1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844

1844 / 157. ülés

374

CLVII ülés Fő-RR. naplója Junius 8-án 1844.

Országos vá-két tábla közötti közjogi viszony iránti következéseket szülő megállapodásokban megegyezünk; vagy azon inlézlasztmányok mcllyek itt történnek, a’ számra nézve minden esetre önkényen alapulván, joggal az mondalhalik: „stat

XkiíLaTrántpr0 ratione voluntas“: miután tehát egy részről mellékesen ezen kérdést eldönteni nem akarhatom, de más rész“Äiröl az önkénjt elzárni kívánom, nem látom szükségét annak, mit a’ t. KK és RR indítványoznak, - annyival lala- kevesebbé: mert az országos válaszmány nem lévén más, mint kifolyása az országgyűlési testületnek, már a’ dolog szabályos logicája szerint következik hogy az országos választmányok feladatuknak csak addig felelhetnek meg, mig azon országgyűlési egyes testületnek typusát viselik, mellyek által kiküldetnek. Ha pedig tekintetbe vesszük az országos választmányok összealakitását: meg fogunk győződni, hogy azon tagokra nézve, kiket a’ KK és RR kiküldenek, mint szintén a’ mélt. Fö-RR állal kiküldettek, még is mindig azon választási módnak typusát viselik, melly mind a’ két táblánál létezik. A’ t. KK és RR hivatkoznak az előttünk levő izenelben arra. hogy az országos választmányok elrendezése szükséges, hogy azok az ország várakozásának, és fontos feladásuknak megfelelhessenek. Nem tagadom, hogy — részemről legalább — az országgyűlésen kívül munkálódó országos választmányok rendszerének nagy barátja nem vagyok, nem mintha nem méltányolnám azon igen jeles munkálatokat, mcllyek hazánk legkitűnőbb férfiai és tekintélyei állal országos választmányokban készíttettek, de épen midőn olly jeles előkészületeknek is olly kevés sikerét látom, keblemben kétség támad: nem létezik-e az országos választmányok rendszerében némileg azon ok, melly az eredményt veszélyezteti ?Mindazáltal, ha igy állana is a’ dolog, annak okát nem az országos választmányok kiküldése módjában, hanem leginkább abban keresem, hogy az országgyűlésen kívül munkálódó országos választmányok rendszerint azon két momentumot, mellynek minden törvényhozásnál egyesülni kell, t. i. a’ lelkesedés és meggyőződés szülte első eszmének megállapodását, és a’ hoszasabb megérlelés és vitatkozás által kivitt alkalmazást egymástól elválasztják, sok tekintetben a’ hoszasabb vitatkozások eredményét akkor közölhetik egyedül az ország rendéivel, mikor a’ lelkesedés némileg kihűlt, 's más tárgyak foglalják el a’ közönség figyelmét, más tárgyakra irányozta az országgyűlés munkálődását! Ezen nehézségen a’ t. KK és RR indítványa egy általában segíteni nem fog; mert ha az országos választmánynak némileg káros oldala lehet, ezt csak a’ fennemlitett okokban keresem, és igy annak megszüntetéséi attól nem várhatom mit a’ t. KK és RR előadnak,hanem más körülményektől és intézkedésektől látom föltételezve. Részemről tehát a1 t. KK és RR izenetéhez, és kívánságához nem járulhatván, a’ KK és RRnek a’ mélt. Fö-RR részéről visszaizenlelni kívánom: hogy ámbár a’ mélt. Fő-RR minden hasonló kérdéseket átaljában az országgyűlés elrendezésére elhalasztani nem kívánnak, meg lévén mindazonáltal győződve, hogy az országos választmányok kiküldetési módja a’ két táblán létező kiküldetési módok typusának híven megfelel — a’ t. KK és RR által indítványozott változások pedig fontos közjogi kérdésekbe és a’ két tábla egymásiránti viszonyainak eldöntésébe vágván — a’ tekintetes KK és RR kívánságához annyival kevésbbé járulhatnak: mert a’ mélt. Fö-RR az országos választmányoknak jelenlegi elrendezésében azok munkálódásának üdvös és hasznos sikerét veszélyeztetve egyáltaljában nem látják, és igy azoknak mostani törvényes gyakorlat szentetesitett elrendezésében tovább is megnyugosznak! —

B. Eöttös József: — Milly fontosságot tulajdonítanak a1 mélt. Fö-RR az országos választmányoknak, azt már ez országgyűlés alatt több ízben bebizonyították. Rebizonyitották akkor, midőn a’ t. RRket némelly fontos tárgyakra nézve országos választmánynak kiküldésére felszólították, — bebizonyították akkor, midőn felszólítva a’ t. RR által egy vagy másfél hónap előtt keblökből egy országos választmányt nevezlek ki, — bebizonyították némi tekintetben tegnapi határozatuk által is, midőn a’ mélt. Fö-RR czélszeriinck tartották, hogy egy olly fontos tárgy kifejtése, mint a’ kerületek elrendezése elölegesen választmányra bizassék. Annálinkább csudálkozom gr. Széchen Antal ur indítványán, mennyivel inkább osztom azon nézetet, hogy az országgyűlés elrendezésével összekötetésben lévő kérdéseket az országgyűlésnek definitivus elrendezésére elhalasztani nem fogna czélhoz vezető lenni. Én mélt. Fö-RR! felfogásom szerint az országos választmányok elrendezését szükségesnek tartom, mert először is azt hiszem: hogy ezen elrendezésre nézve , ha nemis első ponttól az utolsóig, mellyet a’ f. RR javasolnak, de mégis olly intézkedések tétethetnek, mellyek által az országos választmányok czéljoknak sokkal inkább megfelelhetnek a’ nélkül, hogy az által az országgyűlés coordinatiójának fontos kérdésébe belévágnánk, és a’ nélkül hogy a’ két tábla közli viszony tekintetében valami eldöntőt határoznánk. Gróf Széchen Antal ur azt állítja, hogy az országos választmányoknak mindig és egyátaljában minden választmánynak azon testület typusát kell magán hordozni, melly testület által kiküldetett; azonban ezen kívánsága a’ mélt. urnák aligha fog valaha országos választmánynál teljesittethetni: mert azon kívánatnak, hogy az országos választmányok az országos testület typusát hordják magukon, annak elégléve az által nincs, ha a’ két tábla küldöttei hasonló számban kiküldetve együtt tanácskoznak, és egy többségben mondják ki végzéseiket, — mert hogy az országos választmányok az országgyűlés typusát hordják magukon, szükséges volna, hogy az országos választmányok, mint az országgyűlési testület maga, két részre oszlanának, és egyik osztály a’ másik határozata iránt veto-val bírna: ezt pedig a’ m. úr elérni nem fogja kívánni, mert az által a’választmányi tanácskozások nem segittelnének elő. A’választmány nem határoz; ö munkálatával csak előkészíti a’ tanácskozási úgy, hogy bizonyos tárgyakra nézve a’ törvényhozó test több előkészületek után határozhasson ; ’s ha ezen feladása lévén a’ választmányoknak, némelly választmányoknál szükségesnek tarthatja az országgyűlési testület, hogy például az alsó tábla részéről a'polgári rend, azaz a’városi követek , nagyobb számbanlegyenekképviselvoininta’megyei követek, — ’sha más kérdéseknél szükségesnek tartatik, hogy a’ m. főrendi tábla nagyobb számban legyen képviselve mint az alsó tábla; mert hihető, hogy az alsó tábla egyik osztályában, vagy a’ mélt. Fö-RRkében több részletes értelmiség találtatik: felfogásom szerint sem városi vagy megyei követ egymásiránti aránya, ’s az alsó és felső tábla egymásközti viszonya megzavarva nem lenne; de minden esetre a’ törvényhozás küldhet ki olly tagokat, kiket legczélszerűbbnek tart, kik egy bizonyos kérdésben véleményt adja-