1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844

1844 / 156. ülés

372

CLVI ülés Fö-RR. naplója Junius 7-én 1844.

d krrii.eszmélt kivollak fejtve, mellyek a’ discussiót könnyítették. A’ mostani iz.enetben azonban az országgyűlési szavaletek rende- za| kérdésénél egyel) nem foglaltatik, mi a' discussio fonalát képezhetné, és kerdem: nem fog-e a’ tanácskozás RRCiieneie. elösegíttelni, ha az ezen érdekes tárgyban csak minden adatok és felvilágosítások mgszerzése után fog folytaltatni?

Azt, hogy 6 hétig lévén a’ tárgy a’ inéit. Fö-RR előtt, mindenkinek elég ideje volt e’ tekintetben magának kimerítő ismeretet szerezni, tagadni nem akarom; de úgy hiszem, hogy minden egyes egyének tudománya nem ér fel azon felvilágosítással, mellyet a’ mélt. főrendi tábla egy választmány által hivatalosan és hitelesen magának megszerezhet. Nem kételkedem, hogy gróf Pálfly József azon szerencsés helyzetben van, hogy minden előkerülhető nehézségre és kérdésre a’ kívánt felvilágosítást kimeritőleg adni képes, de bár mennyire tiszteljem ö méltóságának tudományát és hitelességét, leendő felvilágosításai mégsem érnek fel azon felvilágosítások nyomalékával, mellyet a’ választmánynak jelentése a’ mélt. főrendi táblának nyújtaná. Nem akarok a’ dolognak további feszegztésébe ereszkedni, mivel azt tartom, bogy e’ tekintetben kivan zárva a’ capacitatio azon m.urak irányában, kik velünk egy vélekedésben nincsenek, és kiknél úgy látszik, véleményünknek einem fogadása szinte már „in senatu conclusum est.“ —

Gr. Pálffy József: — Nem szólok arról, hogy választmány küldessék-e ki vagy sem? e’ részben úgy látszik, a’ többség már határozott; hanem kénytelen vagyok mind magam, mind a’ t. RR igazolására nézve felszólalni annak következtében, mit báró Yay Miklós ö méltósága előadott, t. i. hogy a’ tanácskozást azon kinyilatkoztatással kell megkezdeni, hogy a’ szabad kerületeknek országgyűlési szavazatuk van. Kérdem: meglagadták-e a’ t. RR, és én és azok. kik velem egy véleményen vannak, a’ szabadkerületektől az országgyűlési szavazati jogot?; a’ törvényben világosan benne van, hogy a’ szab. kerületeknek legyen országgyűlési szavazati joguk; a’ t. KK és RR a‘ szabad kerületeket e’ tekintetben azon gyakorlatban kívánják megtartani, mellyben eddig voltak, és abban fognakmaradni, mig elrendezetni nem fognak, azt senki kétségbe nem vonta. Ha ezzel megelégesznek a’ mélt. Fö- RR , azt tartom, hogy a’ szabad kerületek nem fognak megelégedni, és kérdem mélt. báró Yay Miklós urlól: valljon nem foglallatik-e a’ törvényben az, hogy ö felsége királyunk egyszersmind Jeruzsálem királya is, — és kérdem a’ mélt. Fö-RRel: birja-e ö felsége Jeruzsálemet?

B. Yay Miklós: — A’ tárgy sokkal komolyabb, mintsem egykét elménczséggel, vagy tréfával azt el lehetne ütni. Gróf Pálfly József ur első előadásában megtagadá az illető kerületek szavazati jogát, — azt monda, hogy az jelenleg sem számitlalik a’ RRnél; erre azonban felelt országbírónk, ki honmagasztalta érdemeit a' RR táblájánál is öregbité, mint annak elnöke nem egy országgyűlés alatt; ha hát elnézés, hanyagság, visszaélés, vagy talán zsarnokság is megfosztotta volna ideiglenesen őket azóta joguktól, még azért nem következik, hogy én mind ezt sanctionáljam, — nem! — világosan kimondom, hogy hiba, jogtalanság kivetkeztetni akarni jólszerzett, jól érdemlett jogukból a’ mondott kerületeket! Épen olly szent az 1790: 29 törvény meghozatala óta e’ kerületek szavazati joga, mint akármellyik megyéé, ’s merem állítani, hogy van megye, mellynek elrendezése épen olly kívánatos lenne, mint a’ kerületeké, ’s azért mégsem fog senkinek eszébe jutni bármellyik megyét is szavazati jogától csak azért, mert jó lenne azt coordinálni, megfosztani akarni. Nem áll, a’ mit b. Eötvös mondott, hogy a’ RR a’ kerületeknek több jogot akarnak adni, mint a’ mivel bírtak; — nekik van annyi szavazatuk, a’ mennyit az 1790—ki országgyűlés adott; ebben azonban feltétel nélkül megkell tartalniok, ezt elvenni tölök semmi szin alatt sem szabad; — s ha ez — mit azonban hinni nem tudok, nem akarok — megesett volna is, nem gondolom, hogy hallgatás vagy helyeslés legyen e’ táblának feladata jogsértések eseteiben, hanem szilárd fellépés és pártolása annak, mi megyözödése szerint igázságban és törvényben alapszik (Felkiáltás a’ baloldalon: „Mindnyájan!“).

Gr. Pálffy József: — Jól van! csak tessék kivinni azt, hogy a’ szabad kerületek szavazatai számíttassanak.

Nádor ő cs. kir. fensége: — Úgy látom, hogy gr. PálíFy József, és a’ m. főrendi táblának többi tagjai között a’ vélemény különbség csak azon magyarázatban áll, mellyet szavaiknak adnak. Ugyanis az előttem szólott m. gróf azt mondja, hogy nem akarja, miszerint a’ szabad kerületeknek más országgyűlési szavazatuk legyen, mint a’ mellyel eddig bírtak; a’ m. főrendi táblának egyéb tagjai szinte ezen értelemben vannak, ’s a’ különbség csak az, hogy ezek azt mondják, hogy a’ szabad kerületeknek eddig a' megyékhez hasonló egész szavazatuk volt. Ila viszszamegyünk nemcsak a’ törvényre, a’ melly tiszta, hanem ha az országgyűlési naplókat is tekintjük, hogy mikint történtek a’voksolások, mindenkinek meg kell győződni, hogy a’szabad kerületek követei annyi vokssal bírtak, mint a’ vármegyék követei, ’s a’ dolgot másképen felvenni nem volna helyes e’ tekintetben. B. Yay Miklós Borsod megyének helyettesével egyetérlöleg azt hiszem, hogy sem a’ törvénynyel, sem az igazsággal megegyeztetni nem lehet, hogy a’ szabad kerületektől az országgyűlési szavazat, mellyet nekik a’ világos törvény megad, ’s mellynek gyakorlatában a’ közelebb időkig voltak, elvonattassék.

Majlálh György, országbírója: — Nem szólaltam volna fel másodszor, ha nem tapasztalnám, hogy az, mit b. ^ ay Miklós ö mltga igen helyesen érintett, könnyen nem látszanék vétetni legalább némellyek által, noha én igen komoly kérdési látok fen forogni. Én, mint fenebbi előadásomban elörebocsátám, megmondottam, milly gyakorlat volt akkor, midőn szerencsém volt a’ t. RR táblájának tanácskozásaiban résztvenni. Azt, mi azóta történt, nem vizsgálom; de azt tartom, hogy mihelyt itt e’ helyen csak legtávolabbról is olly valami jő elő, mi a’ szabad kerületek alkotmányos jogát kérdésbe hozhatná: e’ táblának hivatása és állása nem az, hogy ezen jogokat kérdésbe vonni engedje, hanem hogy azokat védje. Én legalább részemről valahányszor elő fog jöni illy kérdés, mindig védeni fogom az országos RR alkotmányos jogait akármi féle önkény, vagy zsarnokság ellen; ha a’ kerületek jogait szabad lenne illy módon kérdésbe vonni, akárkinek jogai ezen táblánál, valamint a’ t. RR táblájánál is kérdésbe vonathatnának. Erre példát szolgáltatni nem akarván, kívánom: hogy a’ m. főrendi tábla hivatása és állása-