1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 127. ülés
54 CXXVI ülés Fö-RR. naplója Márczius 20-án 1844. I-------élőbbén! szakaszok csak arról szólanak, hogy letelepedési szándékukban akadályoztalni nem lehel az idegeneket; fok rended _ e7en szakasz pedig azt mondja: hogy az idegeneknek lehet gyárokai boltokat nyitni, mit czélszerünek tartok, mert igy a" gyárosok egy helyen letelepedhetnek, és más városban lerakó helyük és boltjok lehet; ’s igy ezen 140-ik szakaVz nem áll úgy, mint a’ tek. RR. indítványba hozták: mert ellentétben van a’ 139-ik §-szal; itt az mondatik: hogy idegen keresetet kezdhet, boltot nyithat, gyárt állíthat“, — a’ 140-ik szakasz pedig azt mondja: „mielőtt letelepedett, egyenes adót nem fizet“ — ez nem áll: mert ha megengedtetik neki, hogy gyárat építsen, vagy kereskedést kezdhessen, meg kell engedni a’ városnak, hogy adó alá vettessék, ’s igy a’ 139-ik szakaszt megtartani, a’ 140-ket pedig kihagyatni kívánom (Közhelyeslés). Olvastalik a’ 141—ik szakasz. Gr. Batthyányi Lajos: — Ide is azt kellene lenni, hogy az idegenek szinte aránylag tartozzanak adót fizetni, és a' közterhekhez hozzá járulni (Helyes). Gr. Czirúky János: — A’ 139-ik szakasz végéhez szinte ezen provisiót kellene tenni. A’ 142—ik szakaszra nézve Gr. Ctiráky János: — Bár milly szigorúan megtekintsem hazánk köztörvényeit, de honosításról szóló köztörvényt nem találok, söl azt találom, hogy a’ honosítás esete költsönös egyetértés nyomán szokottmegállapittalni, és felsőbb rendeleteken nyugszik; ennélfogva azt vélem: hogy a’tek. RRet fel lehetne szólítani arra, hogy honosítás iránt törvényjavaslatot készítsenek, vagy hogy mindaddig, inig valamelly törvény nem létezik, ezen hivatkozás nem történhetik, ’s igy kívánom, hogy ezen szakasz innen maradjon ki (Közhelyeslés). Gr. Batthyányi Lajos: — Talán czélszerübb volna törvényszerkezelre szólítani fel a’ tek. RRet, mint egyszerűen az egész szakaszt innen kihagyni. Aááor ö cs. far. fensége: — Miután most a’ képviselőkről szóló uj tárgy következik, és az idő már későre haladott, a’ közelebbi ülésben tárgyalásunkat folytatni fogjuk. Ugyan c’ napon a’ tek. Rendeknél is országos ülés lartatik. CXXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS A’ MÉLTÓSÁG OS FÖ-RE N D EKNÉ L Márczius 21-én 1844 reg-freli 10 órakor. Tárgy : Törvényczikk a’ királyi városokról. Sz. kir. Viíroa sok rendezése. Aááor ő cs. kir. fensége: — A’ tegnapi ülésben a’ 142—ik §-szt végeztük be éz ma következik a’ 143—ik §. Zarka János országbírói itélömester olvassa a’ 143—ik §-szl. Rudies József, bácsi főispán: — Nekem ezen szerkezetre nézve van észrevételem, melly némileg ősze van fiizve a' dolog érdemével. Tagadni nem lehet azt, hogy a’ mélt. Fö-RR. intézkedéseik által a' t. RRnek a’ kir. városokról hozzánk átküldött törvényjavaslata, jelesen pedig a’ polgári jogokra nézve, tetemes változásokat szenvedett. Elhallgatván többeket — átmegyek a’ t. KK. és RR. azon javaslatára, mellynél fogva, mind azon városi lakosok, kik ott fekvő tulajdonnal bírnak, polgárok lehelnek; — azonban a’ mltgos Fö-RR. arra nézve más qualificatiót teltek és azt mondották, hogy nem elegendő a’ birtok, hanem annak bizonyos értekének is, hogy polgárság nyerhetésére jogosítson, kell lenni; de még tovább is mentek a’ méllóságos Fö-RR, mert noha a’ kövelválasztásban a tek. RR. azt javasolják, hogy minden polgár személyesen befolyhasson a’ választásba, — azonban a méltóságos Fö-RR. többsége eldöntötte azt, hogy a’ követet csupán a’ képviselői testület válassza — minthogy ezen §-ban olvasom: „hogy a’ képviselők a’ polgárság által 6. évre választassanak; a’ képviselői testület 6. év múlva egészen megujjilassék, de előbbi tagjai ismét választathatok“. Én azt tartom, hogy a’ t. RR. a’ polgári jogokat annyira terjeszteni nem kívánták, hogy a’ képviselő polgár ne legyen, hanem akár ki képviselő lehet; — ha a’ mltgos Fö-RRnek is ez lesz véleménye, nem lesz kifogásom; de figyelmeztetem a’ inéltóságos Fö-RRet arra: hogy miután most a’képviselő testületnek kizárólag azon jogot adták, hogy követet választhasson, ha már most polgári képviselőnek ollyan választathatnék, ki nem polgár, az által, hogy ha neki követválasztási jog adatik,
