1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844

1844 / 126. ülés

52

CXXYI ülés Fő-RR naplója Márczius 20-án 1844.

fúr cmlilelt t i a’ 117 121 és 122—ik szakaszaira a’ teli. RR. szerkezeiének; de nekem csak az volt ezen tok renders®" tételére” vezér fonalom, hogy a’ polgárok sorába felvételre nézve nincsen olly világos rendelkezés,

mint a’ némelly városi követek szerkezetében van; ’s ezt birt engem arra, hogy indítványomat megtettem. Az esküre nézve csak azon észrevételt bátor vagyok tenni, hogy a’ polgárok, midőn felvétetnek, eskü letétellel szoktak leküteleztelni jelenleg is, és e’ részben semmi ujitás nem czéloztalik? annyivalinkább tehát szükséges ezt itt tenni, mert azon qualificalio, mellyet báró Eötvös József űr felhozott, nem áll: mert azon lakosok és idegenek, nem azon jogok és kötelességek teljesítésére vágynak felhiva, mellyek a’ polgárságnál megkívántainak, ’s igy méltán me kívántatik a’polgárságra nézve, hogy miután mindenféle választások reá bízatnak, e1 tekintetben lelkiesmérelesen járjon el, ’g igy én szükségesnek tartván az eskü megállapítását, fenebbi szerkezetemet tovább is bátor vagyok a" mélt. Fö-RRnek ajánlani.

B. Yay Lajos: — Valójában alig foghatom meg, hogy tétethetik épen e’ mainapon az esküforma vállozlasára ezen indítvány, mert minekutána igen sokan, lehet mondani, többsége a’mélt. Főrendeknek, kijelenté: hogy a’ polgárok azért nem választhatják a’ követeket, mert őket meg lehet vesztegetni, most mégis meg akarván eskeltetni, hogy nem fogják magokat megvesztegetni hagyni, olly eskü letételére kénytelenittelnének, mellyet, hogy meg nem fognak tartani, előre kimondatott.

Gr. Cziráky János: — Engedelmet kérek, — ha a’ polgárságnak választási jog nem adatnék, megállana báró Yay Lajos úr ellenvetése; de miután megállapitatott az, hogy a’ polgárság a’ képviselőket választani fogja, mi nézetem szerint ép olly tetemes választási jog, mint a’ kövelválasztási: az esküt egyátaljában feleslegesnek mondani nem lehet.

B. Yay Lajos: — Röviden nyilatkoztain; talán ez az oka, hogy nem értett a’ mélt. gróf. Épen azért mert a’ polgárság a’ képviselőket fogja választani azon polgárság, mellyről állíttatott, hogy meg fogja magát hagyni vesztegetetni, veszélyesnek tartom: hogy mind e’ mellett ugyan azon polgárság esküt tegyen le, aziránt, hogy nem fogja magát hagyni megvesztegettetni, és igy annak tétessék ki, hogy esküt szegjen meg.

Olvastatik a’ 115 és 116-ik §, mellyre nézve észrevétel nem volt.

A’ 117-ik szakaszra nézve

Gr. Batthyány Imre, fölovászmester: — Ezen §-nak a’ fenebbiekhez képest ki kell maradni (Közfelkiáltás: „kimarad.“)

A’ 118—ik, 119—ik és 120—ik §§-ra nézve észrevétel nem volt.

A’ 121—ik §-ra nézve

Gr. Forgách Antal: — Miután a’ mélt. Fő-RR. úgyis elfogadták azt, hegy egy állandó választmány fog a’ polgárok felvételére ügyelni, czélszeriinek tartanám azon javaslatot, melly a’ városi némelly követek szerkezetében a’ 94—ik szakasz alatt foglaltatik: sőt felfogásom szerint következetesebb, mint az, mellyet a’ tek. RR. indítványoznak; ’s ehhez képest a’ 121 —ik §. kimaradna és e’helyett a’ városi némelly követet szerkezetének 94—ik §-a tétetnék ide, melly igy szól: ,,ha valamelly polgár azt tapasztalná, hogy bejegyezve nincsen, eziránt a’választmányhoz járul, melly öt azonnal bejegyezni tartozik.“

Gr. Cziráky János: — ügy vettem észre, hogy a’ 94—ik §. e’ szerint a’ 121 —ik §. helyébe jöne, és a’ 120—ik §. pedig megmaradna („ügy van! — ügy van!!“).

Hertelendy Ignác*, torontáli főispán: — Azt is hozzá lehelne tenni, hogy dij nélkül történjék ezen bejegyzés. —

Gr. Forgách Antal: — 0 méltóságának ezen aggodalmát el fogom oszlatni, miután a’ tek. Rendek munkálatának végén van egy különös tábla, hol fel vágynak jegyezve, hogy mikor és mire lehessen dijat követelni; ott ezen eset elő nem jővén, természetes: hogy dij nélkül fog történni ezen béjegyzés (Helyes).

Zarka János, országbírói itélőmester: — A’ 121—ik §. tehát ki marad.

Olvastatik a’ 122—ik §.

(Közfelkiáltás: „ez is kimarad“).

Nádor ö cs. kir. fensége: — Ezen szakasz az elöbbeni indítvány által eldöntve van, miután e’ részben a’ némelly sz. kir. városok követei által kidolgozott szerkezet elfogadtatott, hol ezen rendelkezés előfordul.

Olvastatik a’ 123-ik §.

Gr. Széchen Antal: — Azon kéréssel járulok a’ mélt. Fö-RRhez, hogy a’ 123-ik §-ra a’ 128—ik §-ig, melly az eskültbiróságról szól, a’ tanácskozást függesztenék fel, vagy engedjék meg, hogy mind ezen szakaszokra, mellyek az esküttszéket tárgyazzák, észrevételeimet elölegesen terjesszem elő. — Az esküit székek átalános eszméjét nem akarom vitatni. Az itt említett esküttszék nem helyezendő egy vonalba bíráskodó eskütlszékekkel, ’s nem más, mint az administrations intézkedések egy neme; és miután gróf Cziráky János ö mltga előadása következtében elfogadták a’ némelly városi követek szerkezetét, hol az mondatik: „hogy azok, kik meg nem elégesznek a’ tanácsnak, vagy más hatóságnak határozatával, és magokat sértve érzik, felsőbb helyre, vagy a’ választmányhoz folyamodjanak“ — az esküttszéket itt megemlíteni feleslegesnek tartom; felszólítom tehát a’ m. Fö-RRet, hogy a’ 123-ik szakasztól fogva egész a’ 128-ig a’ szerkezetet elmellözni méltózlassanak (Közhelyeslés).

Olvastatik a’ 128-ik §.

Gr. Cziráky János: — Volnának itt a’ szerkezetre nézve több észrevételeim, hol ugyan is az mondatik: „időközben polgár lenni megszűnt“; e’helyett czélszerübb volna azt mondani: „kinek polgári képessége megszűnt". Továbbá azt, hol az mondalik: és ellene kifogást tenni minden polgárnak szabad“ — itt az „ds“ helyeit a nsőt“ kifejezést inkább helyesnek látnám. Végre a’ szakasz végén, hol a’ 121 és 122—ik szakaszokra kivatko-