1843-1844 Főrendi Napló 6. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 200. ülés
24 CC ülés Fö-RR. naplója Augustus 19-én 1844. 2-ik válasza a'lenséggel szólott a’ megyékről, és azoknak végzéseiről, sőt ezen org. gyűlése alatt is volt olly idő pont, mellyben Főrendeknek , köve,j tábla legtiszteltebb tagjai irányában is tiszteletlenség jelei voltak észrevebetök; de az emberi természet eUóosziá- örökös törvénye szerint is nem lehel az máskép — de a’ magasabban álló tekintély lealacsonitása állal megtanittatnnk lyara' ezen doctrinát elébb utóbb a’ tanítónál is alkalmazni. Mindezekután indítványom abban központosul: üzennénk meg a’ t. KK és RReknek, miszerint ezen sérelmet illy alakban a' mélt. Fő-RR felterjeszthetönek nem vélik; de miután Biharmegye előadásából az világosan kitűnnék, hogy a' kormány Bihar megyének a’ Curia ítéletének végrehajtását megtagadó felírására másfél év óla semmi választ nem adott, sőt a’ felírással informátio képen felküldött kérdés alatti pert ugyan annyi idő óta olt tartja, ha már sérelmet kell e' részben keresni, a’ mélt. Fö-RRek azt inkább ott találják, hogy a' kormány részéről a’ Curia ítéletének végrehajtására olly hoszu időiül semmi intézkedések nem tétettek. Gr. Majldth János: — Az előttünk levő sérelem két részre oszlik. Nemes Biharmegye azt hiszi, hogy a’ hétszemélyes tábla által hozott ítéletet végrehajtani nem akarhatja; már pedig a’ hétszemélyes táblának ítéletei olly magosak, hogy azokat maga ö felsége sem változtathatja meg, kérdem tehát: hogy a’ megye mikép tulajdoníthatja magának azon hatalmat, hogy illy ítélet végre ne hajfassék ? —’s igy ha sérelmet megye ellenében előhozni lehetne, itt volna helye egy nagy sérelem előterjesztésének nemes Biharmegye ellen, mert ha az divatba jő, hogy a’ megyék a’ legfelsőbb itélöszékek ítéleteinél magoknak magasabb állást tulajdonítván, azokat végrehajtani vonakodnának, Magyarországnak csende fel volna dúlva, és akkor minden mi per alá vonattathatik, a’ kortesektől függ és kortesek által fognának a’ legfelsőbb itélöszékek által hozott Ítéletek eldöntetni, ’s igy nincsen lépés, melly állal jobban sértetelt volna Magyarországnak csende mint B bar megyének ezen lépése állal; de mint Liptó megye tisztelt főispánja igen helyesen megjeg\zé, megye ellen nehéz panaszt emelni, és habár a’ megye ellen nyilatkozatok is történnek, a’ baj úgy marad mint van; de van ezen sérelemnek egy más oldala is, hogy a’ per in ultima analysi a’ magyar udvari cancelláriához ment, és másfél évig nem jött reá felelet. Ebben tökéletes sérelem van , mert kötelessége lett volna azon fődicasleriuronak akár fejéret akár feketét mondani, akár Biharmegye, akár a' püspök mellett nyilatkozni; de semmit sem mondani nem helyes, ’s illy negativ administratióval az ember soha nem bolgul, ’s igy Liptómegye tisztelt főispánja előadását pártolom. Elnök: — Csak egy csekély megjegyzést vagyok bátor tenni arra, mit Liptómegye érdemes főispánja mondott, csupán a’ dolognak felvilágosítására, hogy annak a’ naplóban nyoma legyen. Azt méltóztatolt ugyanis mondani, hogy egyéni vélekedése szerint, ha a’ perben a’ felperes által birság is kivántatolt volna, akkor a’ szóbeli eljárásnak helye nem lett volna, mellőzvén mint nem ide tartozót, azon kérdést, hogy a’ büntető pereket milly értelemben vette a’ törvény, melly a’ szóbeli perekről rendelkedik, és lehet-e identiíicálni a’ bírságot a’ büntetéssel? annyi mégis bizonyos, hogy a’ t. RR figyelmét egészen elkerülte azon körülmény, hogy törvényeink szerint midőn megtagadtatik a’ dézsma, nem kell tnindig a’ dupli poenát követelni, hanem lehel egyszerű decimális per utján egyedül a’ megtagadott dézsmállak megfizetését kívánni. Van sok decimális per, hol a’ poena dupli nem követeltetik, és igy azon okoskodása a’ t. RRnek, hogy a’ kérdéses per azért, mivel a’ büntető perek a’ szóbeli eljárás alól kivétettek, ezúton nem tárgyaltathatott, még akkor sem állana, ha minden kétségenkivül volna az, hogy a’bírságot a’ büntetéssel tökéletesen identiíicálni lehet; mert a" jelen esetben a’ felperes állal semmi birság nem követeltetett, hanem csupán a' megtagadott dézsmáknak megadása. Egyébiránt én sem bocsátkozom a’ dolognak érdemleges vitatásába, ámbár sokat hozhatnék fel; de ezt mellőzöm, miután úgy látom, hogy a’ mélt. Fö-RR megnjugosznak Liptómegye főispánjának előterjesztésében (Közhelyeslés). Gr. Páiffy József: — Tudom, hogy magam maradok, mégis felszólalok, és pedig azért, hogy feleljek némelyekre, mellyeket Liptómegye méljen tisztelt főispánja előhozott. Azt mondá ugyan is ö méltósága, hogy az Ítéletnek megvizsgálása ide nem tartozik, miután a’ hétszemélyes tábla ítéletét megmásítani nem lehet, és hogy sérelmet sem lehet e’ részben formálni; — igen csodálkozom, hogy mind a’ mellett mégis épen ö méltósága vala az, ki az ítéletnek vizsgálatába némikép bebocsátkozott, midőn azt mondá, hogyha birsággal összekötve lett volna a’ dolog, a’ biró a’ követelést oda Ítélhette volna; ha ez áll, és ö méltósága e’ részben véleményét kimondhatta, azt vélem, hogy épen a’ törvényhozás utján ha valaki azt hiszi, hogy sérelmes tettet követett el a’ biró, nyilatkozni lehet az iránt, szóval, ha egyes ember nyilatkozhatik, annyival inkább áll jogában nyilatkozni a’ törvényhozásnak a’ törvénytelenül hozott Ítélet ellen. Egyébiránt a’ dolog iránt még szavazni sem fogok, mivel mint beszédem kezdetén mondám, magam vagyok, hanem csak azon elvre mondom ki véleményemet, t. i. hogy a’ törvényhozás jogában áll nyilvánítani véleményét az iránt: valljon törvényes-e, vagy törvénytelen az itelet? de nem azért, hogy az ítélet megmásittassék, mert azt elismerem, hogy az ítéletnek megmásitása nem ide tartozik, e’ részben ö méltóságával egyetértek ’s egyszersmind abban is, hogy sérelmes a’kormánynak azon telte, hogy nem nyilatkozott a’ dolog felett másfél év óta, és hogy a’ kormánynak azon hanyagsága valóságos sérelem, mellyet nem csak e’ tekintetben, hanem más sok tekintetben is a’ közigazgatásnál tapasztalunk. — Igaz ugyan, hogy a’ megyék elmulasztják néha kötelességüket, és törvénytelen tetteket is követnek el — ezt sem tagadom, de kérdem : kinek hibája ez? — semmikép nem a’ megyéké annyira mint a’ kormány hibája, ki tűri azt, hogy a’ megyék törvénytelen letteket követnek el. — Nézzük méltóságos Fö-RRek! Zágráb megyében mik történtek, és mit tett a’ kormány? — semmit, mert a‘ kormány csak olt, hogy ellentállástól nem tart, lép fel egész erővel mint például Fest vármegyében, hol katonasággal is fellépett; de olt hol ellenszegülésre talál, vagy hol azon törvény leien lépések épen érdekében feküsznek, ott hatalommal és erővel nem lép fel. — Ez által elegendökép kifejezve gondolván, hogy a’ kormánynak hanyagságában sérelem találtalik, és továbbá kifejtve lévén az is, hogy ha a’ megye törvénytelen tettet követett is el, az egyedül a’ kormány hibájának tulajdonítható, ö méltóságának véleményéhez járulok. — %>
