1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 126. ülés
50 CXXVI ülés Fö-RR- naplója. Márczius 20-án 1844. közterheket kivétel nélkül véselni tartozik«, lényeges dolog ugyan nem foglaltatik ezen szerkezetben ; de még is f„\rtnV*r;a, személyes szólki lehetne hagyni: mert úgy jő ki, mintha azon nemes, ki a’ kir. városban lakik, személyes adót fizetni tartoznék, mert csak kereset, vagy birtok után fizeti az adót, és Így a’ személyes szót ki kellene hagyni (Kő*helyeslés): Olvastatik a’ 102. §. Jfj (jr Zichy Ferencz: — Jó volna talán mindjárt a’ 103, 104, 105, és 106 §§-kat is egyúttal felolvasni, mennyiben azok a polgári örseregröl szólván - egymással öszekötetésben vannak (Helyes). Ennek következtében olvastatik a’ 103, 104, 105 és 106 §. Ifj gr Zichy Ferencz: — Ezen §§-kon azon eszme szövődik át, melly abban áll: hogy minden polgár a’ polgári örseregben szolgálatot tenni tartozik. A polgári örsereg alkotása iránti intézkedés külön fog előfordulni ezen munkálat 4-ik részében, hol ezen tárgy ex professo tárgyaltatik: czélszeriinek vélném tehát a’ dolgot most per tanmentem nem dönteni el, hanem akkorra elhalasztani, — és most ezen szerkezet helyeit, inkább azon szerkezetet fogadni el, melly a’ városi követek állal kidolgozott munkálatnak 79 §. b) alatti pontjában van, hol ez mondatik- -a’ belső csend, rend, és közbátorság fenlartására szükség esetében vagy maga személyesen, vagy helyettese által fegyveres szolgálatot lenni, és a‘ várost oltalmazni tartozik« — Ez magában nem foglalja azon elvet, mintha ex professo akarnék tárgyalni polgári örseregnek alkotását, mert ez a’ 4-ik részben ex professo előfordul, és akkor helye lesz a’m. Fö-RRnek hozzászólani: ha valljon czélszeriinek, vagy szükségesnek találják-e, vagy nem az örseregnek felállítását. B. Eölcüs József: — Ha a’ na. Fö-RR. ezen kérdésnek tárgyalását át akarják tenni oda, midőn a’ 4-ik rész előjön, az ellen nincs észrevételem; hanem csak az ellen van kifogásom: miszerint gr. Zichy Ferencz azt mondá, hogy a' t. KK. és RR. szerkezete helyébe substituáljuk a’ városi követek által telt indítványt, miután az egyátaljában nem volna substitulioja a’ másiknak, hanem egészen más pont. A’ t. KK. és RR. ezen §-ban szólnak a’ kötelességekről. mellyeket a’ polgárok, az úgynevezett örseregi szolgálatokban tenni tartoznak; és itt a’ városi követek nem javasolnak semmi mást, mintha például úgynevezett Landsturm esete van, hogy akkor minden polgár a’ csend és rend fenlartására köteles. Ez magában értetődik; mert különös és rendkívüli esetekben minden ember tartozik ezzel. 11a a" m. Fö-RR. tehát ezen tárgyat itt nem akarják tárgyalni, mit magam is helyesnek és czélszerünek tartok, méllóztassanak azt elhatározni; de hogy a’ városi szerkezetben előforduló 79 §. b) alatti pontját ide felvegyük, az elmondottaknál fogva szükségesnek nem tartom. Gr. Czirálay János: — Pártolom azon véleményt, mellyet gr. Zichy Ferencz ö mltga előterjesztett, t. i. hogy itt az örseregröl való említés kihagyassék és pedig azon oknál fogva: mert ezen munkálat 4-ik részében a’ polgári örseregnek felállításáról és elrendezéséről ex professo tanácskozás leend, — ott azt sokkal kimerítőbben és helyesebben dönthetjük el, mint a' jelen §-ban. Egyébiránt továbbá is kénytelennek érzem magamat gr. Zichy Ferencz indítványának 2-ik részét is pártolni, hogy t. i. a' városi szerkezet 79—ik §-ának b) alatti pontja itt megemlitessék, és pedig azért, mivel itt állaljánosságban a’ polgári kötelességekről van szó; már pedig az bizonyos, hogy nem csak ellenséges megtámadások esetében, de a' belső csend és rend fenlartására nézve is minden polgárnak kötelessége a’ város oltalmára felkelni, ’s a‘ tekintetben fegyvert fogni, midőn a’ közszükség esete kívánja. Ennél fogva gr. Zichy Ferencz ö méltóságának véleményét egész kiterjedésében pártolom (Közhelyeslés). — Olvastatik a’ 107 §. Ifj. Gr. Zichy Ferencz: — Mennyiben a’ mélt. Fö-RR. a’ 102—ik §—lói fogva a’ 106-ik §-ig a’ tek. KK. és RR. szerkezeiét kihagyták, és a’ helyeit a’ városi szerkezetet 79dik §. b) alatti pontját beigtatták, szükséges hogy e’ tekintetben is uémikép módosítás történjék. Ezen 107 §. vég szavai ezek: „ellenben a1 102-dik §-ban kitelt személyes terhektől is mentek« — ennek magától megszűnni kell, mivel a' praemissa megszűnt. De továbbá mondatik „Özvegyek és hajadonok, a’ 98-ik §-ban kijelölt jogokat nem gyakorolhatják«; ezen átalános kifejezés az özvegyekre nézve nem látszik kimerítő lenni, és igy e’helyett a’ városi szerkezetet ajánlanám, mellynek 80 d) §-a így szól: „A 78-ik § a) alatti pontjában leirt választási jogot nem gyakorolhatják özvegyek és hajadonok ’s a’ t.« Ez nincs ellentétben azon átalános elvvel, mit a’ mélt. Fö-RR elfogadtak: „hogy gyámság alatt nem szabad lenni annak, ki polgári jogokat gyakorolni akar« — mert a posteriori lehet, hogy valaki gyámság alá kerül, ’s arra nézve provisiót kell tenni, hogy a’ polgári jogok gyakorlatában többé részt nem vehet, ha gyámság alá kerül. Továbbá a’ 80—ik § c) alatti pontja igy szól: „azok, kik csőd alá jutottak, mindaddig, mig hitelezőiket ki nem elégítik" — és úgy ezen 80-dik § a) b) és c) alatti pontjait kívánom elfogadni. A’ d) alatti pont azt mondja: „Azok, kik a* 72—ik §-ban elősorolt képességgel bírni megszűntek« ez iránt később foglaltatik rendelkezés a’ t. KK. és RR. szerkezeiében a’ 109—ik §-ban: Ugyanazért azt e’ helyen megérintendönek nem vélném, hanem csupán a’ városi szerkezet 80-dik § a) b) c) alatti pontjait (Közhelyeslés) A’ 180—ik §-ra nézve : Ifj. Gr. Zichy Ferencz: — Ezen §-ból az utolsó három szót ki kellene hagyni, mennyiben az örseregröl említés van (Közhelyeslés). A’ 109-dik §ra: Gr. Széchen Antal: — A’ t. KK. és RR. azt mondják: ,,a’ polgári tulajdonság megszűnik az által, ha valaki a 89—ik §-ban elősorolt képességgel bírni megszűnt“; azt tartom, hogy a’ polgári tulajdonságot megszüntetni nem lehet, hanem csak a’ polgári jogok gyakorlatát, ’s igy javaslanám a’ m. Fö-RRnek, hogy mindenütt, hol polgári tulajdonságról van szó, ezen szerkezetben tétessék: „polgári jog« (Köztetszés). — A’ 110—ik §-ra észrezétel nem Yolt.
