1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 163. ülés
386 CLXIIl ülés Fö-RR. naplója Junius 1 í>—én 1844. Vallás tarjryá banjelesen: a reversalisek, átmenetei, válóperek és a protestánsoknak Horvátországba befogadása iránt a' KK 2-ik izenete. len: hogy minekutána ezen törvény II. Leopold királynak mint a’ vallás ügy elintézésére országgyülésileg megkért és feljogosított arbiternek szavaiból alkottatott, — ö ennek értelmét voltakép tudta: mert „optimus interpraes verborum quisque suorum“, — következésképen az ö magyarázata authenticus és törvényes erővel és eldöntő tekintettel bir. Ennekokaért tagadbatlan az: hogy a’ reversalisok az 179°/, : 26 t. ez. által el nem töröltettek, mivel maga a’ törvényalkotója kiadott resoluliojában azokat törvényes erőben meglartandóknak nyilvánította. A’ mélt. FŐ-RRnek tehát a’ vallásos törvénynek sajátságos és a’ többi törvények alkotásáról különböző keletkezésén és a’ törvényalkotónak authenticus és eldöntő magyarázatán alapult okoskodása helyes és alapos. Nem is terjeszti az a’ törvény magyarázatának jogait tovább, mint azt az alkotmány fogalmával lehetne egyeztetni; és azok, a’ mellyeket a’ t. KK és RR a’ mélt. Fö-RR okoskodásából következtetnek, abban épen nem foglaltatnak: mert a’ mélt. Fö-RR hivatkozván az országgyülésileg megkért és feljogosított arbiternek a’ vallásos törvénynek, — melly a’ törvények alkotása módjától több tekintetben különbözöleg alkottatott, — magyarázatára, a’közös törvény hozásnak ama törvények magyarázatát érdeklő alkotmányos jogát nem veszélyezteti. Az mondatott ugyan múlt alkalommal, hogy II. Leopold király mint a’ 26-ik törvénynek alkotója nem akarta a’ reversalisokat törvényesíteni , mert az akkori országos vegyes választmány által elébe terjeszteti törvényjavaslatot el nem fogadta ; de erre az a’ megjeayzésem, hogy II. Leopold király nem azért nem fogadta el az országos vegyes választmány által elibe terjesztett javaslatot, mintha a’ reversalisokat törvényesíteni nem akarta volna, hanem azt azon okból nem tette, mert az országos vegyes választmánynak javaslatát elfogadván, a’catholicus szülék leltek volna feljogosítva, hogy szabad szerződés utján gyermekeiket más vallásban is mint catholicus religioban nevelhessék. Erre a’ catholicus szüléket II. Leopold király felhatalmazni nem akarta. Ezeknek előterjesztése után kétségtelen: hogy a’ reversalisok érvényessége és törvényessége iránti azon legfelsőbb határozatot, melly II. Leopold királynak, mint az országgyülésileg megkért és feljogosított arbiternek resolutiójában foglaltatik, — a' vallásos törvény egyoldalú magyarázatának tekinteni nem lehet, — annál kevesbbé: mert az említett 1 79°/| • 2(3 t. ez. 15 szakasza engedőleges rendeletének ugyanazon értelmet több évtizedeken át maguk a’ törvényhatóságok is tulajdonítottak, és a’ reversalisoknak törvényes erejűkben fentartása iránt kiadott legfelsőbb rendeleleket minden ellenvetés nélkül végrehajtották, és a’ vallásos törvénynek érintett magyarázata csak a* legújabb időkben vételeit kétségbe és ostromoltatolt. Ila már feltéve, de meg nem engedve, az érintett 26 t. ez. 15 §-ának értelme egy alkotandó uj törvény által lenne eldöntendő, — még ezen esetben a’ reversalisok a" múltra nézve törvényes erejükben megtartandók: mert a’ törvénynek visszaható ereje nem lehet. Ezen és már a’ múlt alkalommal előadott okoknál fogva, mellyeket ismételni nem akarok, a’ t. KK és RR véleményéhez nem járulhatván, a’ reversalisokat a’ múltra nézve törvényes erőben és teljes épségben fentartatni kívánom. Kiss Pál, magyar tengermelléki kormányzó: — Bár rövid kívánnék lenni, érzem mégis, hogy a’ nélkül igénytelen véleményemet ki nem jelenthetem, hogy azokra, mellyek már e’ szövevényes tárgyban mondattak, vissza ne menjek. A’ midőn e’ tárgy a’ múlt alkalommal tárgyaltatott, kijelentettem, hogy én a’ t. RR javaslatához olly alakban, mint az téve volt, hogy t. i. azeddigi reversalisok, mint az 1791: 26 törvénybe ütközők , eltöröltessenek, részemről nem járulhatok; és nem járulhattam ezen javaslathoz azért: mert én a’ reversasalisoknak az 1791: 26. t. czikkben világos nyomát nem látom, és igy sem azt, hogy azok azon türvényezikkbe ütköznek, sem pedig azt, hogy ezen törvényben gyökereznének, részemről egyáltalában nem láthatom. Indítványom akkori időben az volt, hogy a‘ reversalisok ugyan törvény által el ne töriiltessenék; hanem én részemről azokat privát szerződéseknek tekintve, valamint minden egyezkedés és rendelkezés, ha a’ két eredetileg egyező fél annak megszüntetésében megnyugszik, a’ reversalisok ereje és kötelezése is a’ két házastárs hozzájárultával és közösakaratával szüntessék meg: és ezen vélemény melleit vagyok ma is. Véleményem szerint azon kérdés: a’ reversalisok status vagy egyház iránti kötelezések-e, avvagy privát szerződések? és valljon e’ méltóságos főrendi tábla a’gyermekek nevelése iránti intézkedéseket egyáltalában a’ szüléknek természeti jogai közé sorozzák-e? meggyőződésem szerint a’reversalisok nem status, vagy egyház iránti kötelezések: mert kinek javára adatnak ki ezen reversalisok? azt vélem az egyik házasulandó fél adta azt a’ másik házasulandónak. Azért, hogy ezen szerződések az egyházi személyek előtt adattak, arra, hogy az egyházi férfiúnak kezébe adatlak át, — egyáltalában következtetésre okot nem szolgáltathat: mert hisz számtalan privát szerződések tétetnek törvényes bizonyság előtt, és valljon keletkezik-e azért a törvényes bizonyságnak abbeli joga, hogy az illy szerződéseknek meg— vagy meg-nem-változását követelhesse? A második kérdés az: valljon privát szerződéseknek tekintessenek-e a’ reversalisok? A’ mint a’ dolog eddig állott, véleményem szerint igen is egészen azon categoriába sorozandók. És bizonyosan a1 két félnek meggyezése által az elöbbeni szerződés meg is változtathatik. Ebbéli véleményemben megvagyok erősítve az ujabbi k. k. leirat által, melly jövőre nézve is ollyatén rendelkezést enged meg; mert bátor vagyok kérdeni: mi fogna történni, hogy ha mi jövőre nézve a’ szüléknek abbeli jogát megengednék, a’ múltra nézve pedig az előbbi egyezkedés megmaradását meg nem engednök? A’ 3-ik az: hogy ha valljon a’ szülék természeti jogai közé sorozzuk-e a’ gyermekek nevelése iránti intézkedési? úgy vélem, hogy, a’ mint a’ dolog mainapon áll, ezen kérdés affirmativ megoldására a’ mélt. lő-RRnek nagyobb része igen is hajlandó lesz. Én őszintén megvallom, hogy a’ múlt országgyűlés alkalmával én voltam egyike azoknak, kik szinte ezen vezéreszme által vezéreltettek és nem voksoltam akkoron a’ reservalisoknak múltra nézvei megszüntetésére; de ha az érintett kérdéses k.k. leiratnak rendelele elfogadtalik. ha a’szüléknek jövőre nézve hatalmukban lesz az elöbbeni intézkedést megváltoztatni, miután a’törvényhozás a’családélel minden egyes eseteire úgy sem rendelkezhetik: a’ házi nyugalom tekintetéből a’szüléknek tehetségét egyes esetekre se ki nem terjeszthetjük, se meg nem szoríthatjuk. Továbbá az mondatik, hogy a’törvénynek visszaható erőt adni nem lehet; ezen ellenvetést mélyen tisztelem. Én törvényt nem ismerek, melly világosan e’tárgyban vagy megállapítva, vagy eltörülve
