1843-1844 Főrendi Napló 6. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 197. ülés
12 CXCVII ülés Fö-RR. naplója Augustus 14-én 1844. Országossá- nek korlátain azon intézet túllépett, jogszeriileg történni lehetett, és igy ezen tekintetben sem látok sérelmet. — "ánaíokeitö"Panaszkodik tovább Fest megye bizonyos leveleknek elkobzása iránt, hivatkozva egy k. k. leiratra, mellyben ezen oszló ja iránt.,ett nem csa|i hogy nem kárhoztalik, sőt ellenkezőleg az mondatott ki: „hogy a’ panaszlolt postahivatalok csak azt tették, mi nekiek kötelességül volt hagyva.“ — Valamint már első alkalomkor is volt szerencsém előadni, úgy most is ismétlem, hogy itt egy k. k. leiratra történik hivatkozás; milly tartalmú légyen azonban az? és hova érkezett le? arról az előadásban egy szó sincs. — Azt tartom tehát, hogy addig, mig a’ m. Fö-RR e’ részben bővebb tudományt nem nyerendenek, e’ dolognak sérelmes vagy nem sérelmes voltáról véleményt mindaddig nem mondhatnak ki, és mivel annak, ki a’ sérelmet felhozza, kötelessége egyszersmind annak alaposságát is kimutatni, véleményem szerint ezt a’ mélt. Fö-RR teljes joggal továbbá is követelhetik. Illyés észrevételeim volnának még ugyan ; nem akarván azonban a’ m. Fö-RRet hoszas beszédekkel továbbá is tartóztatni, véleményemet rövideden abban központosítom, hogy minekutána az előforduló pontok ollyunok, mellvek már a’ múlt országgyűléséről felterjesztettek, vagy pedig ezekkel azonosok, és e’ részben ö felségének kielégítő k. válasza érkezett is, ’s mik ezeken felül elöadvák, ollyanok, mellyekben sérelem nincs, a’ m. Fő-RR e’ tárgyat a’ t. KK és RRhez azon felszólítással méltóztassanak visszaküldeni , hogy annak sérelemképeni felterjesztésétől elállani szíveskednének. — Valamint azonban a’ múlt alkalommal is nyilvánítottam, úgy ezúttal is hozzájárulok ahhoz, hogy ö felsége kivánatkép kéressék meg, miszerint a’ postáknak czélszerübb rendezése iránt legkegyelmesebben intézkedni méltóztassék. Gr. Andrdssy György, sárosmegyei főispán: — Mennyire gróf Almássy Móricz ö méltósága előttem kétségtelen törvényre hivatkozott, előadása elveivel bizonyosan kétségbe nem vonható, és igy e’ tekintetben ö méltóságával egyetértek. Mennyire mindazáltal azon felhozott sérelmek olly dolgokat foglalnak magokban, mellyeknek ö Felsége elibe jutása talán nem volna czélelleni, részemről ezen a’ Rendek által előadott sérelmeket ö felsége elibe juttatni kívánom, és azoknak Útmutatásául azokat is kívánom felterjeszteni, mellyek a’ múlt országgyűlésből ö Felsége elibe bocsátottak, és igy mind a’ mostaniakat, mind az elöbbeniekel kívánom felterjeszteni, olly hozzáadással, hogy mi a’ horgosi postamestert illeti: szükséges volna szorosan meghatározni azt, mert az most sem tudatik mi tartozik szorosan a’ postahivatalhoz, és mi olly tulajdon, mellyet semmi biró által elfoglalni nem lehet; és én e’ tekintetben azon nézetben vagyok, hogy az, mi szorosan a’ hivatalhoz magához tartozik, bírói foglalás alá nem jöhet. Egyébiránt midőn ezen indítvány először került szőnyegre, bátor voltam azon indítványt tenni, hogy miután Magyarországban nem csak köztudományra jutott eseteket találunk , mellyekben hiányok tapasztaltainak a’ posta elrendezésében, kérjük meg ö felségét, hogy e’ részben intézkedni méltóztassék, és miután nem látom, hogy a’t. KK és RRek elfogadták volna a’mélt. Fö-RRek indítványát, ismételve kérem a’Fö-RRket az iránt, újabban felszólítani méltóztassanak a’ t. KK és RRket, hogy e’ részben a’ mélt. Fö-RRek felszólításához járulni szíveskedjenek (Közhelyeslés). Gr. Almássy Móricz: — Ha a’ m. Fö-RR elfogadják Sárosmegye főispánja ö méltóságának előadását, az ellen nem vagyok, hogy ezen tárgy kérelemkép ö felsége elibe terjesztessék fel: valamint azt sem akadályoztathatom, hogy ezen esetek indok gyanánt ö felsége elibe juttassanak. — Elöbbeni véleményem melleit, azonban megmaradok, és itt is csak arra teszem még a’ mélt. Fö-RRet figyelmessé, hogy a’ t.KK és RR ide sorolnak még egy esetet is, melly Temesmegye által a’ sérelmek V-ik osztályának 236—ik pontja alatt adatik elő, és mi a’ m. Fö-RR által az első alkalommal nem tárgyaltatott. Ennélfogva bátor vagyok a’méltóságos Fö-RRet megkérdezni: valljon e’ most említett temesi sérelem azon pontokhoz soroztatik-e, melly iránt Sárosmegye tisztelt főispánja nyilatkozott? Majláth György, országbírója: — Ezt is oda lehet sorolni, ha már a’ többit felterjesztjük, mert arra nézve csakugyan nincsenek tisztában az ország’ lakosai, hogy a’ postamesterek vagyonábul mi lehet a’ bírói végrehajtásnak tárgya, ’s mi nem?; én tapasztalásból tudom, hogy sokszor e’ miatt akadályok voltak a’ bírák’ eljárásában, ha a’ biró adósságban elmarasztalta a’ postamestert; ’s midőn végrehajtásra került a’ dolog az a’ kérdés támadt: hogy mi lehet substratuma a’végrehajtásnak, mi nem? — Hogy tehát e’ részben határozott rendelkezés legyen, igen óhajtható, ’s ennélfogva én is a’ sárosi főispán előadásához járulok. Gr. Károlyi Lajos, abauji főispán: — Röviden Sáros megye főispánjának előadását elfogadom. A’ 2-ik pontra nézve a’ méltóságos Főrendek a’ KK és RR kívánságához járulnak. A’ 3-ik pontra nézve : Lonovics József, Csanádi megyés püspök: — Akármit tartson magában a’ napló, annyi tagadhatatlan, hogy a’ szóban forgó t. ez. mint áll, báró Mednyánszky Alajos czimével együtt a’ vegyesülésben felolvastatott a’ nélkül, hogy az ellen akárki által megjegyzés tétetett volna. Egyébiránt a’ könyvnyomtatás feltalálása óta a’könyvvizsgálat másutt mindenütt, ’s hazánkban is mindig létezett. Ez iránt kívánt a’ múlt alkalommal is említett 1791 : 67 törvényezikk rendelkezni, és annak egyik nemét kívánták a’ t. RR is az általuk javaslatba hozott országgyűlési újságra nézve megállapítani. A’ kérdés tehát nem az lehet,hogy legyen-e censura, hanem: valljon megelőző vagy viszszatorló legyen-e az? A’ praeventiv censura nálunk a’ kezdet óta mind e’ mainapig divatozik, és pedig a’ törvény által nem csak nem tiltva, sőt inkább általa, valamint az országos RR által is, mint ezt a’ múlt alkalommal bébi— zonyitám, elismérve. Minthogy tehát bármit rendeljen a’ törvény, egyik vagy másik neme a’ censurának mindenesetre valamint mindenütt a’ világon, úgy nálunk is létezni fog, minthogy báró Mednyánszky Alajos czime általános ’s csak azt mutatja, mi most divatban van a’ nélkül, hogy mondaná, ha valljon praeventiv vagy repressiv censurát gyakorol-e azon collegium,mellynek ö nagyméltósága elnöke volt? ’s miután azon czim a’további országgyűlési intézkedéseknek útjában egyébkép sem áll, most is azon vélekedésben vagyok, mellyben voltam a’ múlt alkalommal , hogy a’ dolog nem érdemli, hogy akár felírás, akár uj törvénnyel huzzuk vissza azt, mi tán magunk hibá-
