1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844

1844 / 123. ülés

-CXXIII. ORSZÁGOS ÜLÉS A' M É L TÓSÁ (i 0 S F ü -KENDE K N É L Márczius Í6~án 1844 reg. 10 (irakor. Tárgy: Törvényczikk a’ kir. városokról. Jíádor ő cs. kir. fensége: — A’ tegnapi iilés végével a’ 89—ik § b) alatti pontjához jöttünk, tessék tehát az ilélőraester urnák a’ b) alatti pontot felolvasni. Ennek következtében Zarka János országbírói ilélömester olvassa a' 89—ik § b) alatti pontját. Gr. Péchy Emdnuel: — Itt a’ b) alatti pontban a’ tek. KK. és RR. azt mondják: „polgárok lehelnek, kik a’ város területén mint kézművesek, gyárosok, kereskedők bárom év óta állandóul laknak, tulajdon gyárral, műhel­lyel, ’s illetőleg kereskedési teleppel bírnak, és az általuk folytatott keresettől egyenes adót tizeinek“; — szüksé­gesnek tartok e’ tekintetben a’ mélt. Fö-RR. elibe egy olly qualiticatiot előterjeszteni, melly azon a) alatti qnaliílca— tióval, mellyet tegnap a’ inéit. Fö-RR. indítványom következtében elfogadni méltózlatlak, nemiképen arányban legyen; mert különben az következnék, hogy a’ kézművesek, gyárosok, kereskedők könnyen túlnyomóságotgya­korolhatnának a’ birtok felett, mit sem én, sem azok, kik a’ birtokban keresik a’ garantiát, nem óhajtunk. Az volna tehát véleményem, hogy a’ gyárosok és kereskedőkre nézve mondassék ki a’ törvényben: „hogy beczíinzettgyáro­sok és rendes kereskedők legyenek,“ — ezt pedig annyival inkább szükségesnek tartanám, mert már a'múlt tör­vényhozás, midőn a’ váltótörvény alkotásáról volt szó, a’ rend fentarlása tekintetéből szükségesnek tartotta elhatá­rozni, hogy a’ gyárosok beczimzeltek, a’ kereskedők pedig rendes kereskedők legyenek; de mivel ez reájok nézve súlyos és terhes kötelesség, és a’ múlt országgyűlés ezen törvényre, ha t. i. illy rninémüségek, millyet a’ (örvény kíván, nem lenne, a’ sanctiot ki nem mondotta, ezen kötelesség alól sok gyárosok és kereskedők kibújlak, és igy nemikép a’ törvény kijátszatott. Ezen törvénynek tehát kellő fentarlása tekintetéből is szükségesnek tartanám a’ jelen törvényben is megérinteni azt: hogy csak azok lehessenek polgárok, kik beczíinzett gyárosok és rendes ke­reskedők. Ez állal pótoltatnék a’ váltótörvényben levő hiánya e’ sanctionak, mert ezen általam javaslóit rendelke­zés szerint az, a’ ki nem volna beczímzett gyáros és rendes kereskedő, polgár nem lehelne, és igy kibújásoknak és kijárásoknak többé helye nem volna. — Ezen kívül az ezen b) pont alatt említett három évet soknak tartom; hanem e’ tekintetben ügy, mint a’ városi követek részéről kidolgozott szerkezetben van, egy évet kívánnék meg­­álapittatni, mert nem látom állal, hogy ha valaki mind azon qualificatiókkal el van látva, mellyet a törvény ki­mond, miért kelljen annak három évig várni? Mi a’ kézműveseket illeti: szükségesnek tartom, hogy azok rendes könyvet vezessenek, mellvböl ki lehessen tudni keresetük mennyiségét; és e’ tekintetben bátor vagyok azt javas­­lani: hogy kis városokban az illy kézművesek tartozzanak rendesen vezetett kereseti könyvükből 200, közép pi­rosokban 400, nagy városokban pedig 600 ftnyi keresetet kimutatni. Nem ragaszkodom ezen számhoz, sem pedig a’ módhoz, mert ha a’ mélt. Fö-RR. bölcsesége más számot és módot állapítana meg, abban megnyugszom, de csak azon elvet kívánnám fölállítani, mikép a’ kézművesek bizonyos keresetet mulassanak ki, és ez indítványomnak conditio sine qua non - ja. Ezt jobbnak tartom én, mint a’ tek. KK. és RR. szerkezetében érintett házbért, meit azt azonkívül, hogy igazságtalan, igen bajos meghatározni, minekutána lakhalik valaki a’ városnak kevésbbé nepes részében, és olt kevesebb házbért fizet, mint az, a’ ki a’ város népesebb részében lakik; és úgy arra nézve, ki a városnak távolabb részében laknék, és kevesebb bért fizetne, igazságtalan volna, ha ö e tekintetben polgári jo^á ból kizáratnék; de ennek meghatározása is sokkal bajosabb mint a’ keresetnek a rendezett vezeték kunjukból \a F6~ Remii Napló IV. köt. ^ Sz. kir. váro­sok rendezése.

Next

/
Thumbnails
Contents