1843-1844 Főrendi Napló 6. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 197. ülés
11 gyék sérelmeivel, M a' horvílorsvégi sérelmekkel lerje,etettek mindig fel, és csak mail orsrággyülésen kérdeliek a lek. hK es RRek elallam ezen gyakorlatiéi, és ezen első próbája kövelkezlében a’I RRnek abban"'""l “k" lörlénl a’ kél tábla közi a’ megegyezési hogy a' tótországi megyék sérelmei külön küldessenek fel, 's Így álalá-Se nosan horvátországi bán ő nagyméltgával szavazok („Maradjon.“). Gr. Almdssy Móricz: — Midőn a’ múlt alkalommal ezen pont alatti ügy a’ m. Fö-RRnek tárgyalása alá került, bátor valék valamint az egyes pontokra, úgy általánosan ezen pont alatt foglalt sérelmes kitételre nézve véleményemet oda kimondani; hogy én az épségben fenálló törvények nyomán ’s alapján indulva — a’ felhozott panaszos pontoknak sérelmes voltát el nem ismerhetem — annyival kevésbé pedig, minthogy az előforduló egyes panaszok részszerint ugyanazok, részszerint pedig azonosok azokkal, mik ö Felsége ebbe a’múlt bongyülésből már felterjesztettek — ’s mellyekre 1840 évi april 29-ik napjáról kelt k. k. leirat érkezett is. — Ezeknek nyomán a’ m. Fö-RR a’ t. RRhez írott izenetjökben ki is mondák azt, hogy miután az itt felhozott eseteknek nagyobb része már a’ múlt országgyűléséről is felterjesztettek ö Felségének, és öFelsége azokra az 1840 észt. april 29-én kelt k. k. leirata értelmében válaszolt is, ezen választ pedig a’ t. KK és RR mind eddig tárgyalás alá nem vették, — a’m. Fö-RR egyes eseteknek fejtegetését feleslegesnek tartván, véleményük kijelentését ezekre nézve akkorára tartják fen, midőn a’ t. KK és RR az említett k. k. leirat iránt nézeteiket közölni fogják; — továbbá kimondották, hogy még azon állítás, mintha a’ kamarai, bányászati, és harminczadi tisztek magokat az ország közönséges törvényei alól kivéletteknek— egyes specificus esetek felhozása által be nem bizonyittatik,— addig a’dolognak sérelmes vagy nem sérelmes voltáról ítéletet egyáltalán fogva nem hozhatnak.— A’ m. Fö-RRnek ezen felszólításánál fogva a' t. KK és RR, a’ mint a’ jelen viszonizenetüknek szövetéből kitetszik, az 1840 apr. 29-én kelt k. k. leirat tárgyalásába bemennek, és némelly eseteknek, mellyek már a' múlt országgyűléséről is fel voltak terjesztve, ismételt elöhozásával kijelentik, hogy ők ezen k. k. leiratot kielégítőnek nem tartják, és e’ tekintetben ugyan azt azon uj eseteknek, mellyek a’ múlt országgyűlése óta keletkeztek, hozzáadásával mint sérelmet ö Felsége elibe kívánják terjeszteni. — Én m. Fö-RR valamint első alkalommal, úgy ezúttal is kinyilatkoztatom, hogy az említett k.k. leiratot kielégítőnek tartom, ’s erre nézve méltóztassanak megbocsátani, hogy visszamehessek azokra, mellyek az 1840-ki országgyűlésről öFelsége elibe terjesztettek. Ugyan akkor Csongrád megye panaszára a’ RR által az adatott elő, hogy a’ horgosi póstamester eladósodván a’ végrehajtás a’ postahivatallal egybekötött telkekre nézve nem engedtetett meg, — ezfelterjesztetett azon panasszal egyetemben, hogy Kossuth Lajosnak bizonyos tudósításokat tárgyazó levelei lefoglaltattak, és a‘ póstaliivatalok állal nem küldettek oda hová czimezve voltak, és hogy ennek következtében azon postahivatalok ellen indított 12 perek ö felsége által megszüntettek. — Ezen felírásra ö felsége következő ezen pontra vonatkozó választ adott: „ad 6-um officium Postae a benigna s. Majestatis sacratissimae collatione pendere, „illud proinde execulionis objectum constituere nequire; de eo demum, quod officiales postales in respectu negotiolum, quae vi officii gerunt, ab ordinaria secus fororum competentia exemti sint, tenores art. 22: 1715 claros „esse: his proinde art. item 31: 1741 et 22: 1791, quorum in cohaerentia circa accelerationem promotionis corre„spondenliarura congrua disponentur, suam Majestatem sacratissimam benigne insistere“ — innen látszik m. Fö-RR! hogy ö felségének ezen leirata egészen törvényeken alapszik, és igy nem csak törvényes kielégítő, hanem igazságos is, mert tagadni nem lehet, hogy azon telkek és járulékok a’ postahivataloknak annyira kiegészítő részei, hogy azoknak a’ postahivataloktól bár mimódoni elszállítása esetében a’ postahivataloknak végképen meg kellene szűnniük; és minthogy az általam most felolvasott kir. k. leiratból, és abban idézett törvényekből világos, hogy a’ posták ö felsége adományozása alá tartoznak, hogy azoknak felállítása, és elrendezése, valamint az azokra való felügyelés is egyenesen ö felségét illeti, részemről nem láthatom okát, miért terjesztessenek azon esetek ismét ő felsége elibe, mellyek már felterjesztve voltának, és mellyekre véleményem szerint kielégítő válasz már érkezett. — Vannak továbbá m. Fö-RR! ezen pont alatt mások is, mellyek itt ismételve hozatnak fel, jelesen: „Borsodvármegye kívánja, hogy az 1715: 22—ik t. czikk. rendeletének kiterjesztésével a' postamesterek és tisztek ne csak személyeikre, hanem hivatalukra nézve is az országtörvényei és hatóságai alá vettessenek“— ezen tárgy is mint mondám ő felsége elibe egyszer már fel volt terjesztve, és ö felsége a’ törvényben találván jogainak istápját, kinyilatkoztató, hogy azokhoz továbbá is ragaszkodik, és méltán is, mert még a’ postahivatalokkal járó terhek ö felsége által viseltetnek, az igazság is megkívánja, hogy ö felségének intézkedési joga is tartassék fen, ’s ezen okoskodásomat, mint arra igen illőt, kiterjesztem azon kívánatra is, miszerint a’ postadijak az országgyűlésen határoztassanak meg. A’ 2—ik eset Veszprém vármegyének abbeli kívánsága, hogy a’ kamarai, posta- és harminczadi hivataloknál magyar egyének alkalmaztassanak;— én úgy hiszem, hogy kivéve a’német neveket, mellyek ugyan számosán fordulnak elő, de kik azért magyarok, és Magyarországban születtek, alig lesz eset, hogy a postahivataloknál más mint magyar alkalmaztatnék, és igy világos, hogy ezen kitételnek alapja nincs. — Mi tovább Pest megyének azon előadását illeti, „hogy a’ póstahivatalokhoz tartozó személyek nemkülönben bányászok, kamarai tisztek, és harminczadosok, kik magokat az ország közönséges törvényei alól kivételednek követelik, mind hivatalos mind magánjos viszonyaikban a’polgári törvények és megyei hatóság alá vettessenek“’s érre nézve a m. Fö-RR már első alkalommal kijelentették, hogy még azon állításnak bebizonyítására, mintha az említett tisztek magoknak törvényfeletti állást követelnének, egyes esetek elő nem hozatnak, addig ezen dolognak sérelmes vagy nem sérelmes voltára nézve nem Ítélhetnek: részemről azt tartom, hogy ehhez továbbá is ragaszkodnunk kell, miután a’ kívánt felvilágosítás még nem nyuj tatott. — Következik továbbá Pest megyének sérelme a’ gyors intézet által küldött levelek letartóztatása iránt; mennyire tudom, illy gyors intézetMagyarországban legfelsőbb helyen jóváhagyott olly statutum nyomán létezik, miszerint azoknak bérért leveleket hordani tilos; midőn tehát gyorsinlézet ezen statutum ellenére bérért leveleket or ván — azok elkoboztattak, az által nem történt egyéb, mint az, minek a’ kérdéses statútumok szerint, mellyek-3 * CXCMI ülés Fö-RR. naplója Augustus 14-én 1844.
