1843-1844 Főrendi Napló 6. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 200. ülés
25 Cl’ ülés Fő-RR. naplója Augustus 19-én 1844. B. Majthényi Antal.»pW fitopin:- K m,i g e n pit Pállly Józsefnek azon szemrehónyósóra, hogy azon Wk hibába, melljel a bírói itelet feszegetése iránt előadtam, magam is beleestem, engeroet nemérhet mert én Förendeknel nyilván kijelentettem, hogy ezt sem jóváhagyás sem roszalási szándék!,ól nem teszem, előadtam, mikép valók Ítélendő -Í2£ ez ügyben bíró. helyhezetben, és ez meglehet ide nem tartozó felesleges előadás volt, de e’ részben már csak 'y"a' azért is számottartok a bocsánatra, mert e’hibában itt is sokkal osztozom. A’ tisztelt grófnak következtetése hogy ha én bele szólhattam a’ bírói Ítéletbe annál, inkább teheti ezt a’ megye, vagy törvényhozás, nem helyes’, mert az én előadásom mint nyomaték talán egyéni vélemény elhangzik, de a’ megyének, annál inkább törvényhozásnak, illy fellépése komoly következés«. Egyébiránt azon okoskodás, mellyet a’ méltóságos gróf rólam, vagy személyemet illethető jogról, a’ törvényhozást még inkább illető jogra nézve tett, személyemet tekintve csak emelő, és már csak azért is felelte becses lehet, mert az illy előadásokhoz a’ méltoságos gróf ur eddig nem igen szoktatott. — Gr. Pálffy József: — Ne tessék méltóságodnak azt hinni, hogy én abból vontam ki a’törvényhozás azon jogát, hogy a’ Curiának Ítéletét feszegetheti, mivel azt méltóságod magának tulajdonította, mert ezen jog a’ törvényhozói testet mindenesetre illeti, és akár nyilatkozott volna ö méltósága, akár nem, az mindenesetre olly elv, mellyet senki a törvényhozó testtől nem tagadhat meg. Egyébiránt egyes egyéni jogot a’ törvényhozói testre átruházni nem akartam, hanem azt mondottam, hogy miután egyes embernek van joga magány ítélet ellen argumentálni, annyival inkább van joga a’törvényhozói testnek, ha az ítéletet sérelmesnek tartja. — Gr. Czirdky János: Csupán azért szólalok fel, hogy nyoma legyen annak a’ naplóban, hogy tagadtatott azon elv, mellyet gróf Pálffy József ö méltósága felhozott, t. i. hogy az ítéletek feszegetésébe a’ törvényhozói testnek bocsátkozni lehessen, egyébiránt Liptómegye tisztelt főispánjának előadását pártolom. — Gr. Majláth János: — A’ múlt országgyűlési tanácskozások bőven bizonyítják, hogy a" méltóságos főrendi tábla nem ismerte el, hogy az országgyűlésnek joga volna a’ bírói ítéletek feszegetésébe bocsátkozni („Helyes“). — G. Batthyányi Lajos: — Én pedig röviden csak azt mondom, hogy az bizonyos, mikint a’ múlt országgyűlésen a törvényhozásnak egy része, t. i. a’ tekintetes KK és RR táblája azon elvet állította fel, hogy a’ törvénytelenül hozott ítéletek feszegetésébe bocsátkozni lehet, és igy legjobb esetben csak azt lehet mondani, hogy in suspenso van a’ kérdés. Gr. Majláth János: — A’ tények csak azt mutatják, hogy a’ két tábla között véleménykülönbség van. („Tovább“). — Elnök: — Kár e’ felelt vetélkedni, mert azt tartom, hogy az 1791 : 12 t. ez. sokkal világosabb, hogy sem annak e’ tárgy iránti rendelését kétségbevenni vagy homályba ejteni lehetne. A’ 15 és 18 pontra észrevétel nem volt. A’ 19 ponttól az 50 pontig bezárólag a’ t. RR kívánságához járultak a’ m. Fö-RR. Olvastatik a’ 66 pont, és a’ t. RRnek arra tett észrevételei. Gr. Keglevich Gábor, fötárnokmester: — Itt a’ t. RR azt állítják, hogy fenállanak olly szabályok, mellyek az atyai hatalom alatt levő tanuló ifjaknak a’ katonasághoz való befogadását tiltanák, azonban ezen szabályokat nevezetesen elő nemadják. Mennyire hivatalos körömből tudományom vagyon, én e’részben valami bizonyos és határozó illy szabályokat nem ismerek; annyi azonban bizonyos, hogy a’ Helytartótanács illy esetekben mindenkor sürgette az eíTéle ifjaknak szabadon való bocsátatását ugyanazon indokok mellett, hogy t. i. atyai hatalom alatt, és igy nem szabadok lévén, a’ szüléknek hozzájárulta nélkül katonákká nem lehelnek ; a'katonaság ellenben ezt el nem ismeri, ’s az illy ifjaknak elbocsátásához csak más ujoneznak a’ szülék által lelt kiállítása esetére szokott járulni. Ebből kitetszik, hogy valami bizonyos és világos szabály nem létezik, mint a’ miilyenre a’ t. RR hivatkoznak. Egyébiránt magam is helyesnek tartom a’ t. RR kívánságát, ésezen pontot fellerjesztendönek vélem, és csupán csak a’ szabályokra való hivatkozást kívánnám mellőzni (Közhelyeslés). Elnök: — Azt tartom a’ nélkül hogy hivatkozás történnék a’fenálló szabályokra, felterjesztethetik ezen tárgy azon kéréssel, hogy méltóztassék ö felsége rendelkezni az iránt, hogy az illy ifjak katonáknak be ne fogadtassanak („Közhelyeslés“) A’ 74, 75, 76, 77, 78 és 79 §§-ra nézve a’ m. Fö-RR a’ t. RR kívánságához járultak. A’ 80 §-ra nézve: Gr. Pálffy József: — Akár mit mondanak a’ m. Fö-RR, én ezt sérelemnek tekintem, miután nyilvános törvények vannak, mellyek azt mondják, hogy a’ tisztikart válasszák a’ megyei RRek, és semmikép a főispánok. Midőn a’ káptalanokról volt szó, a’ mélt. Fö-RRek azt mondották, hogy világos, és élő törvény elleni szokást kívánnak éltörülni, és a’ törvényes gyakorlatot a’ mélt. Fö-RRek fentartani kívánták, méltóztassanak azt a jelen esetben is tenni, és azon rósz szokást és abusust, mellyet a’ főispánok gyakorolnak, eltörülni. — Elnök: — Nincs arról szó, hogy érdemileg tárgyaltassék ezen pont; az országos választmány ugyan is azt mondja, minthogy a’ megyei választások és kihágások kérdése tárgyalás alatt van, ezen kérdés e liehen megszii nik, a’ t. RRek pedig ezen szó helyett „megszűnik“ azt kívánják tétetni „attól függ“, ’s igy a t. RRek sem kívánják ezen kérdést érdemileg tárgyalni, hanem azt mondják, hogy ezen pontnak eldöntése attól függ, mit az ország RRdei a’ megyei kihágások tárgyában határozni fognak; ezen tárgy pedig most van tanácskozás alatt a’ két tábla között, ’s igy érdemileg mi sem szólhatunk ezen ponthoz, hanem a t. RR kijelentésében megnjugodhatun (Helyes!). — Fő-Rendi Napló VI. köt. ~
