1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 127. ülés
55 több joggal bírna, mint maga a’polgár; és ha megnyügosznak a’méltóságos Fö-RR. abban, hogy maradjon a’ szerkezet úgy, mint van, nincsen kifogásom, különben — mint mondám — a’ szerkezetet meg kell változtatni Gr. Széchen Antal: - Midőn részemről azon megjegyzéshez járulok, mellyel Bács megye tisztelt főispánja előadott, nem titkolhatom el abbéli meggyőződésemet, hogy mind azon intézkedések közt, mellyek a’ KK. és RR által a’ városok állásának emelésére ajánltalnak, a’ jelen kérdés a’ legfontosabbakhoz tartozik. A’ KK. és RR. azon nézetből indulva ki, miszerint bármilly jogok tulajdonittassanak a’polgároknak, még is a’ tanácskozásba^ szintúgy, mint a’ tisztviselők választásábani közvetlen részvétet rájok ruházni nem lehet — egy képviselő testületnek alkotását látták szükségesnek, és azon testület alapjául a’ lakosok számát fogadták el — azt határozván: ho<*y miután minden egyes városra nézve az alább előkerülendő §§-ban bizonyos szám a’ törvényhozás által kijelelt arányban a lakosok számához képest a' képviselők száma növekedjék, ezen képviseleti testületre ruházták a’ KK. és RR. mind a’ választási mind a’ tanácskozási jogot az áltatok indítványozott gyűlésben. Némelly városi követeknek itt mar többször felhozatott és tekintetbe vétetett javaslata egy illy képviseleti testületnek alkotását szinte szükségesnek tartja; de a’ városok követei más szempontból indulnak ki ? mint a’ KK. és RR. — tartván t. i. attól, bogy a tanácskozók számának kellelinél nagyobb szaporítása a’ czélnak meg nem felelne: szükségesnek találták a’ KK. és RR. állal indítványozott képviselők számát leszállítani; a’ megkívántaié adatok hiánya miatt pedig nem lehetvén minden városra nézve bizonyos számot meghatározni, általános arányt annak alapjául nem a' lakosok, hanem a polgárok számát olly módon fogadták el, hogy kisvárosokban minden 10—ik, középvárosokban minden 15—ik, nagyobb városokban minden 20—ik polgár után egy képviselő essék, — a’ maximum 300, a’ minimum pedig 40 képviselő legyen. Ila ezen különbféle intézkedéseket tekintetbe vévén, azokat egymással összehasonlítom, szükségesnek tartom, hogy mindenekelőtt azon elvek iránt jojónk tisztába, mellyek a’ képviselői testület alkotására vezéreltek, — és az iránt, mit kelljen ezen képviselői testületre ruházni, hogy az czéljának megfelelhessen?! A’ KK. és RR. szintúgy, mint a’ városok követei felruházzák a’ képviselői testületet azon joggal, hogy a’ tanácskozó gyűlésben részt vegyen, és a' tisztviselőket közvetlen válassza. Ezen két különböző feladata van tehát ezen képviselői testületnek, t. i. tanácskozás és választás; és ezen két különböző feladatat kell leginkább szem előtt tartanunk, midőn a’ képviselőkről tanácskozunk. A" választási jog gyakorlata azon határok közt, mellyek a’ választók számának szerfeleti vagy rögtöni szaporításának káros következései által kitüzvék, annyi választót kíván, mennyi veszély nélkül létezhetik; a! tanácskozás ellenben csak annyi tanácskozókat igényel, mennyi a’ tanácskozások függetlenségének biztosítására megkivántatók. — Ezen elvekből kiindulva sem a' KK. és RR., sem a’ némelly városi követek által készített javaslat nekem kielégítőnek nem látszik. A’KK. ésRR. ugyan is a’ képviselők számát felette szaporítják; szerintük a’ képviselők maximuma jelenleg 1200 tagból állana; ha pedig a’külföldet tekintjük, látni fogjuk, hogy azoknak száma, kik a’ városi érdekeket közvetlenül képviselik, és a’tanácskozásban részlvesznek, majd sehol-sein olly tetemes, mint azt a’ KK. és RR. indítványozzák; úgy p. o. Poroszországban a’ 808 város, rendezés szerint a’ városi képviselők maximuma 102 volt, melly a’ 1831-iki rendezés által 60-ra szállíttatott lei inig Angliában — összeszámolván az úgynevezett Town counsellor és Aldermenneket — legfőbb 64-re, Irlandiában 6-ra rúg — egyedül a’ városi tanácsnokok számának maximuma pedig 48 és 45-re megy. Ha tehát azon számot választási tekintetben is sokalom, természetes: hogy annyivalinkább soknak kell tartanom azt ott, hol tanácskozásról van szó. De van a’ KK. és RR. nyilatkozatában egy más alap is, mellyet helyesnek nem tekinthetek, miszerint a’ KK. és RR. a’ képviselők számát nem a’ polgárok, hanem a’ lakosok számához akarják arányozni, mert a’ polgárok száma nem függ mindig a’ lakosok számától, — az iparnak, a’ szorgalomnak van arra eldöntő befolyása. Számos kisebb városokban, mellyek a1 kifejlődés nagyobb fokán állanak, mint más népesebb városok, a’ felállított qualificaliók mellett több polgárok fognak találtatni, mint más nepésebb helyekben, igy p. o., ha Pozsonyt és Budát tekintjük, megfogunk győződni, hogy Pozsonyban több polgár van, mint Budán, ámbár a’ budai lakosok száma nagyobb, — hogy Fejérvárban szintannyi a’ polgár, mint a’ nagyobb és népesebb Zomborban, — Győrött pedig több mint a’ hason lakos számú Újvidéken, és ezért ha valóban az ipart és szorgalmat akarjuk képviseltetni, szükséges: hogy a’ képviselők, kik úgy is a’ polgárok választottjai, a’ polgárok számához arányosíthassanak. Feltalálom ugyan ezen eszmét a’ városi javaslatban, mert abban a’ polgárok számához arányoztatik a’ képviselők száma; de van a’ városi követek javaslatában más nehézségem, melly miatt azt egészen helyesnek nem tartom. A’ városi követek ugyan is egy testületre ruházván a’ választási és a’ tanácskozási jogot, kénytelenek voltak a’ képviselők számát inkább megszorítani, mint azt szorosan véve a' választás kellékei igénylik, a nélkül, hogy az által a’tanácskozás helyes elrendezését biztosítanák volna. Ezen nézetből kiindulva, bátor vagyok a’méltóságos Fö-RR. figyelmébe egy olly indítványt ajánlani, melly a’felhozott javaslatok elveitől egészen eltérő eszméken alapul, t. i. leginkább azon nézeten, hogy a’ tanácskozás igényletei a’ választás kellékeitől különböznek; ’s hogy ha — mint előbb mondám — a’ választásra nézve kívánatos, hogy a’ választók száma olly nagy legyen, mint azveszély nélkül csak lehet: a’ tanácskozásra nézve szintolly kívánatos, hogy a’ tanácskozók száma nelegyen nagyobb, mint azt a’ tanácskozók függetlensége és a’ dolgoknak minden oldalróli inegvilatásasürgetöleg kívánja. Magokban a megyékben is káros a nagy számnak a tanácskozásnak a’ tanácskozásra való befolyása; és ha ezt a’ megyékre nézve is megszüntetni czélszerií volna: még sokkal kívánatosabb, hogy ezen hibás intézkedések a’ városokba át ne vitessenek, mert mind azon körülmények, mellyek a megyékben rósz következéseiket némileg enyhítik, a’ városokban teljesen hiányozván — káros befolyásuk még sokszorozva élénkebben leend érezhető. Ezen szempontból indulva ki, a’tanácskozást a’választástól elkívánnám választani, — a’ tanácskozást megbízottak neve alatt kevesebb, a’ választást több egyénekre bízni; de miután a mostani városi képviselői testület iránti legnagyobb ellenvetés abban áll, hogy a’ polgárságnak arra semmi köz-14 * CXX\II ülés Fö-RR. naplója Márczius 21-én 1844. Sz. kír. városok rendezése.
