1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 127. ülés
50 CXXVII ülés Fö-RR. naplója Márczius 21-én 1844. kir váró-vétlen befolyása nincs, és hogy ezen testületek a’ polgársággal semmi öszekütetésben nem lévén, zárt testületeket sokrcn,leV/se.j.éi)cznei. j10gy végre a’ vérosi tanácsban a’ tisztviselők túlnyomósága a' tanácsnak függetlenségét veszélyezteli: felfogásom sze°rint ha elhatározzuk is azt, hogy a’ tanácskozás a’ választástól elkülönöztessék, és hogy tanácskozók kisebb számmal legyenek mint a választók: azt mindazonáltal szinte kell tekintetbe vennünk, hogy a’ tanácskozók oiiy SZiíma alapittassék meg, a’ választás pedig olly módon történjék, hogy mind azon ellenvetések, mellyek a’ város" belszerkezele ellen felhozatnak megszüntessenek és azért kívánom: hogy a’ tanácskozók száma a’ tisztviselők számát mindig háromszor felülhaladja; a’ képviselők száma pedig eltérőleg a’ városi követek javaslatától, a’ polgárok számához ugy arányositlassék, hogy a’ városok feloszlásához képest minden 5 — 10 — 15 polgár után c^y képviselő választassák. Ez által, úgy hiszem, a’ tisztviselők és megbízottak közt a’ kellő arány meg lesz alapítva, a’ választók száma kelletén túl pedig le nem szállítva. Mi a’ megbízottak választásának módját illeti: magam érzem előadandó indítványom hiányait, 's előre látom az ellene felhozandó ellenvetéseket, és azért kész vagyok részemről minden ne talán ajánlandó helyesebb módhoz járulni; de addig is bátor vagyok a’ m. Fö-RRnek azt javasolni: hogy megbízottaknak mindig azok tekintessenek, kik legtöbb szavazattal bírnak. Indítványom tehát abban központosúl: hogy a’ képviselők száma ne a’ lakosok, hanem a’ polgárok számához arányositlassék úgy, hogy kisvárosokban minden 5, közép városokban minden 10, nagy városokban minden 15 polgár után egy képviselő egy képviselő választassák, hogy továbbá a’ tanácskozás a’ választástól elkülönöztessék, — hogy a’ választásban a’ tanácskozásban megbízottak neve alatt pedig csak a’ képviselőknek egy része vegyen részt, hogy egy eldöntő szavazattal biró tisztviselőre mindig három megbízott essék, megbízottaknak pedig azok tekintessenek, kik a’ választás alkalmával legtöbb szavazatokat nyertek. B. Eötvös József: — Midőn az előttem szólott gróf Szécben Antal ö méltósága a’ t. RR. által ajánlott indítvány helyébe egy más indítványt terjesztett a’ inéit, főrendi táblának tanácskozása alá, két föindoktól vezéreltetett. Az egyik főok, melly ö méltóságát arra bírta, hogy a’ t. RR. nézetétől eltérjen, az: hogy miután a’ választási és adminislrationális functiók közölt olly tetemes külömbség létezik, miután kívánatos, hogy a’ választásoknál minél többen, az administratióban minél kevesebben vegyenek részt — az administratiót és a’ választást ugyanazon egy testületre bízni nem lehet. Második nézete a’ mélt. urnák az volt: hogy miután a’ t. RR. a’ képviselő testületet nem a’ polgárok, hanem a' lakosok számához kívánnák arányosítani: a’ mélt. úr ezt nem tartja következményeire nézve ezélszerünek. Mi az elveket illeti, mellyeket a' mélt. úr felállított: én ö méltóságával tökéletesen egy értelemben vagyok, mert 1-ör én is azt hiszem: sokkal természetesebb, hogy a’ képviselői testület nem a’ lakosok számához általánosan, hanem csak a’polgárok számához méressék, mert miután megtörténhetnék, hogy egy uj fabrikának felállítása által a' városnak lakosainak ezerrel szaporodnának a’ nélkül, hogy a’ polgárok száma csak egvgyel is szaporíthatnék, ’s ez esetben nincs ok, miért szaporittatnék a’ képvislöi testület; — 2—ik nézetére nézve a’ mélt. urnák, hogy nem czélszerü az administratiót és a’ választást ugyanazon egy testületre bízni: szintén kezetfogok a’ a’ mélf. úrral, — csakhogy a’ mélf. úr által felállított elvekből kiindulva, én nem csak a’ t.RR. indítványát, a’ városi követek által tett javaslatot: hanem épen úgy a’ mélt. gróf indítványát sem fogadhatom el. Meg fogom mondani okaimat. — A’ mélt. úr azt mondá: hogy midőn a’ képviselői testület organizatiója forog kérdésben, természet szerint első kérdés az: minők legyenek azon képviselői testületeknek functói? mert csak akkor mondhatjuk, hogy e’ testületeket jól rendeztük el, ha azok czéljok ’s hivatásuknak megfelelnek. A’ képviselői testületnek a’ mélt. úr nézete szerint kettő a’ feladata; 1-ör: a’ tisztviselők választása, és a’ functiók ezen részében résztvesznek minden képviselők; 2-or: az administratio , és ebben nem vesznek részt ugyan minden képviselők, de résztvesz a’ képviselőknek azon része, melly képviselőknek választván, a’ többiek között legtöbb szavazattal választatott. — Miután ezen indítvány szerint az administratio csak a’ megbízottakra bizatik, ezek pedig a’ hivatalokra nem különösen választatnak: azon testület alkotása, mellyel a’ városi administratióval megbizánk, a’ sorstól függ. Én legalább igy értettem az indítványt. — 3Iár kiindulva azon meggyőződésből, hogy a’ szabad választás magyar alkotmányunknak egyik talpkövét teszi, mellyet mi bizonyosan megingatni nem fogunk, melly végett némelly roszat, mi talán szinte rajta alapszik, eltűrünk, — mert meg vagyunk győződve, hogy alkotmányunknak biztosabb garantiája nincs, — a’ mennyiben méltóságod által tett indítvány a’ városokra nézve megállapítandó választási rendszert foglal magában, én azt el nem fogadhatom; mert ollyannak tartom, melly a’ szabad választásnak színét hordja magán, melly a’ szabadválasztásnak nevét viseli, de mind azon jótéteményeket, mellyeket a’ szabad választástól várunk, felfogásom szerint nem eszközölheti. A’ szabad választásnak különböző hasznai vágynak. Felfogásom szerint a’ szabad választásnak hasznait körülbelül ezekre lehet reducálni, — 1-ör: a’ szabad választás biztosítja az egyes polgárok szabadságát, nem csak a’ kormány irányában , hanem, a’ mi még fontosabb, irányában azon önkényes tisztviselőknek, kik olly országban hol szabad választás nincsen, a’ despotismusnak kisebb, de épen azért boszantóbb részét gyakorolják az egyes polgárokon, a’ 2—ik jótéteménye a’ szabad választásnak az: hogy a’ választolt tisztviselőknek érdeke a’ polgárok többségének érdekétől nem különöztethetvén el, miután ha személyes érdekei mások volnánanak is, legalább egy marad, melly öt a’ többség függésében tartja, az, hogy ismét tisztviselőnek választassák, — valószínűbb, hogy az administratio a’többség érdekét megsérteni nem fogja; 3-ik jótétemény a’ responsabilitas, miután kétségen kívül sehol az egyes tisztviselő nagyobb felelősség alatt nem áll, mint ott, hol választatik, ’s minden zavar, minden szerfelelti agitatio nélkül, ha a’ választás ideje eljö, hivatalától, mellyet roszúl viselt, megfosztathatik, — a’ 4—ik jótétemény a’ közbizodalom érdekében fekszik a’ státusnak, hogy a’ közhatalom olly kezekre legyen bízva, kik bizodalommal bírnak a’ polgárok többsége előtt, és kik azért kevesebb oppositióval találkoznak akkor, midőn hivatalukat végrehajtják,— az 5-ik jótéteménye a’ szabad választásnak az, hogy a’ szabad választással a’ megtiszteltetésnek egy neme lévén összekötve,
