1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 126. ülés
53 zás történik, miután ezen szakaszokat a’ mélt. FÖ-RR. elfogadták, a’ szakasznak ezen vége: „az eljárás ez esel-s* kir v.r,, ben is ugyan az, melly a’ 121 és 122-ik §§. eseteiben“ végkép kimaradhatna (Közhelyeslés). sok rendelése. Olvastatik a’ 129—ik §. Gr. Cziráky János: — Itt rendelkezés tétetik a’ polgári névkönyvnek minden választás előtti megvizsgálása iránt; ezen tárgy inkább oda halasztandó volna, hol a’ közgyűlésről van szó: ennélfogva felfüggeszteni kívánom ezen rendelkezést és a’ maga helyén az érintett tárggyal kapcsolatban tárgyaltatni kívánnám (Közhelyeslés); és ennek következtében a’ 130-ik §. is innen kimaradna, és szinte oda volna áttéendő, hova tartozik (Közhelyeslés). B. Eötvös József: — Nem tudom, a’ 130-ik §. hová halasztatik gróf Cziráky János véleménye szerint? Azt hogy a’ 129-ik §-t a’ közgyűlések tárgyalására halasztani czélszerii magam is átlátom; de hogy olt, hol a’ polgári jogoknak mikinti megszerzéséről van szó, t. i. a’ 130-ik §-ban, ne határozzunk, hol a’ polgári dijről is határozni kell azt át nem látom. Gr. Forgách Antal: — 0 méltóságának aggodalma megszűnik, miután a’ mélt. Fö-RR. elfogadták a’ polgárosodásról szóló czikkeket, mcllyek a' némelly városi követek által javaslóit szerkezeiben előfordulnak. Ezen czikkek közölt van egy, melly igy szól. t. i. a’ 87-ik: ,,a’ polgári körbe felveendő beigtatás fejében születés és osztálybeli tekintet nélkül a’ helybeli körülményekhez mérsékelve szabály által megállapítandó dijt, melly azonban 12 forintot felül nem haladhat, a’ városház pénztárába befizetni tartozik“; és miután erről a’ tek. RR. szerkezetének fenebbi szakaszában szó nem volt, természetes: hogy azon más szakaszokban emlittetik meg; de már most itt felesleges ezen rendelkezés, miután itt ezen dij már a’ 87-ik §-ban kijelölve van (Helyes). Gr. Széchen Antal: — Jlegvallom, hogy felfogásom szerint b. Eötvös József nehézsége az által, mit az előttem szólott gróf úr előadott, nem szűnik meg: mert azon díj, mellvröl a’ 87-ik § szól, beigtatási — nem pedig beiratási díj, ’s igy a’ kettő különböző dolog lévén, a' beiratási díjról rendelkezni kell. Gr. Cziráky János: — Csak azt jegyzem meg felvilágosításul: hogy ezen munkálat 7—ik részében a’ dijről van szó; — ott előkerülvén ez is: akkor itt a’ rendelkezés szükségtelen. Nádor ö cs. kir. fensége: — E’ helyen tehát a’ rendelkezés kimarad. A’ 131 —ik §-ra nézve észrevétel nem volt. A’ 132—ik §-ra nézve: Gr. Cziráky János: — En ugyan üdvösnek találom ezen rendelkezést, és azt átalában egész kiterjedésben pártolom, hogy t. i. eaen büntetés alá vettessenek azok, kik magukat a’ beigtatástól elvonták: de ezen büntetést azokra nézve is kiterjeszteni kívánom, kik fortélyok által betolták magokat a’ polgári névkönyvbe, azért a’ szakasz végére ezt kívánnám igtatni: „vagy magát erőszakosan betolta“. B. Eötvös József: — Nem lehet mondani „erőszakosan“ hanem inkább „hamissággal, vagy fortéllyal magát betclta“ (Helyes). A’ 133—ik és 134-ik §§-ra nézve észrevétel nem volt. A’ 135—ik §-ra nézve: B. Eötvös József: — Itt épen ezen szakaszban mondatik ki, hogy a’ városi lakosok minden közterliekben résztvesznek; bátor vagyok indítványba hozni egy szakaszt, melly a’ némelly városi követek által kidolgozott szerkezetnek 98—ik szakaszában elöadatik, hol ez mondatik: „jogosítva vágynak a' város jótékony közintézeteibe felvétetni, ha ínség vagy betegség miatt arra szorultak“ (Közhelyeslés). B. Mednyánsz-ky Alajos, Nyitra megye főispánja: — Megvallom, hogy itt a’ közlakosnak definitióját nem találom helyesnek: mert ha valaki polgári képességgel nem bir, azért közlakosnak nem neveztethetik; de ollyanok is lesznek, kik bírnak képességgel, de kötelesek nem lévén, nem akarnak polgárok lenni; tehát ez, nem az ultima diíTerenlia: hogy a’ polgárságra megkivántató képességgel nem bírnak, miután, ha bár polgári képességgel bir is, polgár lenni nem köteles, ’s igy a’ közlakosoknak más definitióját kellene adni. Majláth György, országbírója. — Hajói értettem ö nagyméltóságának aggodalmát a’ 133-ik §-ra nézve, azt megszüntetni lehetne talán az állal, ha mondatnék: „azok, kik a’ városban állandóan letelepedtek, de nem polgárok, közlakosoknak neveztetnek“ (Közhelyeslés). Olvastatik a’ 136—ik §. Gr. Cziráky János: — Itt nem indítványtétel végett szólalok fel, hanem csak azon indítvány következtében, mellyel gr. Zichy Ferencz ö méltósága telt, és mellyet a’ mélt. Fö-RR. elfogadtak, miszerint ezen szakaszt, melly a’ polgári örseregben teendő szolgálatról szól, innen kihagyatni, és a’ maga helyére halasztalni szükségesnek vélem (Közhelyeslés). A’ 137, 138 és 139—ik §§-ra nézve észrevétel nem volt. A’ 140-ik §-ra nézve: Gr. Cziráky János: — Ezen 139 és 140-ik §-ban foglalt rendelkezések előfordulnak azon munkálatban, hol n’ letelepedésről határoztunk, jelesen a’ 46—ik és 47-ik szakaszokban, s igy a’ 139-, és 140-ik szakaszokat itt feleslegesnek tartom, és azt indítványozom: hogy ezen két szakasz hagyattassék ki. Ugyan is már a fenebbi szakaszokban kimondottuk, hogy az idegenekre nézve mi kívántatik, hogy polgári jogokat gyakorolhassanak, s igy ismétlem: felesleges lévén a’ nevezett két szakasz innen kihagyatni kívánom. B. Eötvös József: — Tökéletesen a’ m. Fö-RRtöl függ: akarják-e megengedni az idegeneknek is hogy gyúrókat építsenek a’ városban ha már letelepedtek: — de ha a’ mélt. Fö-RR. ollyanoknak, kik valamelly városban nem idegenek: meg akarják engedni, hogy gyúrókat építhessenek: akkor ezen szakaszban ki kell mondani, mert az Fö-RR. Napló IV. köt. ' ' 14 CXXM ülés Fö-RR. naplója Márczius 20-án 1844.
