1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 163. ülés
CLXÍII ülés Fö-RR. naplója Junius 19-én 1844. 385 izenetnek némelly pontjaira szorítom. Hog-y a’ reversálisok az 1790 t. ez. által el nem törülteltek, sőt hogy azokvaiiá. tárgyátörvényes erejükben megtartandók, azt ezen törvény alkotója II Leopold király nyilvánította a1 törvény keletke-^Tw«Hwk*' zése titán nehány hónappal november 17-én 1791 évben kiadott azon resolutiojában, melly a’ Helytartótanács ul- átmenetei, vájárt nemes Zólyom megyéhez és Breznóbánya városához intéztetett, és mellyben e következendök foglaltatnak: protestansok„Jn ordine ad recersalcs occasione mixti matrimonii de educandis in fide catholica utriusque sexus prolibus datas sacratissima sua majestas benigne decrevit: talium, cum illae lege abrogatae haud sint, vigorem ultro conser- gaRda*a "»n*»' candum esse.u Ugyanezen értelemben nemes Zabolcsmegye is értesitletett. Ezen k. k. resolutio nyomán a’ mélt. 'nete. Fö-RR előbbi válaszizenetökben kijelentették: hogy minekutána az 1790: 26 t. czikknek alkotója II Leopold király tulajdon szávaiból alkotott törvénynek értelmét voltakép tudta, ö pedig nem sokára a’ törvény származása után kir. resolutiojában a’ reversalisokat, mint a’ törvény által el nem törlőiteket és erejökben megtarlandókat, nyilván kimondotta, — ez által a’ t. KK és RR azon állítása, mintha a’ reversálisok az 1790: 26 t. ez. által eltöröltettek volna, teljesen megczáfoltatik. A’ mélt. Fö-RRnek ezen okoskodását a’ t.IÍKésRR ezen ujabbi izenetökben hiányosnak mondják, mert állításuk szerint először azon kir. resolutiora, mellyet a’ mélt. Fö-RR érdekelnek, világosan nem hivatkoznak. Ezen észrevétele a’ t. KKnak és RRnek már a‘ fenébb előadottak állal elenyésztetik; — 2-or: mert a’ mélt. Fö-RRnek ezen okoskodása a’ törvény magyarázóiénak jogait tovább terjeszti, mint azt az alkotmány fogalmával lehet egyeztetni; továbbá a" törvény nem csak a’ fejedelem, de a’ nemzetnek is tulajdona lévén, annak értelmét csak közösen lehet megalapítani. A’ t. Klv és RR ezen észrevételei a’ mélt. Fö-RR okoskodásának erejét semmikép sem gyengítik: mert habár a’ kétes értelmű törvényeknek magyarázata a’ közös törvényhozásnak jogai közé tartozik, de az kellő figyelembe veendő, hogy az 179°/j : 26 törvénynek keletkezése egészen sajátságos, és a’ többi törvények alkotása módjától egészen különbözik. Megfogják cs. kir. fenséges Föherczeg és a’ nagy mélt. Fö-RR engedni, hogy ezt az 1790-iki országgyűlési irományokból merített adatokból bebizonyíthassam, és ez által kétségtelenné legyem azt, hogy a’ mélt.Fö-RRnek épen e’ különbségen alapuló okoskodása nem csak nem hiányos, hanem helyes és alapos. Midőn valamelly törvény alkottalik: akkor ugyanazon egy tárgy iránt csak egy törvényjavaslat terjesztetik fel, t. i. az, melly iránt az országos rendek megegyeznek; és midőn a’ felterjesztés következtében kir. válasz érkezik, az azonnal eldöntő törvényezikknek nem tekintetik, hanem a’ kir. válasz ujabbi országos tanácskozások tárgya, és annak minden pontjai részletesen tárgyaltalván, törvénynyé csak az alakul, miben az országos rendek megegyeznek, és mellyhez ö felségének kegyelmes helybenhagyása hozzájárul. Ezen rendszabálytól több tekintetben különbözöleg az 1790: 26 t. ez. alkottatott. Az 1790 évben Budán összegyűlt országos rendek mindenekelőtt a’felterjesztendő kötlevél, vagyis coronationalis djploma szerkezeiének kidolgozásában működlek. Ezen kir. köllevélnek 3-ik pontjában az ágostai és helvet vallásu evangelicusok jogait a" bécsi és linczi békekötések alapján biztosítani kívánták; de az alkotandó vallásos törvénynek részletes rendeletéi iránt meg nem egyezhetvén, bárom különböző törvényjavaslatot, mellyet a’ dunai és tiszai kerületek és a’ vegyes országos választmány készítettek, — felterjesztettek. Mennyire ezen három törvényjavaslat egymástól különbözött, kiviláglik, ha csak a’ vegyesházasságokból született gyermekeknek vallásos nevelése iránti javaslatokat összehasonlítjuk. A’ dunai kerületek javaslata : „Susceptae e’ mixtis matramoniis utriusque sexus proles semper religionem patris r. catholicae sequantur, non obstantibus quibuscunque partium contrahentium instituendis nefors in contrarium conventionibusu. A’ tiszai kerületek: „Proles e mixtis matrimoniis susceptae vel suscipiendae seu mares seu foeminae fuerint, religionem patris, velut familiae capitis sequanturu. Az országos vegyes választmányé. „Proles utriusque sexus e mixtis matrimoniis susceptae vel suscipiendae sexum parentum, idest filii patris, filiae vero matris religionem sequantur, salvo contractu inter conjuges disparis religionis libere ineundo“. Illy a’ többi pontokra nézve is lényegesen különböző bárom törvényjavaslatot az országos rendek felterjesztettek azon kéréssel, hogy törvényezikképen kiadandó resolutiója által ö felsége a’vallás ügyét elintézze: „Cum coalitio sperari non possit: ne tempus trahatur, et per id inauguratio ac diploma differatur, et inter ulteriores disceptationes animi exulcerentur, partes omnes ad inter mediationem majestetis vestrae saratissimae confugiunt, orantque majestatem vestram, ut cum diversarum partium mens ex articulis tribus hic demisse acclusis, quorum unum circulus cis-et trans danubianus, alterum circulus cis-et trans tibiscanus, tertium mixta regnicolaris deputatio non quidem communibus, sed potioribus votis concinnavit, majestas vestra sacratissima statibus et ordinibus articulum, qui pro satisfactione partium accommodus videbitur, proponere, et ita altissima mediatione sua decisionem hujus negotii, animorumque consensionem adjuvare digneturu. Ezen felterjesztés következtében II. Leopold király november 7-én k. k. válaszát törvényezikképen kiadta, és annak a’ törvénybe igtalását kir. előterjesztéseinek 14 pontjában kívánta. Az országos rendek karácson hava 7-ik napján tartatott 46-ik ülésükben a’ kir. propositiókat tárgyalván, a' vallás tárgyában kiadott resolutio iránt több kérdések vitatása után abban állapodtak: „ut cum in hac collisione nec modo coalitionis spes affulgeat: tota rei gestae series suae majestati sacratissimae fine eo substernatur, quatenus liasce differentias clementer et finaliter definire dignetur, — ut taliter hac adhuc diaeta negotium religionis in articulum referri valeatEzen felterjesztés folytában újabb királyi resolutio a' vallás tárgyában 1791 évben januar lb-án kiadatott, és böjtelő havának 8-ik napján tartatott 56 országos ülésben tárgyaltatván, az iránt: valljon mi módon és melly feltételek alatt ezen kir. resolutio törvénybe igtattassék? különféle vélemények előterjesztettek. De a kir. resolutiónak részletes és pontonkinti tárgyaltatása azon oknál fogva mellöztetett el, mert — a mint az akkori országbírója, és a’ kir. személynök kijelentették — a1 kir. hatalomnak nem kevés kisebbségére volna, ha ö felsége resolutiója újabb kérdések alá vétetnék, miután az ország rendéi már megegyeztek abban, és kérték ö felségét, hogy a vallás dolgát kiadandó resolutiója által végsöképen elintézze. Ezen tekintetnél lógva a vallás tárgyában kiadott 2-ik resolutio szorul szóra a1 törvénybe iglattatott. Illy módon az 179%: 26 t. ez. keletkezvén, kétségte- Fő-Rendi Napló IV. köt. 97
