1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844

1844 / 126. ülés

38

CXXYI ülés Fö-RR. naplója. Márczius 20-án 1844.

•ro

fogva az inditványzó gróf Zichy Ferencz urnák nézeteit osztván a’ polgári jogokra nézve, azon szerkezetet párto'lom, melly a’ városi követek munkájában a’ 78-ik szakasz alatt foglaltatik.

’ G Viczay Iléder: — A’ követ azt képviselheti csak, ki öl választja, de minthogy jövendőre a’ polgároknak, és városoknak, nem pedig csak egy testületnek követeit kívánom látni az országgyűlésen: gróf Zichy Ferencz indítványa ellen’, és a’tek. RR. szerkezete mellett szavazok.

Jlaulik György, zágrábi megyés püspök: — Fontolóra vévén mind azokat, mellyek e’ tárgy iránt a’különböző vélemények támogatására elöadaltak, én magammal egészen tisztában vagyok, ’s erős meggyőződésem, hogy a’ követválasztási jognak minden polgárokra javaslott kiterjesztése hazánkra nézve, kivált annak mostani környülállásaiban, jó sikert nem szülne, sőt minden tekintetből a’ legroszabb következéseket húzná maga után. A’ mondottakat ismételni nem fogom, csak egy szempontból akarok nebány észrevételekkel járulni a’ tanácskozáshoz. Minden tudományra, művészetre, sőt még kézművességre nézve is megkivántatik, hogy kik ezekre szánják magokat, elébb ismereteket szerezzenek, azokat tapasztalás, sőt utazások által is gyarapítsák szóval: magokat kellőleg képezzék ki. Csak a' politika tudománya, és a’ törvénythozási pálya olly szerencsés, vagy szerencsétlen, hogy arra majd csak nem minden ember feljogosítottnak tartja magát; gyakran még a’ legközszerübb polgárok közt is találtatnak, kik politicus és törvényhozási tárgyak megbirálásába bocsátkoznak, sőt azokban saját nézeteiket kétségteleneknek vélik. Midőn tehát a’követek, vagyis azon egyének választása szabályoztatik, kik a’ törvényhozásban okvetlen résztveendenek; a’ tekintetek egy föbbikének kell lenni, véleményem szerint: hogy olly szabályok alkottassanak, miszerint, a’ mennyire csak lehet, a’ legalkalmasabb férfiakra essék a’ választás; mert csak úgy lehet azoknak müködésöktől üdvös eredményeket reményleni. Már pedig én azt tartom, hogy minél nagyobb’s mivelellenebb a’ választó tömeg, annál kevésbé lehet jeles választásokat reményleni: mert először természetes, hogy a’ hol több ezer ember, mint itt javasoltatik, vészen részt a’ választásban, azoknak legnagyobb része nem is ismeri közelebbről azon személyeket, kik körül forog a‘ kérdés; másodszor: illy féle emberek nem képesek megbírálni, valljon megvannak-e és melly mértékben a’ választandó egyénekben azon elme és szivbeli tulajdonok, mellyek azokban megkívántainak? Midőn ügyvédi képességről vagyon szó, lörvénytudók, — midőn orvosi képességről, orvosi tudományokban jártas egyének, — midőn akármelly kézművességről ugyan azon mesterség nemében gyakorlott emberek ítélnek: valljon tehát valaki politikai ’s törvényhozási ügyességgel bir-e, vagy sem? csak azok ítélhetik meg kellőkép, kiknek magoknak legalább néminemű fogalmaik vannak a’ politikáról, ’s törvényhozásról mit ezer meg ezer köz polgárokról feltenni bizonyosan nem lehet. Az illy tömegek igen könnyen fognának elcsábittalni olly emberek elválasztására, kik bizonyos szabadszerii eszmékkel tudják magokat megkedveltetni, — kik ígéretekkel kecsegtetnék a’választókat, hogy ők igy és igy védelmezendik majd, sőt gyarapifandják a’polgári jusokat, a’ polgárok jólétét 's több eíTéle. De harmadszor kétségen kívül áll, hogy minél többen vesznek rész! a’ választásokban, annál tágasb tér nyittalik «’szenvedélyeknek, és súrlódásoknak. Lehetne ugyan mondani, valamint már érintetett is: hogy mind ezen hiányok a’ képviselő polgárokra is alkalmazhatók, — ’s megvallom különös bizodalmát én sem helyeztetek még az ezek által eszközlendö választásokban sem, de még is nagy különbséget látok ezek és ama számos közpolgárok közt: mert a’ képviselők előkelőbb polgárok lévén, csak könnyebben ismerhetik a’ választandó egyéneket, ’s miveltebbek lévén, csak helyesebben hozandhatnak ítéletet az illy egyének tulajdonságairól, ügyességükről, végre olly egyének lévén, kiket a’ többi polgárok bizodalma szemelt ki, ’s választott képviselőknek, lehet reményleni: hogy lelkiismeretesebben fognak eljárni tisztükben ’s nem fogják magokat olly annyira a’ szenvedélyektől elragadtatni. Mondatott tovább, hogyha alkalmatlanoknak kell ítélni a’közpolgárokat a’ követválasztásra: szinte alkalmatlanaknak kell azokat Ítélni a’ képviselők választására nézve is. De én a’ kettő közt ismét nagy különbséget látok: mert csak könnyebb egy közpolgárnak Ítéletet hozni arról, valljon ez, vagy amaz a’ képviselő hivatalra alkalmas-e? mintsem arról: valljon azon tulajdonokkal kellőkép el van-e látva, mellyek a’ törvényhozó és politicus pályán kívántainak? — Végre csak egy állításra, melly itt elöhozatott, akarok egy rövid észrevételt tenni. Az mondatott t. i., hogy azon borzasztó esetek, mellyek vármegyeinkben történni szoktak leginkább választások alkalmakor, nem a’ választók sokaságának, hanem annak lulajdonitandók, hogy az illy gyülekezetek és választások rende nincsen kellőképen szabályok által elhatározva. De én abban a’ meggyőződésben vagyok, hogy ott, hol több ezer szabad nemesi jogokkal felruházott, borral ’s más szeszes italokkal felhevitett, és a’ műveltségnek olly fokán álló emberek, mint közönségesen a’mi köznemeseink vármegyeinkben, vagy némelly városaink közpolgárai vesznek részt a’ választásokban — ott akármelly törvények, akármelly szabályok létezzenek is, a’jó rendet fenlartani, a’ kicsapongásokat, botrányokat elkerülni majd csak nem teljes lehetetlen. Mind ezeknél fogva tehát, de még inkább azon okoknál fogva, melly eket mélt. gróf Zichy Ferencz úr, és más vele egy értelemben levő mélt. urak előadtak, én ö nagysága indítványát részemről is pártolom.

Gr. Andrássy György, sürosi főispán: — E’ tárgyban némü analógiával kívánok szólani, t. i. ha köznemességünket szemügyre veszem, mióta alkotmányunk fenáll, az mind a’ tisztviselő kart, mind a’ követet választja és senki sincs, ki egyet nem értene a’ mélt. Fö-RR. közt arra nézve: hogy azon köznemes társaink gyakorlatnál Jogva is miután azon választási jog már mintegy vérükké vált, képesebbek a’ választási jog használatára, minta’ polgárok nagyobb része, mellyet azon joggal felruházni csak most kívánunk; — de kérdem: valljon azon köznemességnél találtunk-e sok független voksot? — én gyakorlatból szólok — nem! találtam; — ez által köznemes társaimat nem akarom becsmérelni; — tudom közöltök sok van, ki igazságos ésszel meg tudja bírálni a’ dolgot, és igy ámbár képesebbek, mint a’ polgárok azon követválasztási jognak használatára, még is nem épen nagy eldöntő résztvésznek a' követválasztásban. Annálfogva azt hiszem: hogy a’ képviselők által választandó követek alkalmasok ’s jobbak lesznek, mint az összes polgárság által választott követek. Én hivatalos összeköte-