1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 126. ülés
51 CXXVI ülés Fö-RR. naplója Márczius 20-án 1844. A’ 111-ik §-ra nézve: Gr. Cziráky János: — Itten a’ d) pontra hivatkozásnak ki kell maradni (Kőztetszés'). A' 112-ik §-ra. Gr. Cziráky János: — Itt is a’ d) ponlrai hivatkozásnak ki kell maradni, valamint szintén a’ §. végén az örsereg megemlítésének: melly ezen munkálat 4-ik részére van halasztva (Közhelyeslés). — A’ 113 §-ra nézve: B. Eötvös József: — Ez kimaradhatna, mert felfogásom szerint, akkor nem éledhet fel a' polgári jog, ha az illető, ki polgári jogát elvesztette, az elősorolt képességgel ismét bir, hanem ujonan polgári jogot kap (Köztetszés.) A’ 114-ik §-ra nézve észrevétel nem volt. A’ 115-ik §-ra nézve: Gr. Cziráky János: — Alielött a’ polgári névkönyről szólanánk, nem volna czéllalan visszapillantatni arra. hogy milly rendeléseket kívánnak a’ mélt. Fő-RR. megállapitni, midőn a’ polgárok felvételéről leend szó? Erről a’ lek. RR. szerkezetükben igen álalánosságban emlilésl lettek; a' némelly városi követek által készített szerkezetben azonban több szakaszokat találok, mellyekkel e' részben zsinórmértéket tűznek ki, melly szerint t. i. az eljárás követendő volna akkor, midőn valaki a’ polgárok sorába beigtatik. Ezt annyival inkább szükségesnek tartom, mivel a’ polgárság bizonyos jogokban van részesítve, hogy e’ tekintetben bizonyos formalitások tartassanak meg! Kívánom továbbá, hogy a’polgárság részéről eskü tétessék le, melly által a’ kötelességek teljesítésére kötelezi magát, mellyek ezen viszonyban megkívántainak: azért a’ városi követek szerkezetének 85, 86, 87, 88 és 89-ik szakaszainak beiktatását bátor vagyok a’ mélt. Fö-RRnek ajánlani, mellyek igy szólnak: (felolvassa a’ 85, 86, és 87 szakaszokat); ezután következnék a’88-ik §, melly az esküt foglalja magában; itt a’javaslatban ez van: .,Én NN. esküszöm ’s a’ t.“; azt tartom, hogy itt a’ régi szokásos eskü formát meg kell tartani, és azt mondani: „Én NN. eszküszöm az egy élő Istenre“; mit a’ tek. RR. ott, hol a’ képviselők esküjéről szólanak, szinte megemlitnek ezen kis változással ekkint állana tehát ezen 88-ik szakasz (felolvassa). Itt még azt is szükségesnek tartom indítványozni, hogy miután tudjuk, hogy különösen a’ választásoknál szoktak történni a’ megvesztegetések, e’ tekintetben mind azon moralis erőt használni kell, melly által ezeknek gát vettethetnék, kívánom tehát: hogy az esküben emlékeztessenek a’ polgárok arra, hogy a’ választásoknál öntudatok szerint tisztán eljárni fognak; — ’s igy ezen szavak után „eljárásban és minden választásnál szavazatomat akkint adom ’s a’ t.“ és ezután következik a’ 89-ik §. melly igy szól: „Disz polgárok felvétele mindenkor egyedül a’ polgári gyűlésben történhetik. B. Majthényi Antal, liptói főispán: — Én annak meghatározását: miuton és módon történjék a’ polgárok felvétele? mit a’ t. RR. nem említenek, de a’ mi a’ városi követek szerkezetében feltaláltatik, nem ellenzem, ’s ez olly intézmény, melly rzólszerü: úgy abban sem akadok meg, hogy a’ polgárokra nézve eskü forma alapitassék meg; hanem egyedül a’ 85—ik §-ra nézve van észrevételem, hol az mondatik: „a’ polgári körbei felvétel a’ várositanács előtt történik.“ A’ t. RR. a’ város tanácsáról említést nem tettek; — a’ városi szerkezeiben a’ tanácsbeliekről itt ott szó van, — azoknak hatalom köre itt ott megemlitetik; de hogy a’ t. RR. az eddig fenállott városi tanácsot megalapítottak volna, annak nyomát sehol sem találom, ’s igy azt nem szeretném itt praestabiliálni: hogy a’ polgárok felvételét a’ város tanácsa által akarjuk eszközöltetni, ez iránti nézetünket czélszerü lesz felfüggeszteni, és akkorra halasztani, midőn a’ köz és kisgyülésről lesz szó, ’s akkor fogjuk egyszersmind meghatározni azt: hogy a’ polgárok felvételét minő testület által akarjuk esközültetni (Helyes) B. Eötvös József: — Ila a’ mélt. Fö-RRnek némelly városi követek által indítványba hozott szerkezet jobban teltszik, nem ellenzem; csak arra figyelmeztetem a’ mélt. Fö-RRet, hogy azon rendszabályok, mellyek a’ városi követek munkálatának 85, 86, és 87—ik §§-iban foglaltatnak, a’ tek. RR. állal épen nem felejtettek ki; hanem olt adattak elő, hol a’ polgári névkönyvröl van szó a’ 117—ik 121 -ik és 122—ik §§-ban, mellyek majd nem ugyan azon szavakat foglalják magokban, mellyeket némelly városi követek a’ 85, 86, és 87—ik §§-ban indítványoznak. Egyébiránt ha ezen szerkezet a’ m* Fö-RR-nek jobbnak, világosabbnak tetszik, méltóztassanak elfogadni, — de egyre nézve bátor vagyok a’ mélt. Fö-RRet felszólítani, és ez az eskü forma. A’ lek. KK. és RR. nem tartották szükségesnek a’ polgárokra nézve különös esküformát határozni meg; — én szinte ezen meggyőződésben vagyok — hogy az esküformákat, fökinl Magyarországban, szaporítani nem kell, és fökint nem kell különösen az esküformákat megszaporitani az ország lakosainak egyes osztályára nézve, hol ők olly dolgok megtartására kötelezik magokat, mellyeknek megtartására a’ simpla lakosok és idegenek, kik a’ városban csak egy pár napig tartózkodnak, szóval: egyátalában mindenki szintúgy köteles, mert addig, inig minden fiatal ember teljes kora elölt nem kénytelenilletik arra, hogy eskü által Ígérje meg, hogy az ország törvényeit meg fogja tartani: addig ezt a’ polgároktól és különösen a’ városi polgároktól kívánni felfogásom szerint nem szükséges, — 's mintegy következetlenség, és pedig azért: mert azok, kik szinte mindazoknak megtartására és teljesítésére köteleztelnek, ha látják, hogy azon lakosoknak bizonyos osztálya ezen dolgokat eskü mellett különösen Ígéri, és tőlük olly eskü nem kívántatik, ez olly következéseket vonhatna maga után, mellyek az országra nézve veszedelmesek lehetnek., Az eskü arra: hogy valaki a’ törvényt meg fogja tartani, és hazájához hű lesz, nem szükséges általánfogva: mert ez az országnak minden lakosaitól szintúgy megkivántatik. Miután tehát az eskü nem szükséges más lakosra nézve, nem szükséges a’ polgárságra nézve sem; ha tehát nem szükséges, minden eskü, melly nem absolute szükséges valóságos vétek. Gr. Cziráky János: — Előrebocsátván azt, hogy kezelfogok Liptó megye tisztelt főispánjával azon észrevétele iránt, hogy itt a’ 85—ik §-ban, hol a’ várositanácsról említés történik, ez hagyattassék ki, és halasztassék oda, hol a’ közgyűlés rendezéséről ex professo szó lesz, visszapillantok azon szakaszokra is, mellyeket báró Eötvös 13 * Sz. kir. városok rendezése.
