1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 156. ülés
CLYI iilés Fö-RR. naplója Junius 7-én 1844. 371 nincs, és legyen is meggyőződve, hogy ezen választmány kiküldetésének eszméje olt sarkallik, hogy épen ezenSiahaj kerüválasztmány állal olly munkálat készüljön, melly mind a’ mélt.Fö-RR mind a’ t.KKésRR kívánságának megfeleljen. *éseiíinf»" Gr. Zichy Ottó:—Az indítványozó gróf Cziráky Jánosnem találja e’ munkát kimeritöleg szerkesztve: de miért? RK íicnete. ennek okát az ellenoldalról még senki nem adta. Ugyanis többek közt ö excellenliája az országbíró a’ szavazatra és a’ kerületek municipiumaikra figyelmeztetett bennünket; de lehel-e a' RRet olly gyanuság alatt tartva róluk feltenni, hogy adatok hiányában dolgozott operalumot adtak elénk? Az indítványozó urat kérem, méltóztassék okait előadni. — Igaz, hogy a’ kerületek bár szavaznak, szavazatuk nem számittatik, — és ki erről meggyőződni nem akar, azt utasítom ezennel a'jelen levő követekre; ’s ha már más capicitatiónak nincsen helye, felszólítom őket 's az egész hallgatóságot. — Aliért kívánják a’ dolog felvételét elhalasztani, fel nem foghatom, hanem ezt taktikának veszem arra nézve, hogy nem sokára a’ vallás vétetvén fel, miután a’ Jász-Kunok rendezésének felvétele akkorra eshetnék, az ez oldaloni székek üresen nem maradásával e’ kerületek rendezése is pártolás alá vétethetvén, az oppositio által olly politikai jogok is ne vivatlassanak ki, mellyekbcn elleneink sohasem kívánnak megegyezni. Azt hiszem, bajosan sikerülend e’ taktika. Pártolom a t. RR. üzenetét. B. Miske Imre: — 31élt. gróf Cziráky János indítványának két része van. A’ mi az első részt illeti, hogy t.i. a’ Jász-Kun és Hajdú kerületek voksa ne fellételeztessék a’ coordinatiólól: én ebben tökéletesen megegyezem, mert miután világos törvény nekik már adott voksot, azt nem lehet rendezésektől feltételezni. A’ mi pedig a’ második részt illeti, hogy t.i. a’ munkálatok egy főrendi választmányra bizaltassanak, minekutána a’ tárgy nem eléggé világos sokak előtt, minekutána én magam is felvilágosítást óhajtók e’tárgyra nézve, minekutána több panaszok nyujtattak be mind a’ Jász-Kunok, mind a’ Hajdúk részéről részerint e’ főrendi táblának, részint az egész országgyűlésnek, mellyeket úgy, mint a’ kerületek szabadalmait is a’ rendezési munkálatokkal combinálni szükséges, minekutána illy főrendi deputalio kiküldésére az 1836 országgyűlésen már volt példa: én gr. Cziráky János indítványának ezen részét is, nem a’ dolog halasztása, hanem a’ vitatkozások könnyítése tekintetéből pártolom. B. Vay Miklós: — Ali lesz az országos Rendeknek ez egész tárgyat illető tanácskozásaik végeredménye? nem tudom: de felhiva érzem magamat elölegesen már kimondani, miként az érdeklett kerületek szavazati teljes jogukat kétségbe vétetni ugyan itt e’ helyen részemről engedni soha nem fogom. Az 1790: 29. t. czikknek világos rendelete ez; mi volt azóta a' folytonos gyakorlat ez ügyben? elödá országbírónk ö nagyméltósága, — mi legyen ma? — nem tudhatom; de ha más, mint az, mellyet a’ törvény rendel: az 1790: 29 van kivetkesztetve erejéből, ’s ezt jónak nevezni e’ tábla többsége nem fogja. Nekünk nem lehet feladatunk legszebb’s bizonyosan távolról sem elavult jogaitól akarni megfosztani honunk olly jeles lakosait, mint a’ miilyenek a’ nevezett kerületekben lakó polgártársaink: söl az tisztünk, hogy óvjuk meg őket minden lehető önkénytől, vagy bárhonnan jöhető megtámadástól! Szavazati joguk kérdését tehát a’ mondott kerületeknek feltételezni nem tudom a’ czélba vett elrendezéstől, ’s e’ tekintetben most itt a’ tanácskozások ez első stádiumában kimondom már véleményemet. — A’ mi már a’ választmány kiküldését illeti: e’ tekintetben az első kívánságom, hogy az azonban ’s olly meghagyással neveztessék ki, hogy azonnal kezdjen munkálatához ’s annak eredményét minél előbb terjeszsze elünkbe, — illy feltétel alatt csak czélszerünek vélem azt, miután ez könnyíteni fogja a’ dolgot: összeszedvén, egybchasonlitván az illető kerületek privilégiumait, felsőbb rendeleteket, mostani állapotukat, fökivánalukat, utasításaikat, petitiéikat, mellyek pedig a'RR javaslatától sokban eltértek. — Ez okoknál fogva tehát megegyezem a’küldöttség kinevezésében, mint olly módban, melly könnyíteni fogja hova hamarabb felvétetni szándéklott munkálatunkat; előre kimondom azonban, hogy bár hogy fog is az kiülni, ettől törvény adta ’s szokás szentesítette szavazatukat részemről kétségbe vétetni nem engedhetem. Gr. Cziráky János: — Bocsánatot kérek, hogy mégegyszer felszólalok, de kénytelen vagyok indítványom ellen tett némelly felhozottakra nézve megjegyzést tenni. 3Iegmondottam első felszólalásomkor azon okokat, melylyekböl kiindulva javaslottam a’ mélt. Fö-RRnek azt, hogy a’ szabad kerületek sajátságos állása és szövevényes belviszonyai tekintetéből a’ választmánynak kiküldetését szükségesnek tartom. Nem áll azon hasonlatosság, melly a’ kir. városokra és szabad kerületekre nézve felhozalolt, minthogy a’ sz. kir. városok viszonyai előttünk inkább ismeretesek valának; a’ szabad kerületekre nézve pedig én legalább azzal a’ tárgy avatottsággal mint más itt előforduló közügyekre nézve nem dicsekedhetem, meglehet, hogy mások szerencsésebb helyzetben vannak. Az mondatott, hogy miután ezen tárgy több hetekig nálunk van, mindenkinek elég ideje volt a’ szükséges combinatiokat megtenni. Ez minden egyes emberre nézve áll; de különbség van egyes embernek combinatioja és a' között, midőn valamelly tárgyat országos tanácskozás alá kell venni. Indokaimat, mellyeknél fogva indítványomat tettem, világosan kijelentettem, ’s azokról, mellyek szivem belső redöiben vannak, senkinek ítéletet hozni nem lehet, csak igen sajnálom, hogy az indokok hiánya gyanúsítással pótoltatik. Gr. Széchen Antal: — Csak azért szólalok fel másodszor, mivel azt hallottam, hogy a’választmánynak kiküldetése nem más mint a’dolognak elhalasztása, mint ürügy, hogy a’ dolog fel ne vétessék. Nem tagadom, hogy lehetnek számos okok, mellyek a’ tárgynak felvétele ellen felhozathatok; de más részről nyilván azt jelentem ki, hogyha részemről e’ tárgynak felvételét ellenezném, egyenesen lépnék fel, ’s igy midőn a' választmány kiküldését pártoltam, azt egyék czélból nem tettem, mint azért, hogy a’ dolog elintézése siettessék. És ez legyen feleletem gróf Pállfy József előadására! Egyébiránt az illy választmánynak kiküldése alkotmányos országokban nem szokatlan; épen azon alkotmányos országokban, mellyek alkotmányos kifejlődésük tekintetében magasabb fokon állnak mint mi, a' választmánynak kiküldetése igenis divatban van: igy Angliában és Francziaországban választmányok alakíttatnak a" bitiekre nézve; és hogy Magyaroszág rendéinél mi tette ezen modornak követését feleslegessé, bátor voltam első felszólalásomkor megemlíteni, t. i. hogy a’ legtöbb esetekben az izenetekben azon általános elvek és 93 *
