsarnokság vagy az, ba különös kötés által a’ zsidó más embert fogadott? — ezt ítéljék meg a’ mélt. Fö-RR. Egyébiránt a’ t. RR javaslatát pártolom. Majláth György, országbírója: — Minthogy a’ kassai püspök ö méltósága azt állítja, hogy ha úgy terjesztetik fel a’ törvényjavaslat, mint a’ múlt országgyűlésen, akkor a’ zsidó gyárosoknak, kereskedőknek privilegium adatnék a’ keresztények felelt, ezt nem vehetem ki azon törvényezikkböl, melly a’ múlt országgyűlésen felterjeszletett, melly régibb ugyan, de lényegében ugyanaz, mellyet a’ t. RR most javasolnak. Abban ennyi van: »vallásos tekintetben gyárok, mesterség vagy kereskedés megindításától vagy folytatásától semmi szin alatt nem gátoltathatnak.“ Ebben csak annyi van kimondva, hogy azért mert zsidó, ne gátoltassék; egyébiránt mindazon törvények és rendszabályok úgy állanak, mint akármelly más vallásbeli felekezetre, ’s annálfogva, ha úgy terjesztetnék is fel a’ törvénylavaslat, mint az a’ múlt országgyűlésen történt, azon következést nem vonhatnám ki. Azonban, ha a’ mélt. Fő-RR a’ §-t úgy fogadják el, mint azt a’ t. RR most javasolják, az ellen sincs észrevételem. Bizonyos az, hogy ha felterjesztetik a’ törvényjavaslat úgy mint a’ múlt országgyűlésen, a’ zsidó gyárosok, mesteremberek, kereskedők csak úgy fognak tractáltatni, mint más gyárosok, mesterek vagy kereskedők. — ezt szükséges volt megjegyeznem tévedés elkerülése tekintetéből (Helyes). Báró Barkóczy László, fejércári püspök: Csak nehány szót akarok mondani. A' zsidóknak nincs ezéhük, sem semmiféle rendszabályuk arra nézve, hogy mesterséget űzhessenek, ’s annál fogva őket törvény által arra kötelezni nem is lehet, hogy ők a’ mesterséget a’ szerint űzzék, mint más czéhekkel ellátott keresztény mesterek. A’ zsidók nem kényszeriltetnek vándorlásra és remekelésre, és akármelly zsidó ha 5 hónap alatt tanult valamit, ezen törvény szerint bemehet a’ városba és űzheti mesterségét, és itt van nehézségem és aggodalmam, ’s itt látom a’ különbséget a’ keresztény és zsidó mesterember között: mert a’ kereszténynek nem szabad mesterséget űzni, hacsak azon kötelességeknek, mellyek a’ czéhbeli privilegium állal elibe szabva Y.nnak, elegei nem tesz; a’ zsidó pedig akár tudjon mesterséget akár nem, akár vándorolt akár nem, akár remekelt akár nem, mesterséget szabadon űzhet. Ocskay Antal, kassai megyés püspök: — A’ mennyire a’ mélt. Fö-RR többsége által elfogadtatott azon indítvány, hogy azon törvényjavaslat, mel|y a’ múlt országgyűlésen felterjesztetett, újra terjesztessék fel, azt hátráltatni nem kívánom; ámbár továbbá is az 1840: 29. törvényezikk rendeletéhez ragaszkodva, — abhoz, hogj az említett törvénynek engedményei úgy, a’ mint jelenleg terveztetik — tágiltassanak, a’ már előadott okoknál fogva nem járulhatok. Mi pedig gróf Zichy Olló ö mél!ósága azon állítását illeti, hogy azért nem áll véleményemhez, mert e' részben öt az emberi érzelem visszatartóztatja: meg fogja engedni a' méllóságos gróf ur, ha azt viszonozom,hogy én is emberi érzelemből indultam ki, midőn a’ szegény keresztény mesteremberek nyomasztó sorsát kellő ligyelembe vétetni kívántam.
