1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 157. ülés
CLVII ülés Fö-RR naplója Junius 8-án 1844. 370 vényjavaslatban a' t. KK és RR magukról nem szólnak, csak a’ Fő-RRnek és országgyűlési elnök jogait korlá- Orsiágos vétózzák, mindjárt az 1: §-ban mondván: „az országos választmányokhoz a’ főrendi táblától küldendő rendesés la’l"i""’)ok # czenluli összehelyeltes tagok istt ’s*Vt. — Tehát mikint küldik a t. RR tulajdon tagjaikat a’ választmányokhoz? mit jelent g' alakítása iránt szócska „isa? Eddig a’ t. RRnél úgy mint nálunk az elnök nevezte ki a’választmányi tagokat. Három országgyűlés'wrlán" java” óta pedig ezen régi szokás tettlegesen változtatott, és a’ titkos szavazás — törvény nélkül — behozatott. Nem lalatevén magukról a’ törvényben említést, csak a’ szócskát „isu csúsztatván be, kettőt nyernek; 1-ör: hogy erötetett törvény és szokás elleni eljárásuk törvényesittetik, és 2-or: hogy a’t. RR törvény rendeletén kívül lévén, szabadakaratuk szerint eziránt ismét nj meg uj változásokat tehetnek, mig az alatt a’ Fö-RR kezei törvény által kötve vannak. — Továbbá az egész országgyűlés által választott elnököt eddigi jógától minden ok-adás nélkül megfosztják. Csekély vélekedésem szerint olly részletes megfosztást nem lehet megengedni, mert úgy lassankint a’ jó rend fentartásának kárával több illyféle jogaitól fosztathatnék meg. Hanem ha a’ törvényhozás minden elnöki jogokat összefoglalva vizsgáland meg: akkor erről is lehet szó, szem előtt tartván, hogy az elnök a’jó rendnek ’s az egyes pártok mozgalmai szabadságának fentartója. — Csekély vélekedésem szerint e’ kérdés más még fontosabb alkotmányi kérdésekkel összekötve lévén, a’ törvényjavaslatot egyáltalán vissza kellene küldeni. — Volnának ugyan a’ nyilvánosságról és arról, hogy a’ törvény nem határozhatja meg előre mind azt, mi itt kívántatik, valamint arról is, hogy a’törvény tökéletlen, mert csak azon választmányokról szól, mellyek az országgyűlés idején kívül tartatnak, kihagyván azokat, mellyek az országgyűlés alatt küldetnek ki — még több észrevételeim; de azokat most előadni időveszteségnek tartom, ’s röviden gróf Széchen Antal indítványához járulok. B. Eölcös József:— Itt más alkalommal cs. kir. Fenséged kinyilatkoztatni méltóztatott, mennyire czélszerünek tartja a’tárgyak tárgyalása könnyítésére nézve, ha mellőzve az általános discussiókat, olly tárgyakra, mellyek több pontokra oszolnak, azonnal az egyesekre nézve adatnak elő a’ mélt. főrendi tábla egyes tagjainak nézetei. Azon állításnak valóságát soha inkább annyira nem éreztem, mint a’jelen pillanatban, hol a’ tanácskozás — noha már most majdnem két óráig folytattatik, — mégis egy cseppet sem halad. Ez felfogásom szerint annak tulajdonítható, hogy az indítvány általánosságban tétetett, és nem egyes pontokra nézve. Eddig azon pontokra nézve, mellyekröl tanácskozunk, a’ mélt. Fö-RR közt jóformán különbség nincs: mert a’ mélt. Fö-RR közt nincs egy, ki ál ne látná, hogy az országos választmányok elrendezése igen fontos és kívánatos; a’ mélt. Fö-RR közt nincs egy, ki azt állíthatná, hogy az országos választmányoknak jelen elrendezése a’ lehető legczélszerübb; a’ mélt. Fö-RR közt nincs egy, ki mondhatná, hogy a’ RR által javaslóit törvényjavaslatnak minden pontja rósz; — a’ inéit. Fö-RR közt nincs egy, ki mondhatná, hogy a’ KK és RR javaslatának minden pontja jó. lía tehát olly módon, olly általánosságban , mint eddig, folytattatik ezentúl is a’ tanácskozás, a’ kérdés soha tisztába jöni nem fog. Vegyék fel a’ mélt. Fö-RR egyenkint az egyes pontokat, és nyilatkoztassák ki az első pontra nézve: elkivánják-e azt fogadni, vagy más ponttal kívánják kipótolni?; nyilatkoztassák ki a" 2-dikra és igy folyvást a’ 3-dikrabármelly röviden véleményüket, és teljes meggyőződésem szerint sokkal könnyebben fogunk czélhoz jutni, mint illy általános tanácskozás által, mellyben jóformán egész gondolatát senki sem mondhatja ki: mert azt hiszem, hogy maga az indítványozó gróf ur is az itt foglalt pontok közt alkalmasint fog egyet kettőt találni, melly meggyőződésével tökéletesen megegyezik. Nádor ö cs. kir. fensége. — Meg kell jegyeznem az előttem szólott urnák előadására, miszerint azon előterjesztés tétetett gróf Széchen Antal ur által, hogy ezen egész előttünk levő tárgy utasittassék az országgyűlés elrendezésére, és igy midőn azon kérdés tétetik: valljon ezen tárgy az országgyűlés elrendezésére halasztassék-e el vagy ne? igen természetes, hogy a’ közlött javaslatnak szakaszonkinti tárgyalásába ereszkedni nem lehet; mert ha azt találják a’ mélt. Fö-RR, hogy ezen tárgy annyira összefüggésben van az országgyűlés elrendezésével, hogy abban határozni különben nem lehet, mint ha in conplexuaz országgyűlés rendezése is felvétetik, nem szükséges a’ törvényjavaslat részleteibe ereszkedni. B. Eölcös József: — Engedelmet kérek, ha gróf Széchen Antal ur indítványát úgy értettem volna, mint azt magyarázni méltóztatott, kétségkívül azokat, miket utoljára mondék, nem hoztam volna fel; de nem vellem ki azt, hogy a’ gróf ezen tárgyat az országgyűlés elrendezésére kívánta utasittatni, azért felszólítom a’ mélt. grófot, hogy e’ részben felvilágosítást adni méltóztassék. Gr. Széchen Antal: — Kélségen kívül ö cs. kir. Föherczegségének előadása annak tulajdonítandó, hogy bár indítványom attól, mit ö Fensége kijelentett, némileg eltér, ahhoz mégis sok más tekintetben közel áll, és ugyan is nem akarom átalánosan azon elvet kimondatni, hogy minden hasonló kérdések csak az országgyűlés általános elrendezésekor tárgyalhatok, de egyenesen e’jelen tárgyra szoritkozólag annak más általam részletesen kijelelt kérdésekkeli összefüggését említettem, kijelentvén egyszersmind: hogy én a’ t.KKésRR állal említett szükséget át nem láthatom. Eredménye indítványomnak tehát ö cs. kir. Föherczegsége kijelentéséhez közel áll, de a motivatio különböző. — Ali báró Eötvös József ur indítványát illeti, miután azon általános nézetből indultam ki, hogy az országos választamányok kiküldetése módjának megváltoztatása nem szükséges, miután kimutatni iparkodtam, hogy a t. KK és RR által megpenditelt indítvány más kérdésekkel áll kapcsolatban : természetes, hogy az egyes részletek vitatását feleslegesnek tartom; de azt nem ellenzem, meg lévén győződve: hogy épen az egyes szakaszok vitatása szolgáland állításaimnak bebizoniytásaúl! — Gr. Pálffy József: — Bocsánatot kérek, hogy még egyszer felszólalok, de kénytelen vagyok azt tenni, mert előadásom félrenaagyaráztalott. Alidon az iránt jelentőm ki véleményemet, hogy sajnosán esik nekem a dologhoz szólani, midőn egyedül okokkal és nem egyszersmind számmal küzdőm, semmikép nem nyilatkoztam úgy, mintha ö Fenségének mélyen tisztelt elnökünknek, vagy bár kinek másnak, hibául tulajdonítottam volna, hogy most ezen 95 *
