1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844

1844 / 123. ülés

2

CXXIII ülés Fö-RR. naplója Márczius 16-án 1844.

0 ló kitudása, - mi könnyen leszen annál is fogva eszközölhető, mert minden kézműves keresetét igen Szívesen «okrendc'tise.fogja kimutatni: minthogy ez által polgár lesz, és úgy ebben nem csak nehézséget nem, hanem inkább egy uj ingert látok arra: hogy a’ kézművesek ipar és szorgalomhoz szorítva — ez által érendik el czéljokat. Ezenkívül kívánnám még hozzá tétetni: hogy ha az olly kézműveseknek van még más vagyonuk is, az ezen kereselökhöz szinte beszámíttassák, mert megtörténhetik, hogy az illy kézművesnek van egy telke, de nincsen annyi keresete, hogy kereseténél fogva polgár lehessen; ezen telek pedig vagy ház szinte nem tesz annyi értéket, mennyi az a) alatti (jualificatiora megkivántatik; ez esetben tehát bátor ezen két említett külön vagyon ha összvesittetnék, a’ kézműves a’ polgárságra qualificálva lenne, még sem lehetne polgár, ha a’ törvényben kimondva nem lesz, hogy az illy ember összesummázhalja más fekvő vagyonát is keresetével. Az volna tehát véleményem, hogy a’ törvény erről u<ry rendelkezzék, hogy ha az illy külön levő vagyonnak összvesummázása után megkívántaié pénzmennyiség kijtTne, az illy ember polgárnak már qualificálva legyen. Ezeknél fogva tehát ezekben központositnám indítványomat 1-ször: hogv a’ gyárosok és kereskedőkre nézve mondassák ki, miszerint a’ gyárosok beczímezettek, a’ kereskedők pedig rendes kereskedők legyenek; 2-or: a’ három év helyett egy év alapittassék meg; 3-or: hogy a’ kézművesek rendes kereseti könyvet vezessenek, és hogy kis városban 200, középvárosban 400, nagy városban pedig 600 forint legyen a’ kereset summa, melly polgári qualificatiót adna; — végre 4-ik része indítványomnak az : hogy ha keresetén fölül más fekvő vagyona van, ennek értéke keresetében bészámittassék. És igy rövid vázlatban indítványomat következő szerkezetben kívánnám kifejezni: „Az a) pont alatt foglalt fekvő vagyon mennyiséggel nem bírók polgárok lehetnek, ha a’ város területén mint kézművesek beezímezett gyárosok és rendes kereskedők legalább egy évig lakván, külön műhellyel és illetőleg kereskedői teleppel bírnak; a’ kézművesekre nézve megkivántatik, hogy kimutatandó keresetükhöz beszámíttatván egyéb jövedelmei, kisebb városokban 200, közép városokban 400, nagyobb városokban 600 frtnyi keresetet rendesen viendő keresetkönyvek által kimutatni tartozzanak. Ez volna erre a’ pontra nézve indítványom.

B. Eöltös József: — A’ különbség gr. Pécliy Emanuel ö mlfga indítványa és azon szerkezet között, mellyet némelly városi követek készítettek, abban áll: hogy a’ m. úr elfogadta ugyan a'járosi követek azon javaslatát, mikép ne 3 év kivántassék, hanem egy évi letelepedésjegyen elegendő, — de-a." mesteremberekre megkívánja azon képességét, miszerint rendes keresetkönyvet vezessenek, és magokat inprolocolJáltassák. — Én erre nézve a’ m. úrral nem foghatok kezet, sőt egész kiterjedésében pártolom azon szerkezetet, mellyet némelly városi követek indítványba hoztak. Okom pedig erre az: mert a’ m. gr. Pé hy Emánuel űr indítványának elfogadása által teljes meggyőződésem szerint a’ polgári jogokból igen sok olly egyének szorittatnak ki, kik azoknak élvezésére csak ugyan alkalmatosak- Én ha a’ polgári qualificationak megállapításában a’ külföldnek példáját akarnám követni, szívesen járulnék a’ m. úr indítványához; de miután elvkint feltettem magamban azt, hogy nem tekintve külföldre, hanem tisztán csak Magyarországnak jelen állapotjára — ehhezképest akarom alkotni a’ törvényt: mert nem titkolhatom el magamban, hogy Magyarországnak igen sok városaiban épen azon mesteremberi osztály, mellyröl itt törvényt alkotni akarunk, sem rendes könyvet nem vezet, sem nagy részben ezen könyvnek vezetésére nem is alkalmatos. Én e’ részben hivatkozom a’ m. Fö-RRnek tudományára, miután bizonyosan alig van város, mellyröl a’ m. Fö-RR. egyik vagy másik tagjának bővebb ismerete nem volna; és kérdem: valljon a’ m. Fö-RR. nem tudják-e azt, hogy Magyarország mesteremberei osztályának legkisebb része az, melly jelenleg illy könyveket vezet: sőt a’ mesteremberi osztálynak egy nagy és tisztességes része ollyan, melly ezen könyvek vezetésére egyátaljában nem alkalmas. Ezzel össze van kötve a’ m. úr indítványának 2-ik része; de erre később fogok szólani. Ellenvethetné okaimra a’ m. úr, és azon urak, kik indítványát pártolják, mikép megengedve, hogy Magyarországban igen sok mesteremberek nem képesek illy könyvet vezetni, de ugyan azok, kik ezen könyvek vezetésére nem képesek, felfogásuk szerint nem képesek egyszersmind arra sem: hogy polgári jogokat gyakorolhassanak. Ez mondathatnék ellenvetéskép; de ez egyáltalában nem áll, ha politicus jogok alatt a’ politicus jogokat egész kiterjedésében értem; és ha a’ m. Fö-RR. azoknak, kiknek városi polgári jogokat adni kívánnak, mind azon jogokat akarnák adni, mellyeket a’ megyékben a’ nemesség gyakorol: akkor ezen ellenvetés állana, és akkor mondani lehetne: hogy az olly egyén, ki irói ügyességgel nem bir a’ könyvek vezetetésére, egyszersmind nem alkalmas illy magas politicus jogok élvezésére; de m. Fö-RR! a’ t. KK. és RR. indítványa szerint, mellyet e’ tekintetben legalább a’ m. Fö-RR. hihetökép változtatni nem fognak, a’ polgári jogok alatt nem értetik semmi más, mint activ választói képesség. Már kérdem: azon egyének, kik mesterséget gyakorolnak és külön műhelyekkel bírnak a' városokban, ha bár nem bírnak illy magas kiképzettséggel,-hogy a\tanácskozó testületnek tagjai lehessenek, nem birnak-e elegendő képességgel arra, hogy választói joggal bírjanak? — Én ellenkező véleményben vagyok, és azt hiszem: hogy azon egyének valósággal elég kiképzettséggel bírnak arra, hogy a’ választói jogot gyakorolhassák. Én nem vagyok barátja az úgynevezett vote nnjverselnek. — és azt hiszem: hogy az egy nagy illusionál nem egyéb, és hogy az általános voksolási jog nem más, mint közönségesen igen csekély aristocratia, vagyis inkább olvgarchiának határtalan befolyása, de nem vagyok barátja a’ jogok megszorításának is annyira, h(Jgy jogokat olly emberektől akarnék elvenni, kik azoknak gyakorlatára valósággaTképesek. Én tehát — miután itt választási jogról van szó, miután igen sok mesteremberek léteznek Magyarországban, kik noha könyvek rendes vezetésére nem képesek, még is ollyanok, hogy őket választói joggal minden veszedelem nélkül felruházni lehet — nem oszthatom ö mltga indítványának azon részét, — és ezzel mintegy kimondom véleményemet indit— vanja 2-ik részére nézve is, miután a’ keresetnek kimutatása a’ lehető legszorosabb öszszekötetésben van a’ künjvtk vezetésével; mert ha más egyénnek polgári jogot nem adunk, mint annak, ki a’ könyvet rendesen vezeti. akkor a keresetbeli qualificatiót felállítjuk; 's ha a’ m. Fö-RR. az indítványnak fő részét el nem fogják fo-