1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 126. ülés
40 ,1 f mcllynél fo^va maiglan a’ városi követ az országgyűlésen a’ polgárok képviselőjének nem tekintetett, a’ behofokrendezése-^and(j „j rendszer által megszüntetett, - a’ követ immár azok által választandik, kikel a’ polgárok közbizodalommal képviselőiknek rendeltek a’ város minden ügyeinek elintézésére, és Így a’ képviselők által megválasztott követ is emanatiája a’ polgárok közös akaratának, - mihezjárul az is: hogy nem igen látom okát, szükségét, miért ne bízathatnának meg a’ képviselők a’ követ megválasztásával azon személyek, kikre a’ polgárok a’ város anyagi és szellemi jólétét bízták, kiknek kezébe a’ polgárok minden sorsukat letevék? Gondolom, hogy a’ követválasztás nem nagyobb érdek, mint az ember egész sorsa. — A’ képviselőkre akarom bizni a’ kövelválasziását annyival is inkább mivel fel kell tennem: hogy a’ képviselők az összes polgárok színéből fognak összeálliltatni, tehát olyanokból. kik birtokra, értelmességre, műveltségre jelesbek, különbek: ’s igy birtok tekintetében szinte oily érdekükben fog lenni, mint minden polgárnak, hogy olly követ választassák, ki a’legalkalmasabb; értelmesség’s műveltség tekintetében pedig még inkább kiszemelendik azon egyént, melly a’ várost és ennek jogait, szabadságait az országgyűlésen képviselendheti; hiszem a' képviselők is mint a’ város jelesb polgárai szivükön hordják a’ város jogait, szabadalmait. — Elkerültetvén tehát a’ nagyobb veszély, ha a’ képviselők leendenek az egyedüli választók, és képviseltetvén a’ polgárok közakarata a’ képviselőkben, járulok a’ város által készült törvényjavaslathoz. — 3Iég egy észrevételt bátorkodom tenni a‘ nyilatkozat felelt: a’ megállapítandó uj rendszer szerint, különös qualificatió kívántatik meg a’ polgárosodásra, melly a’ polgárt alkalmassá teszi a’ képviselő megválasztására; ha tehát az alkalmas a’képviselőség választására, alkalmas a’követnek megválasztására is. Ez ugyan igaz, de hiszem nem azért terveztetik az: hogyne minden polgár válassza a’követet, mintha a’választásra alkalmatlan volna, hanem: hogy a’zavaroknak, ingerültségeknek súrlódásoknak eleje vétessék, mit a’józan politica javasol, és mi annyival is inkább elfogandandó, mivel a’ polgárok választási joguk, szabadságuk meg nem sértetik, melylyet az uj rendszer által a’ képviselőkben gyakorolnak. — Gr. Szapári Miklós: — A’ szőnyegen lévő tárgy hosszas tanácskozás által már annyira kimerittetelt, hogy a’ capacilatiónak többé helye nincs, de nem is azért szólalok fel, mert nem reményiem, hogy az nekem sikerülne; hanem minthogy egy részről az elöltünk fekvő kérdést igen fontosnak tekintem, más részről pedig meg vagyok arról győződve, miszerint a’ KK. és RR. szerkezetének elfogadását mint conditiót sine (pia non-t lehet tekinteni; ’s ezen okoknál fogva bátor leszek véleményemet előadni. Felfogásom szerint itt a' kétszeres választásnak egy uj neme állíttatott fel, mert mindenütt, hol a‘ kétszeres választás létezik, a’ polgárok vagy is a’ választóknak nagy tömege maga köréből jelel ki egy kisebb osztályt a’ végett, hogy ez válassza a’ követeket; itt pedig a’ követválasztási jog czéloztatik a’ képviselői testületre ruháztatni, vagy is olly testületre, melly a’ választók által ugyan egészen más czélra választatik t. i. a’ közigazgatási dolgoknak elintézésére. Megvallom, hogy én e‘ kettő közt nagy különbséget látok. Az mondatott itt, hogy a’ köznemességnél is azon példa előfordul, mivel a’köznemesek is gyakran a’ helyett, hogy személyesen résztvennének a’ választásokban, képviseltetik magokat felhatalmazolljok által, de erre nézve a’ sok különbség közt csak azon egyetlen egyet hozom fel, miszerint t. i. egészen más, ha valaki a’ már létező képviselőt felhatalmazza, hogy bizonyos jogot gyakoroljon, mint ha az előre kimondatik, hogy egy bizonyos testület minden esetre fog azon tisztben eljárni. így példaúl felteszem a’ mlfgos grófnak — mint földes urnák — egy olly directora van, kinek tehetségében bizik, és jószágainak administratióját a’ legnagyobb kiterjedésben reá bizza; de mindazáltal csak ugyan rósz néven venné a’ mltgos gróf, ha a' törvény azt mondaná, miszerint a’ földesúr mindig minden eljárásait directorára bizni tartozzék. Léteznek hasonló kétszeres választások külföldön is, példaúl Helvecziában, hol csak nem minden cantonban a’ kis tanács választja a’ nagy tanácsot, de azért nem állanak el a’ cantonok a’ kövelválaszlási jogtól, ’s azt magok viszik végbe. Francziaországban is mindazon egyének, kik a’ követeket választják, választják a’ municipalis és deparlamentalis tanácsnak egyéneit is: mert az 1831-iki törvény, melly az ottani választási viszonyokat szabályozza, ugyan azon census fizetésétől feltételezi, mind az egyik mind a’másik választási jogot; de mind az állal ezen törvény nem mondja azt: miszerint a’municipalis vagy departamentalis tanács válassza a’ követeket, hanem egyenesen válaszszák ugyan azon választók, kik a’ tanácsot választják. Ezt nem azért hozám fel, mintha igy akarnék okoskodni: mivel külföldön is igy van, azért nálunk is igy kell lenni; hanem csak azért, mivel teljes meggyőződésem az: hogy a’ felhozott nemzetek azért intézkedtek úgy, mert átlátták a’választás azon módjának, melly itt javasoltatik, káros következéseit, és annak anomáliáját. Jlondom — káros következéseit; mert az illy kétszeres választásnál a’ nepotismus a’ magányérdek, szóval: mind azon káros befolyások, miket épen elmellőzni akarunk, a’ legnagyobb mértékben fognak létezni; mondom továbbá; anomáliáját, mert én legalább legnagyobb anomáliának nézem, ha valaki political jogainak csak nem legfontosbikát minlugy mellékesen gyakoroltatja egy olly testület által, mellyet más körülmények közt és egészlen más czélra választolt. Egyet nem értek az indítványozó mltgos grófnak azon előadásában is, hogy a' követválasztás a’ nagyobb városokban, u. m. Pesten, igen hosszú ideig fog tartani, ha az directe a’ választók által eszközöltetik, mert az illy esetekben több kerületekre eloszlott választók hihelöen egy pár hónapok, vagy még hosszabb idő alatt sem lesznek képesek a" választást véghezvinni. Erre csak azt jegyzem meg: hogy Párisban, hol a’ választás 12 kerületekben történik, még is csak két — három hétig tart; ’s igy tehát nálunk, hol igen ritka esetekben legfelebb hat kerülekben törlénendik, bizonyosan még rövidebb ideig fog tartani. Még egy megjegyzésem van arra, mit Poszega megye főispánja mondott, hogy t. i. a’ polgárok még eddig nem voltak ellátva választói joggal, és csak most tanácskozunk a’ felelt, megkapják-e ezen jogot vagy sem? Én e’ részben más szempontból indulok ki, és azt tartom, hogy a’ választási jog természeti jog, mert a’ követ nem egyéb, mint küldőinek képviselője, és igy természet szerint mást nem illethet a’ választási jog, mint küldőit, kiket képvisel. És ennek következtében az én nézetem szerint nem az körül forog a’ tanácskozás: valljon megkapják-e a’ polgárok a’ választási jogot? — hanem CXXVI ülés Fő-RR. naplója Márczius 20-án 1844.
