1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 126. ülés
49 ben a’ városi követek sorában jeles férfiak találkoztak mind jellemi, mind szellemi tekintetben, kiknek jó hasznát Sí. kir. várovette az országgyűlés, és mind az országnak, mind a’ fejedelemnek díszére voltak. _ «okrendezésű. Gr. Batthyányi Lajos: — Az mondatott, hogy mi, kik ellenkező véleményben vagyunk nem tamádtuk me® valódi alapját az ellenzéknek, hanem csak mellékes okait; — véleményem szerint mi, legalább részemről egyenesen kimondom, miszerint mennyire felfogtam a’ tanácskozást, fő alapul az ellenfélnek az szolgált, miszerint át nem látja azon lehclséget, mellynél fogva a’ kicsapongásokat, rendetlenségeket olly nagy számú testületnél gátolni lehetne. Elismerik a’ m. Fö-RR. valamennyien azt, hogy van a’ polgároknak joga a’ választáshoz, — elismerik a’ polgárságnok tehetségét és képességét is hozzá; hanem csak azon oknál fogva akarják itt a’ polgárságot azon jogtól megfosztani, mellynek gyakorlatára képes: mert kételkednek abban méltóságlok, hogy magukban, vagy is a’ törvényhozásban létezzék annyi képesség, mellynél fogva 2-, 3-, 4000-nyi gyülekezetnél tudjon olly szabályokat hozni, mellyeknél fogva a’ közrend és csend biztosítva maradhatna; kérdem: valljon ez a’ polgárság ellen bizonyit-e, vagya’ törvényhozás ellen? szeretném ha a’ törvényhozás ezen szemrehányást magára nem vállalná, és igazságosan a' törvényhozásnak a' polgárok ne tehetnének. Azért szólaltam fel még egyszer, hogy megemlítsem, miszerint fogalmam szerint azon fő okai legalább az ellenfélnek érintetlen nem maradtak, mint azt gr. Széchen Antal ö mltga mondá. Gr. Széchen Antal: — Köszönettel tartozom az előttem szólott grófnak, minthogy mostani előadásában olly okot említett, mellyet előbbi czáfolatomból kifelejtettem. Azt mondá ugyan is a’ in. gróf előbb: hogy mind azok, kik a’ polgárságra közvetlen a’ követválasztást ruházni nem akarják, azon szempontból indulnak ki, hogy olly módon a’ követválasztást nyugodtan elrendezni nem lehet, — és hogy ekkint rendőri tekintetből kiindulva — a’ polgárokat jogaiktól megfosztani akarják, vagy legalább nem akarják nekiek megadni azon jogokat, mellyekre egyébiránt képesek. íMeglehet, hogy részemről is képes nem voltam meggyőződésemet a’m. Fö-RRnek tisztán kijelenteni, de miután ö mlfgának mostani előadása által uj alkalom nyujtatolt nekem, hogy ebbeli nézeteimet nyilvánittsam, bizonyossá tehetem a’ m. Fö-RRet: hogy részemről nem rendőri tekintetből, nem az anyagy rend és csend felbontása szempontjából indultam ki; kétségkívül ezen ok is mellékesen hozatott fel, de nem rendőri, hanem általányos politicus szempontból vétetett fel a’ dolog, hogy t. i. olly embereket is, kik bizonyos jogok gyakorlatára képesek, de eddig csak gyakorlatában nem voltak, egyszerre avval felruházni, a’ választók számát egyszerre tizszerezni — tán huszszorozni, — veszély nélkül nem lehet; meglehet hogy ezen politicusok helyessége a’ m. gróftól meg nem ösmertetik, azt vitatni nem akarom; de meg nem engedhetem, vagy csak hibás előadásomnak tulajdoníthatom, hogy véleményem alapjának a’ m. gróf azt tekintette, mit csak mellékes ok gyanánt hoztam fel. Ezt kénytelen voltam felvilágosításul előterjeszteni. B. Yay Lajos: — A’ részben az épen most szóló gr. által tett szemrehányás, hogy az ellene szólók csak némelly részletek czáfolatába ereszkedvén— állítása alapja mindeddig érintetlen marad: engem legalább nem illethet, mert alapnak tekintem én igen is azon állítását, hogy a’ választók számát egyszerre p. o. tízzel sokszorozni veszélyes, de ezt elvképen kimondván a’ gróf, még is ö mltga a’ választók számát a’ képviselői testület választására nézve még inkább sokszorozta; ’s mivel elve ellen ebben veszélyt nem lát, miért Iát veszélyt a’ választók száma nevelésében a’ követek választására nézve és csak e’ részben, ’s egyedül erre nézve tőle feleletet kértem, mellyel azonban mind a’ tegnapelötti ülésben mind ma adós maradt; a’ m. gróf állításának alapja tehát bizonytalan lévén — ezt czáfolni nem lehetett, nem kelletett, csak a’ részletes argumentumokra kellett felelni. — Gr. Eszterházy Káizmér: — Ámbár látom, hogy a’ t. KK. és RRnek szőnyegen lévő szerkezete többséget alig nyerend, hanem még is azon lényeges elvnél fogva, melly itt rejlik, és melly alapul szolgál ezen pontnak: kötelességemnek tartom életem jelét ezen kérdésben adni, és tartózkodván minden egyéb kérdésektől, mivel már nagyon sokat hallottunk, és jobbat a’ hallottaknál nem mondhatnék, röviden csupán arra szavazok: hogy a' l. RR. szerkezete mellett vagyok. — Nádor ö cs. kir. fensége:— Miután látom, hogy senki többé szólaninem akar, kijelentem: hogy a’mélt. Fö-RR. többsége azon javaslat mellett van, melly a’ városi követek által kidolgozott munkálatban foglaltatik, és mellyel a’ tegnapelötti ülésben ifjabb gr. Zichy Ferencz előadott. — Olvastatik Zarka János országbírói itélömester által a' 99 §, mellyre nézve észrevétel nem volt. A’ 100 §-ra nézve: Ifj. Gr. Zichy Ferencz: — Ezen §-ra nézve nincs észrevételem; de mennyiben a’ városi követek által kidolgozott munkálatban előfordul az özvegyek ’s árvákróli intézkedés, azt ezen §-sal öszve lehetne kötni. A’ városi követek munkálatának 82. §-ban ez mondatik: „Elhunyt polgárok özvegyei özvegységük alatt és árván maradt kiskorú gyermekei nagy koruságuk elértéig a’ 78 §. c) pontjában foglalt kiváltságok és haszonvételek gyakorlatában megmaradnak“; úgy hiszem megmaradhatna ezen 100 §. és utána jöne a’ 82 §. Nádor ö cs. kir. fensége: — Tessék az itélömester urnák a’ 82-§-t felolvasni. Felolvastalik a’ városi követek által kidolgozott munkálatnak 82-dik §-a. Ifj. gr. Zichy Ferencz: — Kimaradna ezen 82 §-ból a’ 78—ik §. c) pontjára való hivatkozás, és ahhoz mérsékelteinek, mi a’ 100—ik §-ban mondalik; és minthogy addig is az árvák és özvegyek élvezték a haszonvételeket a’ kir. városokban, szükséges: hogy az jövendőre is megálljon (Közhelyeslés). Olvastatik a’ 101 §. Ifj. gr. Zichy Ferencz: — A’ szerkezetre ugyan nincs észrevételem; de mennyiben itt az mondalik, »hogy minden polgár a’ Yáros által a’ jelen törvényben meghatározott eljárás szerint a’ rákiveteti személyes és adózási Fö-BIi. Napló IV. köt. 13 ( XXVI ülés Fő-RR. naplója Márczius 20-án 1844.
