1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 127. ülés
CXX\ II ülés Fö-RR. naplója Márczius 21-én 1844. 63 Eötvös József, hogy semmi biztosítás az iránt nem létezik, megfognak-e jelenni megbízottak a’ tanácskozásokban?Si k r Erre azon előterjesztés után, mellyet fenséges Elnökünk tenni kegyeskedett, kellőkép meg van felelve mindaz-"" által bátor vagyok megfordítani az argumentumot, és ennélfogva azt tartom, ha kétségkívül nem kívánatos, ho<*y azon 200, — vagy 100-ból nem jelennének meg annyian, mennyien a’ tanácskozásra szükségesek, hogy az illő arány megtartassák: úgy más részről szinte olly kévéssé kívánatos, hogy ennek kikerülésére olly tetemes szám állapíttassák meg — melly, ha megjelennék, a' tanácskozásokat fölötte nehezekké vagy lehetetlenekké tenné. Gróf Apponyi György által felhozott példából b. Eötvös József szokott éles eszével azt akarta kihozni, hogy épen a’ megyék példája mutatja, hogy azok, kik a' tanácskozásban résztvesznek önérdeküket leginkább mozdítják elő; ezt tagadni nem akarom, mindazáltal ennek kimutatásában nem találom támogatását annak, mit a’ mélt. báró első alkalommal felhozott, ’s kivált nem czáfolását annak, mit gr. Apponyi György előadott, mert a’ mélt. bárónak első alkalommal telt észrevétele nem az volt, hogy leginkább azoknak érdeke fog képviseltetni a’tanácskozásokban, kik azokban résztvesznek, hanem, hogy mivel csak az előkelőbb rangnak fognának a’ tanácskozásokban részlvenni, kétségkívül a’ szegénységnek érdekei veszélyeztetve lesznek, de az előadott esetek többnyire azt bizonyítják, hogy a’gazdagabb osztályok érdeke veszélyeztetik; ’s igy azon megjegyzés, mellyel gr. Apponyi György lelt, nézetem szerint most is tisztán megáll úgy, mint az előterjesztetett. — Gr. Pálffy József: — Azt tartom, arról nem lehet még szó, mennyi tagból álljon a’ választolt polgárság, mert, miután tegnap, midőn a’ polgárok jogairól szólollunk, az egész polgárság ki volt zárva politikai jogok gyakorlatából, azt tartom, mindenekelőtt arról kell tanácskoznunk, mellyek legyenek azon jogok, mellyeket a’ választott polgárság által gyakoroltatni kívánunk? Ennélfogva véleményemet gr. Széchen Antal indítványának csak azon részére adandóm elő, mellyben a’ választó polgárságnak adandó jogokról említés tétetett. 0 mlfga a’politikai jogokat egyátaljában a’ választó polgárságra nem akarja bízni, hanem egyedül választási, nem pedig tanácskozási jogot és ez utolsót egy separált testületre, melly megbízottakból és tisztviselőkből áll. Megvallom őszintén, hogy én ezen indítvány alapját fel nem foghatom: mert mélt. gr. Apponyi György azt mondá, hogy gr. Széchen Antal ö mltga előhozott okaira nézve nem volt megfelelve, legalább a’ dolog lényegére nézve nem; — engedjék meg a’ mélt. Fő-RR, hogy tehát én a’ dolog lényegére szólhassak hozzá. Méltóságlok akkor, midőn polgári’s political jogról szó volt, kimondották, hogy azért nem lehet ollyan jogokat az összes polgárságnak adni, mivel ezentúl nem csak a’ qualificált, hanem azok is, kik eddig polgárok valának az összes polgársághoz tartozni fognak, és politikai jogok gyakorlatát egy tömegre, kinek arról felfogása nincsen, bízni nem lehet és azért méltóságtok a’ jogok gyakorlatát részint a’ választott polgárságra részint azon testületre bízzák, melly megbízottakból és tisztviselőkből áll; de őszintén megvallom, hogy ezen subdistinctionak alapját még kevesbbé látom át, minekutána qualificált polgárokra ezen jogok gyakorlatát bízni kívánták, mellyböl a’ választott polgárság áll, és mostanában, midőn annak jogairól vagyon a’ szó, ámbár hogy ezek az összes polgárság által választatlak következőleg qualificált polgároknak tekintethető, még is a’ midőn politikai jogok gyakorlatát nem akarják az összes választott polgárságra bízni, hanem ismét egy tanácskozási külön testületet képez ki, ’s ha egyes tagjainak választása és tulajdonságaiknak megítélése a’ polgárokra bizaltatnék, annak alapját némikép még felfoghatnám, hanem megbízottaknak való kijelölését egyedül a’ történetnek átengedni, a’ választott polgárság tagjai között a’ legügyetlenebbek egy pár szó többséggel bírhatok választásuk alkalmával a’ megbízottak tagjaivá, a’ mit véleményem szerint nem tanácsos megengedni, ezen mód, méllóságtok szándékának sem felel meg, a’ kik a’ legértelmesebb tagokat tanácskozási testület tagjaivá lenni akarják, a’ mi az által nem fog elérettetni; én ebben legnagyobb következetlenséget látok, miután a’ mélt. Fö-RR. múltkor azt mondották, midőn politikai jogokról szó volt? hogy azokat csak qualificált polgárokra lehel bízni; — most midőn választott polgárság jogairól van a’ szó, ismét az összes választolt polgárságtól a’ jogok gyakorlatát megtagadják, én részemről ez ellen szavazok, és a’ fenebbi előadásomhoz képest fentartom véleményem elöadhatását többire nézve. — Gr. Cziráky János: — Azon aggodalmam, melly volt, azon pótló indítvány által, mellyet grófApponyi György ö mélt. telt, eloszolva van: mert megvallom, abban én is nehézséget találtam, hogy a’ közigazgatási tárgyak elintézése bizatik egyedül azon egyénekret kik a’ képviselő testület tagjai között legtöbb szavazatokat nyernek, de a’ mellett nem mindig azok, kik legjárlosabbak volnának a’ közügy tárgyalásában; de ezen aggodalmam megszüntetve lévén — pártolom gróf Széchen Antal úr indítványát, mellynél fogva ö méltga a" választási és közigazgatási jogokat egymástól elválasztva, egyik testület kirekeztöleg a’ választási jogok, a’ másik a’ közigazgatási tárgyak elintézésére alakittalik; és ezen megkülönböztetést tette a’ mélt. gróf úr azért, mert nem minden egyén, melly azon tehetséggel bir kiszemelni a’ jó tisztviselőt, bir egyszersmind a’ tárgyak elintézésére való képességgel, és azon felfogással, hogy a’ tárgy belső érdekéről czélszcrii ítéletet hozzon. Mélyen tisztelt Fenséges Elnökünk kegyelmes előadásához képest a’ különbség b. Eötvös és gróf Szécsen Antal úr indítványa között egyedül abban központosul, hogy valljon egy bizonyos száma határoztassék-e meg a’ megbízottaknak, kik a’ közügyekben résztveendenek, vagy mint gróf Szécsen Antal ö méltósága indítványozta, minden tisztviselő után három képviselő számittassék. — Itt ellenvetésül b. Eötvös ö mélt. által felhozatolt az: hogy ez állal a’ képviselők vágj is megbízottak száma csekély lesz, és felhozatván Pest városának példája, mondatott, hogy olt alig lesz több, mint 100 megbízott, ki a’ közdolgok elintézéséhez járulni fog. Én a’ tárgyat gyakorlatilag kívánom fel venni, és bátran mondhatom, hogyha tekintjük Pest városának tisztviselő karát, és az ottani egyéneket, láthatni, hogy már most lesznek legalább 30 egyének, kik mint tisztviselők befolynak a’ köztanácskozásokba; az uj rendszer szerint pedig, mint előre pillantok a’ tek. Rendek munkálatának 351-ik szakaszára, hol elősoroltalak mind azon városi tisztviselők, kik a’ közgyűléseken szavazattal bírnak, ezen tisztviselőknek száma az 50-t felül lógja rúgni, 16 *
