1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844

1844 / 126. ülés

48

CXXYI ülés Fő-RR. naplója Márczius 20-án 1844.

kir v író-feltenni nehéz, és ezt csak akkor lehelne meggyőző argumentumul felhozni, ha előbb definiálnék mitériünk az ,okrendedTM.e^,ének megismerése alatt. Sokszor egy jó hírben álló ember, kit képesnek ismerünk a’ követségre, és ki a’ közvélemény által pártoltatván, a’ nagy szám által is ismertetnék és választatnék, épen azon casten geistot kerülnünk kellene, hogy csak a’ képviselők képesek a' legalkalmasabb egyéneket választani, 2-or: a’ számból vett indoknak, me^vallom.liogv első tekintettel semmi alapja nincs, mert ha ezen indok állana, hogy t. i. a’ nagy számnál a’ csendet és rendet fenfartani nem lehet: ennek abnormis következései volnának; mert ebből az következnék hogy például a’ nagyobb számú serednél is rendel fentartani nem lehet; pedig sokszor a’ nagyobb számú seregnél nagyobb rend uralkodik, mind a’ kisebbnél, mert úgy hiszem, hogy csak a’ czélszerü elrendezés hiánya idézheti elő a’ kicsapongásokat, és ho^y megóvhatni a’ veszélyes következéseket; mert ha itt ott kicsapongások történnek, azok, csak a’ hiányos intézkedéseknek következményei. Nekem e’ részben tapasztalásom volt, ’s mint megyei tisztviselő és utóbb mint fejedelmem kegyelméből egy megyének kormányzója sok választásokban befolytam, dea’ tapasztalás mulatta, miszerint sokszor a’ nagyobb számú választásban nagyobb csend uralkodott; kisebb számnál ellenben botrányos kihágásokat tapasztaltam, és kérdem: miért és mikor? akkor, és ott, hol izgatok nem léteztek, a’legnagyobb számú választások is a’ legnagyobb csenddel mentek véghez. Annálfogva nem lehelek azok véleményében, kik a’ kicsapongásokat a’ tömegnek roppant számából következtetik, vagy onnan, hogy a’ tömeg miveletlen, és vagyontalan: mert tapasztalásból tudom, mikép a’ kicsapongások okai nem a’ neveletlenek és vagyontalanok, hanem a’ neveltebbek és vagyonosabbak valának, kik t. i. a’ neveletlenebbeket és vagyontalanabbakat ön érdeküknél fogva elcsábították, és ebből azt következtetni, nem lehet, hogy ezeket zárjuk ki a’ választásból, hanem inkább azt, hogy czélszerüen kell elrendezni a* dolgot, és ez által a’ veszélynek elejét kell venni; de azért, hogy kicsapongások történhetnek, az elvet feláldozni soha nem lehet. Mondatott azon közönséges argumentum, hogy minden rögtönüzés veszélyes. Ollv kiterjedésben, mint felhozatott, azt sem pártolhatom; mert én nem a’ rögtönözés eszméjében látom a’ veszélyt, hanem annak alkalmazásában: mert elvileg igaz az, hogy sokszor lehet a’ veszélyes rögtönözés czélszerü, de más részről sokszor az elhalasztás veszélyes lehet, és viszont; de az időben nem találom mindig, hogy a" rögtönzésnek helye nem volna; igy például: ha hosszasabb ideig tart a’ sorvasztó melegség, egy rögtönözött égi háború használ: mert a’ levegőt tisztítja, és felfrisiti; — de annak feltalálása, hogy a’ rögtönözés mikor veszélyes, mikor nem: a’ törvényhozás köréhez tartozik. Itt tehát csak arról lehelne szó, valljon, veszélyes rögtönözésnek mondható — e’ az, ha mostani qualificatio után megállapított polgárságnak követválasztási jog adatik, vagy sem? én itt a’ mostani qualiticatiok mellett röglünözést nem látok: azért kívánom a’ választási jogot a’ polgárságnak mindjárt megadni. Mondatott még azon indok is, hogy a’ közpolgárság által történendő választásban nem csak nem lehet a’ rendet fentartani, hanem azok nem is képesek kinézni alkalmas embert a’ követségre; — itt az eredményeket megelőzni nem lehet; de különben is legyen erre elég annyit mondanom: miszerint azon qualificatiók mellett, mellyeket a’ m. Főrendek a’ polgárokra nézve felállítottak, reményleni lehet, hogy jó és alkalmas követeket fog választani az összes polgárság annyival inkább, mert azon választásra valami különös képesség nem szükséges. Felhozatott melleslegesen, mikép épen azért kell óvatossággal előrelépni, mert egyedül a’ követválasztásoknál szoktak a' legnagyobb kicsapongások történni;— ennek is ellent mond a’ tapasztalás; tagadni ugyan nem lehet, miszerint e’ tekintetben törvényeink hiányosok: de meg vagyok győződve, hogy ha az első kicsapongás alkalmával most létező törvényeink szigorúan fentartattak volna, azon kicsapongásokat csirájukban el lehetett volna nyomni; következéskép szavazok a’ KK. és RR. mellett, hogy az egész polgárságnak adassék meg a’ választási jog.

B. Bémer László, n. táradi d. sz. püspök: — Ha meg lennék a’ felől győződve, hogy a’ sz. k. városokban leendő követválasztás kellő rend és csend mellett megtörténhetnék, örömmel osztoznám azon véleményben: hogy a’ polgárok országgyűlésre küldendő követeiket közvetlen válasszák; de mivel 1-ör: a’ vármegyei választásokban, hol nagyobb számú választók öszvesereglenek, ellenkezőt tapasztalunk: az öszves polgárság általi választást annál kevesebbé pártolhatom, minthogy az együtt lakó és különböző pártokra szakadó polgárok között felizgatott kedélyeknek, mind választás előtt, mind pedig választás után, szomorú következései lehetnek; de 2-or: tagadhatlan az, hogy az országgyűlési követek mind utasításaikra, mind pedig visszahivathalásukra nézve küldőiktől függnek; a’ sz. k. városokban pedig a’ polgárok sem utasítást nem készítenek, sem pedig követeiket vissza nem hívhatják; de 3-or: meggyőződésem szerint a’ szegényebb sorsú, és kisebb miveltségü polgárokat könnyebb megvesztegetni, mint az értelmesebb és tehetösb képviselőket. Ezen okoknál fogva gróf Zichy Ferencz ö mltga indítványát pártolom. —

B. Mednyánszky Alajos, nyílra megye főispánja: — A’ tanácskozás jelen stádiumában visszaélni nem akarok a’ m. Fö-RR. figyelmével, hanem röviden oda szavazok: hogy én azokkal tartok, kik a’ kir. városokban a’ követek választását a’ képviseleti testületre ruházni akarják; de el nem mellőzhetem más részről ugyan azon okokra és észrevételekre, mellyek itt felhozattak, hogy t. i. a’ képviselői testület által választandó követválasztása rósz, azon tapasztalásnál fogva, hogy nagy különbség van a’ városi és megyei követek közt az országgyűlésen mind szellemi, mind jellemi tekintetben, — és pedig azon oknál fogva, mert a’ megyei követek nagy számú nemesség bizodalma által választatnak, holott a’ városi követek részint egy elzárt kör, vagy testület által választatnak, részint a’ városi tanács által neveztetnek ki: én nem gondolom, hogy arra hivatva vagyok, miszerint megbíráljam azon fokozatot, mellyen állnak a’ városi és megyei követek, vagy mennyivel magasabban legyen egyik a’ másik felett; de a tapasztalásra hivatkozom, ’s hogyha bár netalán azon választási mód, melly általa’ városi követek résztvettek ekkorig az országgyűlési tanácskozásokban, hibás volt is; a’ tapasztalás ugyan mutatja azt, hogy minden idő-