1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844

1844 / 157. ülés

CLVII ülés Kő-RR. naplója Junius 8-án 1844.

országos választmányi testületnek azon joga lehetne, hogy olly törvényi vagy országgyűlési határozatot, melly ed~Or«»goi vádio- fenállott, a’ többség által behozatott uj gyakorlat által megszüntethesse. lasumányok

o 7 ° ° ^ ^ ezcntuli össze-Gr. Pál/fy József: — Sajnosán szólok a’ dologhoz, miután itt nem számmal, hanem egyedül okokkal küzd-alakilasa iran hetünk, és sajnosán látom ezen székeket üresen, mert elvbarátim jobban szerelnek mulatni, mint dolgozni. ’S igy lürvéüyj.v«!-' miután okokkal kell küzdenem, átmegyek azon okokra, mellyeket az indítványozó gróf itt előhozott. Nem fogom la,a egyes pontokra nézve nézetemet előadni, mert addig a’ törvényjavaslat egyes pontjairól szó nem lehet, mig határozat nem leend: valljon a’ m. főrendi tábla kiván-e ezen tárgynak tárgyalásába bocsátkozni vagy sem? — mert gr.

Széchen Antal azon indítványt tette, hogy ezen tárgynak felvétele halasztassék el, ’s igy mig ez indítvány el nem döntetett, a’javaslat egyes pontjaira nézve nézeteimet elő nem adom. Azt rnondá az indítványozó gróf nr, hogy mindenekelőtt tekintetbe veszi* hogy az milly kérdésekkel van összekötetésben?; a’jelen országos választmányok elrendezése tárgyával látja összekötetésben, ’s igy ezen nézetből kiindulva a’ tárgyat elhalasztatni kívánja. Ezen okokat — bocsánatot kérek — elavultaknak találom, és azon bűnbaknak nézem, mellyre szoktak a’ m. Fö-RR — midőn valamelly tárgyat elhalasztani kívánnak — mindent hárítani. A’mostani eset ugyanezt mutatja; mert ha ez okul szolgálhatna az elhalasztásra, akkor addig más tárgyak felvételébe sem bocsátkozhatnak a’ mélt. Fö-RR, mert én nem ismerek tárgyat, melly a’ rendezéssel szoros összekötetésben nem volna. Én azt hiszem, hogy szükséges az országos választmányok elrendézését felvenni, miután maguk a’ mélt. Fö-RR is kénytelenek az országos választmány kiküldésének szükségét átlátni, sőt miután látják, hogy nemcsak országos választmányok küldetnek ki, hanem még ezen tábla részéről is különösen a’ tegnapi ütésből küldetett ki egy választmány. Ha már kérdem: az országos választmányok nem fognak elrendeztetni ? ezek alkalmasint úgy fognak eljárni, mint eddig, — már pedig nézzük mit dolgoznak az országos választmányok? az egyik itt a’ másik amott alválaszlmányra bízza a’ munkálatnak kidolgozását. így példaűl az adó kérdésében kinevezett országos választmány szinte ezt tette, és azon alválasztmánynak elnöke, melly a’ szükség kimutatásának kidolgozásával van megbízva, egy egész hónapra elhalasztotta az ülésnek tartását. — Ur Isten! ha az országos választmányok ekkint fognak eljárni, és ezentúl sem fogjuk azokat előre elrendezni, nem tudom mikint fognak czélt érni. Egyébiránt elhatároztatott, hogy a’törvények rendelését, vagy a’ szokást nem lehet rögtön változtatni, erről szó nem volt. A’ lek. RR egy uj törvényjavaslatot terjesztettek elő, és úgy vélem, hogy a’ dolognak természete azt hozza magával, hogy ha a’ törvényhozás uj törvényt akar hozni a’ törvényjavaslat is terjesztessék ide, — igy példaúl, hogy az elnök ne nevezze ki a’ tagokat, hogy a’ tollvivö ne neveztetnék ki, hanem választassák; ez ollyasmi, mit a’ I. RR törvényhozás utján változtatni, és kivívni akarnak: és igy nem változtatják meg rögtön és tettleg az eddig divatozott gyakorlatot. Egyébiránt arra, mit ö cs. kir. Föherczegsége mélyen tisztelt elnökünk előhozni méltóztatott, I. i. hogy az országos választmányok az eddigi gyakorlatot nem változtatják, épen az ellenkezőt merem állítani, és példaúl felhozni, hogy épen a’ közszükségek tárgyában kinevezett országos választmányban nyilvánosság létezik, és e’ részben hivatkozom azon választmánynak tagjaira. így miután a’ nyilvánosság itt is behozatott, jele annak, hogy szükség van törvényre, melly az országos választmányokat elrendezze, de a’ méltányosság is kívánja, hogy a’ t. RR által a’ mélt. Fö-RR elibe terjesztett törvényjavaslatra vagy azt mondjuk: hogy jó vagy rósz, de mindenesetre hogy annak tárgyalásába bocsátkozzunk. Azt pedig, hogy ezen törvényjavaslatot fel nem veszszük, azért, mert az országgyűlés elrendezéséhez tartozik, a’ józan Iogicával és következetességgel megegyeztetni nem tudom, mert a’ dolog természete azt hozza magával, hogy a’ mélt. Fö-RR egyes pontok tárgyalásába bocsátkozzanak; és ha nem tetszik a’ t. RR által előterjesztett törvényjavaslat, mondják a’ mélt. Fö-RR, hogy uj törvényjavaslatot terjesszenek ide, — hanem azt mondani, hogy az országgyűlés elrendezésére tartozván, halasztassék el, mint elébb is mondám, olly elavult indok, mellyel én legalább soha nem élnék.

Nádor ö cs. kir. fensége: — Kénytelen vagyok megjegyzést tenni arra, mit az előttem szólott gróf ur tegnap és már ma ismételve előadott, midőn arra czélzolt, hogy a’ tanácskozási tagok egy részről nem annyi számmal lévén jelen, nehéz küzdeniük: kénytelen vagyok meg jegyezni, hogy épen azon részéről volt kijelentve azon kívánság, hogy azon tárgyak, mellyek a’ t. RR által hozzánk álküldettek, minél előbb vétessenek fel, — én tehát most, midőn erre ezen időt alkalmasnak lenni találom, csak ezen kívánságot teljesítem, és igy nem az én hibám, hogy azon tagok jelen nincsenek. Mi azt illeti, mit az előttem szólott a’ közszükség tárgyában kinevezett országos választmányról mondott, úgy vélem, hogy fökint fontos tárgyakban gyakran országos választmányok nem működhetnek máskép, mintha alválasztmányokra oszolnak fel: mert kisebb számmal könnyebb valamelly tárgyban kimerilöleg dolgozni, mint nagyobb számmal; melly alválasztmányok által készített munkálatok azután in pleno vételnek tanácskozás alá. És igy a’ közszükség tárgyában kinevezett országos választmány ezen ösvényt követve, vélekedésem szerint igen czélszerüen cselekedett, és e’ részben ellene nehézség nem támasztathat!«. Hallottam elöhozatni, hogy mikint történhetik a’ mostani időkben az, hogy az országgyűlés után munkálódó országos választmányok mind a’ melleit, hogy jeles és kitűnő tagokból állanak, és helyes munkálatokat készítenek, azon munkálatok mégis kívánt sikert nem aratnak. Ennek okát az eszmék gyors kifejlődésében találom, melly a’ mostani időkben naSy°bb előmenetelt tett, mint a’ régibb korban. És ha viszsza tekintek azon időkre, midőn először szerencsém volt az országgyűlésnek elnöke lenni, úgy láttam, hogy igen lassan fejlődtek ki az eszmék, és egy évtized tölt el, mig az eszmék csak valamennyire is kifejlődhettek. Most azonban valamint a’ közéletben az ipar mezején és egyebekben: úgy a’ politicus életben tapasztaljuk az eszméknek igen gyors kifejlődését; és igy ha az országgyűlés által egy országos választmány kiküldetik, az országos választmány az öt kiküldendö országgyűlés eszméje után indulván, annak utasítása szerint készíti el munkálatát. Azonban, mig a’ közelebbi országgyűlés összejö, az eszmék az országban máskép fejlődnek. Az újabb törvényhozásnak azon munkálatot az újabb kor szellemében és igényei

Fő-Rendi Napló IV. köt. 95

4 ^ i