1843-1844 Főrendi Napló 5. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 164. ülés
CLXIV ORSZÁGOS ÜLÉS A’ MÉLTÓSÁGOS FŐRENDEKNÉL Junius 20—;ín 1844. regtreli 10 órakor. Tárgy: 2-dik izencle a’t. kasza. RRnek a’ vallásbeli súlyok és nehézségek tárgyában, jelesen annak az átmeneteiről szóló 2. szabii dí/or ö cs. kir. fensége: — Következik a’ t. RR vallásbeli 2-dik izenetének az átmenetről szóló része. Széli Imre nádori itélömester olvassa a’ t. RR vallásbeli második izenetének az átmenetről szóló 2-dik részét. Gr. Széchen Antal: — Azon kérdések közöl, mellyek a’vallás tárgyát illetőleg a’két tábla közt még függőben vannak, a’ jelen kérdés kétségkívül az, melly a’ mélf. Fö-RR figyelmét leginkább igényli. Oka annak, hogy hoszasabb vitatkozások ellenére is e’ kérdésre nézve még országgyűlési megállapodás nem létezik, véleményem szerint leginkább abban keresendő, hogy az eddig olly téren vitatott, mellyen az eltérő nézetek kiegyenlítése nem vala könnyen reménylhetö. A’ t. KK és RR ugyanis az 1791 : 26. t. ez. magyarázatába ereszkedvén, annak értelmét a’ bécsi és linczi békekötések nyomán fejtegették,— ’s ennélfogva az átmenetet teljesen szabadon, a’ feljelentést ö felségéhez csak az átmenetután törlénendönek vélték, —ezen hazai törvényeinkből merített okoskodásaikat még azon elméleti okoskodással is támogatván, hogy meggyőződése ellen senkit egy, vagy más vallásban tartani nem lehet; a’ meggyőződés felett pedig senki sem biráskodhatik; a’ mélt. Fö-RR ellenben—az 1791: 26. t. ez. tiszta rendeletét szemelött tartva és meggyőződve, hogy akármi értelem adassék a’békekötéseknek, a’későbbi törvény az előbbi törvényt megszünteti, vagy módosítja — a’ t. KK és RR véleményétől egészen eltérő nézeteket védtek, annyival inkább, mert nem minden átmenetet belső meggyőződésben gyökerezettnek tekintetlek, az átmenet komolyságára való figyelmeztetést az őszinte meggyőződés esetében is üdvösnek, az általános vallásosság tekintetéből pedig szükségesnek vélték. Valahányszor a’ vitatkozás hoszasabb ideig egy bizonyos téren folytatlatik a’ nélkül, hogy a’ véleményeknek egyesítése eléretnék: felfogásom szerint feladása a’törvényhozásnak, hogy azt, halehet, más üdvösebb térre vigye át; — hagyjon fel olly kérdésekkel, mellyek — ha minden rész következetesen nézeteihez ragaszkodik —mindeneseire meddők, és tartsa szem előtt, hogy olly törvényekről, mellyeknek értelme iránt olly különböző nézetek olly hoszas idő alatt elöadatnak, feltétetik, hogy rendeletök nem tiszta, és igy uj törvényes intézkedést igénylenek. Érezték ezt a’ mélt. Fö-RR, midőn már utolsó alkalommal kijelentették, hogy jövendőben az átmenet iránti felügyelésl egyedül külső formákra szorítani kívánták. Felszólitandók lennének tehát a t. KK és RR, hogy habár részükről a’ fenálló törvény értelmezését tekintve, véleményükhöz szintúgy ragaszkodnak, mint a’ Fö-RR a’ magukéhoz: felhagyva mindazáltal az eziránt! további vitatkozásokkal, ’s igy az általuk ajánlott törvényjavaslattal is felhagyva, a’ mélf. Fö-RRkel együtt egy uj törvényes intézkedésről gondoskodjanak, mellnek alapja az 1791: 26. t. ez. azon módosítása lenne, hogy a’ polgári törvényhozás vallásos tanaiknak követését az egyének Ielkismeretére bizza. Engedjék meg a’ mélt. Fö-RR, hogy röviden vizsgáljam azon pontokat, mellyekben véleményünk a’ t. KK és RR véleményétől eltér. A’ t. KK ésRR leginkább abban ütköznek meg, hogy a mélt. Fö-RR az átmenet eseteit az átmenet elölt kívánják ö felségének feljelenteni, és ebben a’ lelkiismeret szabadságának megszorítását látják. Ha a’ t. KK és RR a’ mélt. Fö-RR okoskodásait figyelemre méltatják: meggyőződtek volna, hogy a’ mélt. Fö-RR ezen feljelentést is csak a’ külső formákra szorítván, határidőt fogadlak el, mellének lefolyta után minden válasz nélkül is az átmenet szabadon történhetik. Nem is indullak ki annyira a mell. 1 ö HR azon szempontból, mellyel a’ t. KK és RR említenek, hogy t. i. az átmenő egyének lépésük komolyságának meg-Fö-Rendi Napló V. köt. ^ Vallás tárgyában jelesen: a’ reversalisok, átmenetei, válóperek és a’ protestánsoknak Horvátországba befogadása iránt a’ RR 2-ik izenete.
