1843-1844 Főrendi Napló 6. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 234. ülés
CCXXXIV ülés Fő-RR naplója September 1-én 1844. 311 Gr. Forgách Antal: — Az döbbeni országgyűlésből felterjesztett egy ö felsége által egy részben helybenha- A’isidók irámi gyott törvényjavaslat és a’ mostani törvényjavaslat 4-ik §. között azon egy különbség van, hogy az döbbeni, t. i. ,örvé"*'avasaz 1840-ki 29 t. ez. megengendi a’ zsidóknak, hogy gyárokat nyithassanak, kereskedéseket és mesterségeket űzhessenek, de csak önvallásbeli segédek által; most pedig a’ t. RR azt kívánják, hogy a’ zsidóknak szabadságukban legyen nemcsak önvallásbeli, hanem más vallásbeli felekezetitekkel is mesterségüket űzni. E’ tekintetben mindjárt a’ tárgyalás elején nyilvánítottam, hogy én a’ zsidóknak több kedvezéseket nem nyujlok, mint a’ mellyeket a’ törvényhozás a’múlt országgyűlés alkalmával engedett, — ezen szakasz is oda tartozik, ’s igy ismétlem, hogy nekik több kedvezéseket nem nyújtván, ezen § kihagyására szavazok. Majláth György, országbírója: — A’factumra nézve legyünk tisztában. Itt háromféle terv áll előttünk: az egyik a’ múlt országgyűlési felterjesztés; a’ másika’ múlt országgyűlésen alkotott törvény, melly a’ felterjesztéstől különbözik; a’ harmadik a’ t. RRnek mostani javaslata. Már most alkalmazva ezen törvényjavaslatnak 4-ik §-át, abban méltóságos gróf Forgách Antal úrral egyetértek, hogy a’ mull országgyűlésen alkotott törvény különbözik ezen 4-ik §—tói; de a’ dolognak velejére nézve vélekedésem szerint nem különbözik a’ felterjesztés, melly a’ múlt országgyűlésen történt; akkor is a’ felterjesztésben nem mondatott az, hogy a’ zsidók szorittassanak maguk vallásbeli segédekre, ezt csak a’ k. k. leirat kívánta, s ennek következtében azon záradék ment a’ törvénybe, ’s igy tehát a’ kérdés csak az: hogy kivánnák-e a’ mélt. Fö-RRek csupán csak az alkatolt törvényhez ragaszkodni, vagy pedig azt vélik, hogy az, mi a’ múlt országgyűlésen már ajánltatott, ö felségének most újólag ajánltassék? — én a’ második vélekedéshez tartozom (Közhelyeslés). Tihanyi Ferencs, temesi gróf: — Az elöbbeni szakaszra nézve én is azon véleményben voltam, hogy azt el lehet fogadni. Mi pedig ezen szakaszt illeti, ebben csak azon különbség van, bogy a’ t. RR a’ gyógyszerárusokat és mérnöküket is kívánják a' törvényben kitétetni. Mi a’ mérnököket illeti: úgy vélem, hogy eddig sem voltak kirekesztve a’ zsidók a’ mérnökség tanulásából, vannak erre példák; de nem is látom okát miért lehetne a’ zsidókat a’mérnökségből kirekeszteni?— mert ha a’ zsidók az orvosi tudományt tanulhatják, és orvosi diplomát nyerhetnek, miért nem tanulhatnák a' mérnökséget s miért nem nyerhetnének mérnöki diplomát is? Mi a’ gyógyszerárusokat illeti: nem tudom, hogy a’ mélt. Fö-RR a’ gyógyszeráruságot a’ mérnökséggel egy sorba teszik-e? nekem e’ részben aggodalmam van, mert a’gyógyszereket kereskedés tárgyává tenni nem akarnám. — A’ t. RRnek első indítványában még az ügyvédekre is ki volt terjesztve a’ törvényjavaslat, de ez az országos ülésben elmaradt, úgy vélem tehát, hogy a’ gyógyszeráruság a’ kerestényekre nézve a’ Helytartótanácstól függvén, ha azt a’ zsidók szabadon gyakorolhatnák, ebben a’ zsidóknak némi eminenliajuk volna a’ keresztények felett, és igy a’ törvényjavaslatból a’ gyógyszerárusoknak megemlítését kihagyatni kívánom. Gróf De la Motte Károly: — Mielőtt szakaszonkinti tárgyalásába ereszkednénk a’t. RR javaslatának, czélszerü volna, hogy előbb a’ t. RR javaslata olvastatnék fel, azután pedig a’mnlt országgyűlésből felterjesztett felírás; ebből lehet látni, hogy mi különbség van a’ t. RR mostani kívánsága és az akkori megállapodás között. Olvastatik ehezképest a’ múlt országgyűlési felterjesztés. Báró Orczy Lörincs: — Itt a’ t. RR javaslatában uj dolgok foglaltatnak, mert a’ múlt országgyűlési felterjesztésben specifice nem voltak megemlítve a’ mérnökök és gyógyszerárusok, hanem a’ törvényjavaslat csak általános volt. Ha a’ t. RR javaslatát elfogadnók, úgy állana a’ dolog, mintha a’ zsidóknak minden examen vagy probatica nélkül lehetne gyógyszeráruságot vagy mérnökséget gyakorolni, ’s igy a’ zsidóknak több privilegium adatnék, mint a’ többi keresztény felekezetüeknek: következéskép a’ t. RR javaslatát ezen §-ra nézve nem pártolhatom (Közfelkiáltás: „Nem fogadjuk el“). * A’ 6-ik §-ra nézve. Ocskay Antal, kassai megyés püspök: Miután ezen §—nál fogva a’ törvényjavaslatban olly dolgok fordulnak elő, mellyek a’ nevelést és tanítást illetik, — ezekre pedig a’ múlt országgyűlésen felterjesztett törvényjavaslat ki nem terjeszkedett, a’ mélt. gróf Forgách Antal urnák elfogadott indítványa nyomán az érintett §-okat kihagyandóknak vélem. Nádor ő cs. kir. fensége: — Azon §-ok, mellyek most következnek, a’ nevelésre és iskolákra terjednek ki: ezeket tehát a’ mélt. Fő-RR, a’ mainapon történt megállapodásukhoz képest, mint a’ nevelési és oktatási tárgyhoz tartozókat, elinellöztetni kívánják (Közhelyeslés). Tessék az ilélömester urnák ehezképest az izenelet feltenni, és azt közelebbi alkalommal a’ mélt. Fö-RR ebbe adni. • . • Báró Majthényi Antal, liptói főispán:— Épen az izenetre bátor vagyok a’ méltóságosFö-RRet arra emlékeztetni, hogy a’ t. KK és RR midőn az izenelet átküldötlék az itt jelenlévő ilélömester ur által, megizentették nékünk azt, hogy mind ezen intézkedéseket csak az eddig letelepedett zsidókra értik, és hogy a’ bevándorló zsidókra nézve uj törvényes intézkedést fognak előadni. — Az a’ kérdés már most, hogy miután írott izenelet fogunk a’ t. KK és RRnek küldeni, valljon a’ t. KK és RRnek ezen szóbeli izenptére mit feleljünk? Itt gróf Széchenyi István ur bárkáját nem annyira félteném a’ már itt lévő, mint inkább bevándorlandó zsidóktól: mert ha a’ bevándorolhalást meg nem szorítjuk, annyira meglelik a’ gróf Széchenyi bárkája, hogy nem győzvén a’ vizbehányást, a' bárka elsüljed mielőtt a’ zsidókat kiugrathatnák. Létezett ugyan eddig is vándorlási szabály, de ez mivel tömérdek kijátszásnak volt kitéve, annyiba vétethetik mintha épen nem volna — jelesül ugyanazon egyezer forinttal, mellyel a’ bevándorlóit zsidónak elökellett mutatni, tömérdek zsidó beköltözhetett akkép, hogy alattomosan az ezer forint egy kézből a1 másikba csúsztatott. Azt javasolnám tehát a’ méltóságos Fö-RRnek, hogy méltózlassanak a’ t. KK és RRnek megüzenni, hogy a’ mólt. Fö-RRek igen ohajlve elvárják a’ t. KK és RRnek a’ bevándorlás iránti intézke-78 *
