1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 126. ülés
47 CXWI ülés Fő-RR. naplója Márczius 20-án 1814. állal kívánják választatni; — így tehát a’ képviselői testület az összes polgárság bizodalmának kifolyása, talpkő, mellyen az összes polgárság minden közdolgainak elintézésére való nézve megnynghatik; és ezen szempontból kiindulva kívánták a’ lek. KK. és RR. a’ tisztviselők választását is a’ képviselők által eszközöltetni különösen pedig azért: mivel emez vagy amaz tulajdonok megbirálásában, mellyek a’ tisztviselőben a’ közigazgatás kellő kezelése végeit megkívántainak, a’ képviselői testület jártasabb, mint a’ polgárság, melly a’ közgyűlésekben részt nem vesz, és egyátalában elrendeltetésénél fogva is mással foglalatoskodik, mint a’képviselői testület, mellynek feladata: közdolgokkal foglalatoskodni. Nem lehetek azoknak véleményében, kik azt mondják, hogy elöltük sokkal fontosabb a’ tisztviselők, mint a’ követek választása; mert erősen meg vagyok győződve, hogyha a’ tisztviselők nem helyesen, nem czélszerüen választatnak is el, az illy tisztikarnak hibás eljárásából eredhető bajoknak és következményeknek sulyját, csak azon egyes város, a' hol az illyen tisztikar működik, fogja érezni. Máskép áll a dolog a’követválasztásnál; ekkor a' városok, mint a’ törvényhozásnak kiegészítő részei, egyszersmind özszes haza boldogságának hív örjei tartoznak lenni, ’s igy természetes, hogy a’ városok, mint követválasztók, felelősök az összes hazának, mert a’ nem helyesen választott követek miatt alkotott czélszeriitlen törvényeknek súlyját, mellyeket, ha egyszer meghozattak, eltörölni vajmi bajos, nem csak az egyes város érzi, hanem a’ haza is, és igy nagy különbség van a’tisztviselők, és követek választása között; ha tehát fontosabb a’követválasztás, mint maga a' tisztek választása: akkor áll még inkább az, hogy a’ követeket a’ képviselői testület, nem pedig az összes polgárság válassza; merta’ mint már mondám, a’képviselői testület kirekesztöleg csak közdolgokkal foglalatoskodván — azon tulajdonoknak megbirálásában, mellyek a’ követben megkívántainak, jártasabb, mint az összes polgárság, melly a’ közgyűlésekben részt nem vesz, és mellynek rendeltésénél fogva más foglalatossága lévén — a’követek tulajdonainak megbirálásában könnyen tévedhet. — Felhozalott továbbá, hogy függetlenebb a’ követ, ha öt az összes polgárság választja, mintha a’ képviselői testület által választatik; de azt tartom, ezen indok kelle— tinél többet bizonyít: mert e’ szerint azt kellene megmutatni: hogy csak az összes polgárság képes független követet választani, a’ képviselő testület pedig vagy igen ritkán, vagy soha sem; ezt pedig bajos volna bebizonyítani, miután a’ szerkezet szerint az összes polgárságnak vagyon- becsület- ’s személy- bátorsága a’ képviselői testületre bizatik. Midőn tehát a’ polgárságnak illy nagy kincse adatik a’ képviselői testület kezébe, bajos volna akkor bebizonyítani , hogy a’ képviselői testület soha, vagy ritkán volna csak képes független követet választani. De tegyük, hogy az összes polgárság válaszlandja a’követeket: ekkor könnyen megtörténhetik, minthogy a’ követek feletti ellenörködés a’ szerkezet szerint nem a’ polgárságra de a’ képviselő testületre bizatik, hogy a’ polgárság állal választolt követnek országgyűlési eljárását a’ képviselői testület nem helyeselvén — visszahívja; az illy követ visszajővén a’ városba — a' polgárok egyetértése vagy factio által, vagy más utakon ismét meg fogja magát válaszlatni, ’s igy az illy követ a’ néppel együtt ki fogja a’ képviselői testület ellenörködését játszani és ki fogja az utasításokat is nevelni; azt hiszem tehát, hogy az illy összeütközéseket elkerülni és azokra alkalmat nem nyújtani kötelessége a’ törvényhozásnak. — Az igaz, a’ mit említeni hallottam, hogy az egyenes választások olly tartományokban, hol a’ tnunicipiumok sziikebb körben működnek, nem adnak alkalmat kicsapongásokra; de olt, hol a’ municipiumok tágosabb körben működnek, példaúl Amerikában, az egyenes választások példátlan kicsapongásokkal vágynak összekötve: tehát nálunk a’ városokban, mellyek már most szinte tágasabb körben fognak működni, hol annyi érdekek vannak, mert ott nem csak nemesek vágynak mint a’ megyékben, hanem gyárosok, kereskedők, birtokosok — ott az egyenes választás szinte abnormitásokkal fog összekötve lenni, mellyeket — a’ mennyire lehet — elhárítani és megszorítani a’ törvényhozás kötelessége. Ezen szempontból indulva ki, a’ városok követei által CS azon Sz. kir. városok rendezése. követek. el fogakidolgozott szerkezetet, melly azt javasolja: hogy a’képviselői testület által választassanak a dom; ’s igy járulok azon indítványhoz, mellyet gróf Zichy Ferencz ö méltósága előadott. B. Perényi Zsigmondi, ugocsai főispán: — Én azokkal szavazok, kik e’ választási jog gyakorlatát az üszves polgárságnak közvetlen meg akarják adni. Vannak nézetem szerint olly politicai elvek, mellyeket én alaposoknak tekintek, és mellyeket bizonyos körülmények közt megtörténhető veszélyek miatt, mellyeket azon elvek szülhetnek, feláldozni nem akarok. A’ józan politica csak azt követeli, hogy a’ történhető veszélyeket czélszerű intézkedések által megakadályozhassa. Az ellenvetések, mellyek ez ellen véleményüek által felhozattak, leginkább kettőben összpontosulnak; 1-ör: hogy a’nagy számú polgárságnak nincsen elegendő képessége a'kövelválaszlásra; 2-or: hogy a’ nagy szánni választásnál a’ csendet és rendet fenlartani és a’ kicsapongásokat elmellözni, majd cask nem lehetetlen. A’ többi okok, mellyek felhozatlak, ezen két oknak — úgyszólván — appendixei, következményei. Mi a’ képességet illeti: részemről meg kell vallanom, hogy azon okok, mellyek itt felhozaltak, engem arról meg nem győznek, mert én oknak ama két állítást nem tekintem, és miután a’ qualificatiók szűk korlátolt közé szoritlattak, következetlenség lenne most ismét olly qualificatiot állítani fel, melly mellett polgárjogot nyerni elegendő; ezzel csak azt bizonyitnánk, hogy elhibáztuk a’ dolgot, mert még jobban meg kellett volna szorítani a’ qualificatiot. Egyébiránt igen sokat lehet mondani mellette, vagy ellene ezen okoskodásoknak, miszerint némellyek azt vélik, hogy a’ választott polgárság képesebb lesz a’ követválasztásra, mintsem az egész polgárság. Erre nézve sokat lehelne mondani, mert ezen állítás azt is akarja egynltal tanúsítani, hogy azon képviselők már kijelöltjei lesznek a’ polgárságnak. Meg engedem, hogy azon képviselők vagyonukra nézve kijelclljei lesznek a’ polgárságnak; de hogy más tulajdonságaikra nézve a’ polgárságnak kijelelljei legyenek: az eddigi tapasztalás után ítélve — kétségbe vonni lehet. Annyi képességet fel lehet tenni a’ polgárságról a' qualificatio után, mennyit a’ mit. Fő-RR. felállítottak: hogy ha a’ képviselőket megtudja választani? az országgyűlési követeket is. Igaz hogy ha az ember azon szempontból indul ki, miszerint meg kellene ismerni azon egyéneket, kik követeknek Választatnak, nehéz feltenni olly nagy számról, hogy azt képes legyen tenni; de ezt szinte a’ kisebb számról is 12 *
