1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 127. ülés
fit kivihető, mert tudják a’ mltgos Fö-RR. a’ tervet, melly szerint ivek fognak elosztafni a’ polgárok között úgy, hogySi.kir. várómidőn beírják azokba a’ képviselőnek nevét, akkor az első 20, 30 vagy 40 egyént kijelelik arra, hogy (anácsko-soltrcndczése zási tagok legyenek, — ez által a’ czél el lesz érve, ’s azon észrevétel, hogy ne a’ sorstól függjön°a’ választás megszűnik. Gr. Széchen Antal indítványának pedig lényegére nézve legkisebb változás sem tétetett, ezeknélfo<rva gróf Széchen Antal indítványához járulok, elfogadván mindazáltal szívesen azon módosítását báró Eötvös Józsefnek, hogy a’ fluctuatio elkerülése végett ezen képviselők ne minden 6. évben egyszerre választassanak, hanem 3. évről 3 évre ezeknek fele ujittassék meg. B. Eötvös József: — Ila gr. Széchen Antal mindjárt akkor, midőn indítványát élőnkbe terjesztette, abban azon módosításokat vette volna fel, mellyeket gr. Apponyi György űr élőnkbe terjesztett, kétségen kívül a’ mondottaknak nagyobb részét nem mondotta volna, miután — mint gróf Apponyi György úr az indítványt most módosította, hogy különösen csak az adminislratiokor fognak választatni a’ megbízottak, — kérdésen kivül mind azok, miket az adminisfrationalis testület sors általi kiegészítése ellen mondottam, azonnal megszűntek. Ha tehát a’ mélt. Fö-RR. gr. Apponyi György úr ezen módosítását elfogadják, e’ tekintetben nincsen mit szólani; de van annyiban, mennyiben azt hiszem: hogy a’ mélt. gróf mikor, azokra felelve, miket én a’ szám iránt felhoztam, azt mondá: hogy a’ képviselők száma Fest városában 150 és 200, de talán 300 is fog lenni, tetemesen eltért gr. Széchen Antal indítványától. Ha a’ mélt. úr abban, hogy ezen adminisfrationalis testület Fest városában 300 egyénből álljon, nem lát nehézséget: akkor örömest kezetfogok méltóságoddal, és azt mondom: hogy a’ mltgos űr és indítványom között nincsen különbség; a’ különbség csak addig létezett, mig azt hittem, ’s most is hiszem, hogy gr. Széchen Antal úr indítványa által a’ megbízottak száma nem 300, nem 200, hanem háromszorozva a’ tisztviselők számát, legfeljebb 100, vagy 120 lenne; ha tehát az indítvány annyiban is módosittatik, hogy Pest városában a’ megbízottak számának maximuma 300-ban vétetik fel, és a’ legkisebb városokban 50 tétetik: akkor ö mltga előadásának ezen részeivel is kezetfogok, sőt kinyilatkoztatom: hogy ez ugyan az, mit én magam a’ mélt. Fö-RRnek indítványba hozni akartam; de igen nagy és tetemes különbség fekszik a' 100 és 300 közt; arról kell tehát határozni, hogy gr. Széchen Antal indítványát fogadják-e el a’ mélt. Fö-RR., vagy pedig azt, mit gr. Apponyi György ö mltga nyilatkoztatott? — és ekkor nem látnék bajt, ha például Pesten a’ megbízottak száma 300-ra felmegy; de azon alapja az indítványnak, mellyet gr. Széchen Antal felállított, t. i. hogy mindig három annyi megbízott legyen, mint tisztviselő, felfogásom szerint nem czélszerü, és pedig nem azért: mert azt nagyon keveselem, hogy 3 megbízott jöjön egy tisztviselőre; — mert miután a’ megbízottak collegiumának feladása ellen van őrködni a’tisztviselők iránt, és a’ mélt. gróf azt kívánja, hogy a’ megbízottaknak többsége legyen a’ tisztviselők irányában, hogy a'tisztviselőknek ezen testületben, melly eljárásuk felett felvigyáz, ne legyen túlnyomó befolyása, ha azt akarja a’ mltgos gróf — és megvagyok győződve, hogyr akarja —: akkor azon felállított rendszabálya, hogy a’ megbízottak száma csak háromszorozva tegye a’ tisztviselők számát, nem czélszerü, miután a’ tisztviselők ollyanok, kik fizetve vannak, kiknek semmi más kötelességük nincsen, kiknek legnagyobb érdekük, hogy azon tanácskozó testületben, melly az 5 tetteikről Ítél, többségben legyenek, ezek mindig részt fognak venni a’tanácskozó testületben; de mi garántiajok van a’ mélt. Fö-RRnek, hogy ezen megbízottak meg fognak-e jelenni a’tanácskozásokban ? milly garantiájok van a’ mélt. Fö-RRnek, hogy azon polgár emberek, kereskedők, gyárosok, pénzváltók és mesteremberek fel fognak hagyni minden munkával, hogy résztvegyenek a’ tanácskozásban, melly reájok nézve sokkal kisebb fontossággal bir, mint azon foglalatosságuk, mellyeket elkeli hagyniok, hogy azon tanácskozásban résztvehessenek. Hisz mélt. Fö-RR! bizonyos osztályai a’népnek sokat tartanak a’jogok gyakorlatára, és kétséget nem szenved, hogy a’magasabb osztályok Magyarországban, mint mindenütt, igen nagyon szeretnek foglalatoskodni a’ közdolgokkal, mert a’ magasabb osztályoknál nagyobb szokott lenni a’ hiúság; ’s ha tisztán ezen nézetből akarjuk választani ezen megbízottak collegiumát: akkor valamint a’ megyei választásokban a’ táblabirák megjelennek fizetés nélkül a’ közgyűléseken, úgy megfognak jelenni ezen megbízottak is; de mélt. Fö-RR.! polgárokról van szó, olly emberekről, kik dolgozó emberek, kik nem fognak oda ülni, és nem gyönyört keresni abban, hogy nagy beszédeket mondjanak el; ha tehát azt akarjuk, hogy a’megbízottak többségben legyenek, és olly qualitassal bírjanak, mikép a’ tisztviselők eljárása felett Ítéljenek, szükségkép azt kell mondani: hogy nem háromszorozni, hanem legalább hatszorozni kell a’ képviselők számát a’ tisztviselőkéhez mérve, — és igy azon indítványt újítom meg, hogy a’ maximum 300, a’ minimum 50 megbízott legyen. — A’ mit gr. Apponyi György előadásomra felelve mondott, engem — megvallom — nem győzött meg; a’ mltgos úr azt mondá: hogy nézeteimet gyakorlatiaknak állítottam; ö mltga azonban azt hiszi, hogy azok csak theoriák, és azt mondá, tekintsünk körül az országban, és nézzünk a’ megyékbe, ’s nem fogjuk-e látni, hogy a’ megyékben a legnagyobb osztályok vannak képviselve, és bírnak túlnyomó befolyással, és igy mindig a’szegényebb osztályt pártolják; ezt mondá — ha jól felfogtam — a’ mélt. gróf (gr. Apponyi György: „igen is“). Méltóztassék emlékezni méltóságodnak akarmilly repartition, melly a’ megyékben történik az adónak akarmelly nemének kivetésekor, hol a’ nemnemesség és nemesség érdekei összeütközésbe jönek, és akkor kérdem a’ mltgos urat: valljon a tapasztalás nem mutatja-e azt, hogyr az adó kivetésénél egyátalában csak azok vannak favorizálva, kik az illy megyei tanácskozásokban tegtöbb résztvesznek, és azon osztályra, melly legtöbb résztvesz a’ tanácskozásban, legkisebb adó vettetik ki; a’ legnagyobb adó vettetik pedig a’ birtokosokra, de nem azért, mert nem vesz részt a’ tanácskozásban, és nagylelkűséggel lemond azon befolyásról, hanem azért: mert többsége nincsen; utána pedig legtöbb adó vettetik azon néposztályra, melly egyátalában ott befolyással nem bir, és igy épen hivatkozva a’megyékre, megvagyok győződve arról, hogy mert a’ megyékben egyik osztálynak túlnyomó befolyása van és túlnyomó hatással is bir; ezen gyakorlati példából kiindulva, nem akarom a’ városok képviselői testületét, a' megbízottak col- Fő-Rendi Napló IV. köt. eWYIt ülés Fő-RR. naplója Márczius 21-én 1844.
