1843-1844 Főrendi Napló 6. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 200. ülés
23 C( ülés Fö-RR naplója Augustus 19-én 1844. hogy arra észevétel tétetett volna, vagy pedig csak egyszerűen mondjuk, hogy a’ mélt. Fö-RIl elöbbeni határoza- 2-ik vártukhoz ragaszkodnak. Főrendeknek Elnök: - Annyit lehetne mondani, hogy ezen lörvényczikk jóváhagyás végett elegyesükből ö felségének '«wSS fel terjesztetett, mert ez factum, ez áll (Közhelyeslés). K«». A’ 13—ik pontra : Gr. Almássy Móricz: — Egy kis stylaris észrevételem van, hol a’ ház szó előfordul, e’ helyeit szeretném hogy ezen kifejezés maga helyén használtassák. Az izenefnek többi részeire észrevétel nem volt. Elnök: — Most tárgyalás alá fogvétetni a’ t. KKnak és RRnek izenete a’ sérelmek és kivánatok V osztályára Sérelmek v nézve. — osztálya iránt. Hubay József kir. személynöki itélöméster olvassa folytatását a’ t. KK és RR által a’ sérelmek és kivánatok összeszedésére kirendelt országos választmány munkálatára tett észrevételeknek. Ugyan azon ilélömesler egyszersmind jelenti, hogy a’ t. KK ésRR jegyzésbe tettek több olly pontokat, mellyeket külön indítványozás utján kívánnak tárgy altatni, ezen cathegoriába esik a’ 3-ik ponttól a’ 13-ik pontig bezárólag, és többek, mellyek a’ t. KK és RR által ezúttal egyenkint nem tárgy altattak. Olvastatnak az 1 —sö és 2-ik pontok, mellyekre semmi észrevétel nem volt. Olvastatik a’ 14 p. és a’ t. KKnak és RRnek erre telt észrevétele. B. Majthényi Antal, liptói főispán: — Abban én is tökéletesen megegyezem nemes Bihar megyével, hogy a’ fenforgó ügyre nézve a‘ kormány irányában helye van a’ sérelemnek; csak a’ tényre nézve, mellyböl származtathatik a‘ sérelem, térek el Bihar megye nézetétől. Biliár megye ugyanis kétféle sérelmet adott elő; ennek egyike illeti a’ curiát, a’ másiká a’ kormányt. A’ Curia elleni sérelmet abban hely heziBihár megye, miszerint a’ nagyváradi püspök felperessége alatt bizonyos nemes Szűcs János ellen bor-dézma megtagadás miatt szóbeli per utján folytatott perben az alperes elmarasztallatolt, ámbár a’ dézma megtagadás iránt az elébbi törvény az alispáni bíróságot rendelte, az ítélet feszegetése nem ide tartozik ugyan; de miután ezen bihari sérelem már elébb is országos figyelmet gerjesztett, előadom röviden nézetemet az ügyre nézve is, de koránsem azért, hogy az ítéletet érdemében vagy jóváhagyjam, vagy roszaljam, mert ehhez sem nékem, sem másnak joga nincs. Engemet ugy anis, ha bírája lettem volna ezen ügynek, itélethozásra nézve az határozott volna, valljon a’ nagyváradi püspök a’ dézma megtagadása miatt az ezzel járó büntetést vagy is a’ ketlöztetett dézmát követelte-e vagy nem?; hanem követelte, én is az alperes elmarasztalását a’ szóbeli per utján (mihelyt a’ követelés 200 ftot meg nem haladta) igazságosnak találom; de ha duplum kéretett, én a’ bíróság, és iigyutnak leszállítására voksoltam volna, de nem azért, mint Bihar megye mondja, hogy t. i. a" szóbeli perekről rendelkező 1836 évi 34 t. ez. a’ tized felelt fenálló régibb törvényt a’ maga épségében hagyta, mert az emlitett törvény a’ tizedről szóló törvényt egy szóval sem említi, hanem azért, mert az 1836 évi 34 t. ez. az úrbéri büntető és ügyészi pereket e’ törvény alól kivette, és igy minden olly ügy, a’ hol bár minő büntetés követeltetik, a’ szóbeli per útjára nem tartozhatik. — De mint mondám, az ítélet feszegetése ide nem tartozván, cs kétségén kiviil lévén, hogy az ítélet törvényes formákban hozatott, Bihar megye ezen ítéletet jog— szerüleg rostálgatás alá nem vehette, és igya’ Curiára nézve legkisebb oka sem forog fen a’ sérelemnek. Bihar megye a’ Curiára nézve még azt is sérelemnek tartja, hogy ámbár a’ kir. tábla a’ feljebbvitélröl ítéletet nem hozott, ezen dézmabeli pert a’ hétszemélyes tábla még is vizsgálat alá vette; miután azonban a’ feljebbvitel a’ feljebb— vivő parancsolat által is eszközöltethetik, és úgy tudom, hogy a’hétszemélyes tábla a’kérdéses pert illy féle parancs ereje meliett vette vizsgálatba, a’hétszemélyes tábla részéről semmi hibát sem találok. A’ kormány irányában Bihar megye abban találja a’ sérelmet, hogy miután Bihar megye ezen vélekedése szerint törvénytelen Curiális ítéletet végrehajtani vonakodott, a’ kormány a’ végrehajtást ismételve megrendelte, sőt e’ végre karhatalomról is intézkedett, vélekedésem szerint, miután mint feljebb mondám a’ Curiának Ítéletét törvényesnek kell tartani, a’ kormánynak ezen ítélet végrehajtására ezélzó rendelete nem csak okot némád a’sérelemre, sőt inkább ennek elmulasztása jogosíthatta volna fel Bihar megyét a’ kormányelleni alapos panaszra, valamint tehát egy részről a’ törvényes bírói Ítélet végrehajtásának eszközlése kormány kötelessége, úgy más részről ezen kormányi rendeletnek nem teljesítése Bihar megye részéről olly mulasztás, mellyet én legalább a’ megyének törvényes kötelességével össze egyeztetni nem tudok. A’ törvényes formák közölt hozott bírói ítéletnek szentsége a’ status boldog fenmaradásának föfeltétele, ’s erősen hiszem, miszerint elébb utóbb veszni kell, sőt veszni fog olly status, mellyben ez nincs igy. Nagyon igaza van nemes Bihar megyének, hogy a’ törvényhozásnak kötelessége mind annyiszor felszólalni, a mennyiszer a’ törvény iránti tiszteletlenség tapasztalaik, és csak azt teszem hozzá, hogy ezen felszólalásnak akkor is meg kell történni, ha ezen tiszteletlenség a’ törvényes bírói ítéletekre is mutatkozik, és hogy kötelessége a' törvényhozásnak felszólalni, bár melly oldalról jöjön is ezen tiszteletlenség, annyival inkább, La illyesmi a megyék részéről tapasztallatik, a’ hol a’ törvények és törvényes bírói ítéletnek leljesitlensége annál veszedelmesebb, miután a megyék sajátságos helyezelüknél fogva olly testületek, mellyeket sikeres felelet alá vonni úgyis alig lehet, és a mellyek elleni panasztétel már most annyira népszerűtlenné vált, hogy ámbár köztudományra a megyéknél számos újabb törvények is foganat nélkül maradtak ezen országgyűlés folyamata alatt is, de csak egy szózat sem hallatszott ez iránt. Felelte hibásnak tartom én azon számítást, mellynek jelenségei itt ott mutatkozni látszanak, miszerint a’ megyék más tekintélyek, és hatalmak gyengítésével a’ magukét vélik nevelhetni, mert bizonyosnak tartom, sőt az eddigi tapasztalások is némileg már bizonyítják, hogy azon mértékben, a mellyben győngittetika’ megyéknél magasabban álló tekintély vagy hatalom, csökken a megyék tekintélye is a náloknál alább állókra is, bizonysága ennek több olly hírlapi cz:kk, melly a legnagyobb tisztelet
