1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844

1844 / 157. ülés

378

CLVII ülés Fö-RR. naplója Junius 8-án 1844.

o sz 0< vá-szerint igen sokban felvilágosítani, módosítani és bővítenie kell. Minél fogva ugy hiszem, hogy a’ mostani időben lasziiniinyok cz(;]szcrfl|)i) |ia az országos választmányok inkább országgyűlés alatt, mint sem országgyűlés után működnek (TetaUkilá^ir^szés), miután látjuk, hogy az igen derék, tekintélyes és a’közvélemény szerint emelt és bizodalom nevezte férfiakból ulrv'ényjavas- alakult országos választmányokban készített munkálatok sem felelnek meg egészen a’ czélnak.

lata. ß ifögjfg Imre: __ A’ KK és RR állal élénkbe terjesztett törvényjavaslatban különösen három pont van,

inelly megemlítést érdemel. Az első az: hogy a’ kiküldendö országos választmányok csak egyharmada álljon főrendi tagokból. A’ mi ezen pontot illeti: noha többnyire nem akarok azon, mint mélt. gróf Pállfy József méltóztatot magát kifejezni, elavult bűnbe esni, hogy mindent az országgyűlés coordinátiójára halaszszak, kénytelen vagyok mindazállal ez alkalommal némileg e’ bűnbe esni, annyiban t. i., a’ mennyiben attól tartok, hogy ha itt az országos választmányokra nézve, mellyek az országgyűlésnek kifolyásai, állapittalik meg ezen arány, ezen arány egyszersmind minden más viszonyokra nézve megállapítva leszen, mellyek a’ Fö-RR és a’ KK és RR közt léteznek. _ A’ mi a’ második pontot illeti, melly figyelmünket felhívja, hogy t. i. ezentúl a’ Fö-RR részéről kiküldendö tagok is titkos voks állal választassanak : én erre nézve is a’ régi szokásnál kívánnék megmaradni, ’s ugy vélem, jobban nem intézkedhetünk, mint sem ha továbbra is a’ depulationális tagok választását cs. kir. Fenséged bölcs tapintatára bízzuk. — A’ mi a’ 3-ik pontot illeti: hogy a’ választmányi ülések nyilvánossággal tarlassanak,

én, minekutána a’ választmányban eleve munkálatok történnek, a’ nyilvánosságot itt nem pártolhatom, ’s arra, mit mélt. gróf FálíTy József felhozott: hogy a’ nyilvánosság már a’ most, t. i. az adó tárgyában összeülő deputat i o jv' i 1 is létezik, csak azt bátorkodom megjegyezni: hogy a’ mint én értesítve vagyok, ez nem egészen igy áll, mert az ülések csak az országgyűlési tagokra, ’s igy nem minden emberre nézve nyilvánosak. Mind ezen okoknál fogva tökéletesen pártolom gróf Széchen Antal indítványát.

Nádor ö cs. kir. fensége: — Annak következtében, mit az előttem szólott ur előhozott, kénytelen vagyok megjegyezni, hogy ámbár igen nagyon tisztelem azon bizodalmát, mellyel a’ mélt. Fö-RR irántam viseltetnek, de ez nem terjedhet annyira, hogy midőn jövőre kívánunk intézkedést tenni, ezen tekintetből bár ki is a’ mélt. Fö-RR közöl véleményét visszatartsa. így tehát felszólítom a’ mélt. Fö-RR-et, hogy ezen tárgy tárgyalásában ne személyemre tekintsenek, hanem arra, mit a’ haza közjava megkíván.

Gr. Széchen Antal: — Csekély indítványom, mellyet a’ tanácskozás kezdetén a’ mélt. Fö-RR elébe adni bátorkodtam, több elöltem szóló m. urak által megtámadfatván, ugy látom, hogy az nem egészen helyesen fogatott fel, ’s ennél fogva kötelesnek érzem magamat minden félreértés elhárítására egyenesen arra hivatkozni: hogy én, midőn a’ t. KK és RR véleményének el nem fogadását indítványoztam, egyenesen kijelentettem, hogy bár áltáljában illy tárgyakat az országgyűlésnek általános elrendezésére halasztani nem akarom, mégis azon kérdést tévén fel magamnak: a’ jelen esetben a’t. KKésRR által indítványozott változások nem állnak-e összefüggésben egyes más elölegesen eldöntendő kérdésekkel ? ezen szempontból kiindulva—a’ t. KK és RR nézetének pártolását helytelennek tartottam annyival inkább, mert a’ l. KK és RR ezen indítványozott változásnak szükségét abban találják, hogy az országos választmányok e’ tekintetben az ország várakozásának és fontos feladásaiknak megfelelhessenek; én pedig ugy vélekedem, hogy az országos választmányok feladásuknak és hivatásuknak a’ mostani elrendezés mellett is annyira megfelelnek, a’ mennyire országos választmányok annak megfelelhetnek. — Gróf Pálífy József azt monda okoskodásomra, hogy az országgyűlésnek általános elrendezése egy elavult indok, és ollyannal ö élni nem akar; ezt rósz néven egyáltaljában nem veszem; de épen azért engedje a’ mélt. ur, hogy részemről is a’ czáfolat olly módját, midőn részletesen előadott okok általános ellenvetéssel és olly dolgok czáfolattnak, millyek nem is mondattak — hogy illy czáfolati módot szinte elavult argumentationak tartsam, ’s részemről kijelentsem: hogy én illyen argumentatiokkal elöállani szinte nem akarnék. Miután mindazállal megpendittetelt azon országos választmány, melly jelenleg az adó tárgyában működik, és mélt. gróf PálíTy József úr azt nyilatkoztatta, hogy abba a’ nyilvánosság be van hozva, a’ mélt. Fö-RR értesítésére — miután nekem is szerencsém van azon választmányban résztvenni — kijelentem, ’s biztossá tehetem a’ mélf. Fö-RRet, ezen kérdés iránt a’tanácskozás folyván, az országos választmány többsége épen ellenkezőleg határozta el a’ dolgot, és azt nemlegesen döntötte el. Mi azon nehézséget illeti, hogy ha ezen kérdés a’ többség által nem nemlegesen, hanem igenlegesen döntetik el, az országos választmánynak elnöke perplexitásba jött volna: ezt át nem láthatom; mert azt tartom, hogy addig, inig uj törvényes intézkedés nincsen, a’ régi törvényes szokásnak kell fenmaradnia, mit maguk a’ t. KK és RR azáltal, hogy törvényhozás útjára utasították az országos választmányok elrendezését, önkint elismertek. Azt hiszem tehát, midőn a’ mélt. Fö-RR a’ t. KKnak és RR- nek azt jelentik ki: hogy e’ tekintetben a’ mostani gyakorlathoz ragaszkodnak, nem hagyják e’ kérdést elintézetlenül, hanem annál maradnak, mi mellett az országos választmányok századok alatt üdvös sükerrel működlek.

B. Hédi Imre: — 3Iindcn országban, melly, mint a’ magyar, régi alkotmánynyal dicsekszik, nemcsak nem tanácsos, de ugy szólván lehetlen az egész országgyűlési rendszert ugy, mint az más országokban az ajándékozott vagy rögtönzött constituliókkal történt, egy törvény által egész kiterjedésben ’s egy alkalommal meghatározni. A’ javítások csak részletesen történhetnek. De itt is látok határokat, mellyeken túllépni nem szabad. A’ jelen törvényjavaslat is egy olly részletes változás, mint a’ városi szavazat jog kérdése, melly most a’ két táblán tárgyal— tátik. Az utolsó csak az alsó táblát és ennek viszonyait illeti; az első pedig a’ két tábla között, mellyek egymástól tökéletesen függetlenek és egyenlők, egy uj ismeretlen arányt hoz létre. Itt csak óvakodva lehet megjegyezni: a’ KK és RR kívánják, hogy a’ választmányokhoz a Fö-RR csak egy harmadrészben járuljanak. Ha a’ két tábla csak a’jelen kérdésben jöne össze közös tanácskozás végett, nem ellenzeném ez ügy tárgyal tatását; de minthogy jövendőre ezen uj arány többi viszonyainkra is alkalmaztathatnék, például, a’ koronaőr választásában: az ezen arány iránti fontos kérdés itt a’ választmányokrúli törvényben mellékesen el nem döntethetik. — Az átküldött tör-